Nagy port kavart a hazai cégek, köztük az agrárvállalkozások körében is a kormány december 23-án megjelent rendelete a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról. A jogszabály érdemben szűkíti ugyanis a vendégmunkások érkezésének lehetőségeit, az eddigieknél is szigorúbb feltételeket írva elő.
Váratlan döntés született itthon a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokról
Kevesebb ember kevesebb országból
A jogszabály szerint azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött. Ezen feltételek hiányában olyan harmadik ország állampolgára is foglalkoztatható, amely ország rendelkezik Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér.
A jogszabály hozzáteszi: a harmadik országok körét a kormány szükség esetén felülvizsgálhatja.
Karácsony előtt a Magyar Közlönyben az is megjelent, hogy Magyarországon idén munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 ezer fő lehet – ez hozzávetőleg fele a tavalyi állománynak. A rendelet hozzáteszi:
Az adott tárgyévben kiadható engedélyek száma nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért, a rendelet kihirdetését megelőző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos számát.
Sorra adják be a derekukat
A kiadott engedélyek számát csökkentő és a szóba jöhető országok körét is szűkítő lépés kisebb pánikot váltott ki a gazdasági szereplők körében, hiszen az általános munkaerőhiány, a mennyiségi és minőségi problémák miatt számos ágazatban, így például a gyáriparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban is elengedhetetlenné vált a külföldiek foglalkoztatása. Olyannyira, hogy az eddig ilyen vagy olyan okokból ellenálló cégek is sorra fordulnak a szakosodott toborzócégekhez.
Filippínók fejik a teheneket, mert a magyarok nem jelentkeztek az állásra
A Tranzit Csoport egészen 2023 júniusáig ellenállt annak, hogy külföldi munkavállalókkal is dolgozzon, addig csak magyar munkavállalókat alkalmaztak. Szabó Ákos, a cégcsoport vezérigazgatója az Agrárszektornak elmondta:
Jelenleg csaknem 1800-an vagyunk a cégnél, ebből 1711 ember ma is magyar munkavállaló, de ma már van egy 85 fős filippínó gárda is. Korábban mi is tényleg arra törekedtünk, hogy mi a régiónkban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében toborozzunk munkaerőt, de 2023-ban ezt fel kellett adnunk. Beláttuk, hogy a mi iparágunkban lehetetlen dolgozókat bevonzani, nem akarnak ebben az ágazatban dolgozni. A kopasztóban meleg van, a csomagoló-darabolóban hűteni kell a termet 6 fokra, ott hideg van. Lényegében egy hűtött-fűtött, ablaktalan dobozban kell dolgozni, ilyen tevékenységet nem akarnak végezni a környéken. Ráadásul azt látom, hogy sokaknak valós alternatíva a munkanélküliség, a közmunkaprogram és a különféle segélyek igénybevétele. Sokan már életvitelszerűen munkanélküliek.
Nem bér kérdése, magyarok nem jönnek már
Szabó Ákos szerint a munkások felvétele nem is bér kérdése, nem lehet eleget fizetni ahhoz, hogy a dolgozni nem akaró emberek meggondolják magukat. Az ágazatnak így nincs más választása, mint a külföldi munkaerő alkalmazása.
2025-ben indítjuk az egyik üzemünkben a második műszakot, és nincs más lehetőségünk, mint hogy részben külföldi munkavállalókkal töltsük fel. Hiába hirdetjük helyben az álláshelyeket, nincs rá jelentkező.
A Tranzit Csoport a külföldi dolgozók körében filippínókat egy munkaerő-közvetítő cégen keresztül alkalmaz. Azzal, hogy a Fülöp-szigetek is bekerült a szóba jöhető országok körébe, ahonnan továbbra is várják a vendégmunkásokat, a cégcsoport továbbra is biztosíthatja a szükséges munkaerőt.
Az agrármunkások fele illegális bevándorló az USA-ban
A kis- és nagy cégek egymással is versenyeznek
Szabó Ákos szerint erre már csak azért is szükség van, mert a nagyvállalatok vendégmunkások hiányában a kis- és középvállalkozások elől vennék el a munkaerőt, amely szintén nem kedvezne a gazdaságnak.
Azt remélem, hogy a kormány okosan és folyamatosan felülbírálva fogja vizsgálni a munkaerőpiacot, úgy vélem, ezért is engedték be a filippínókat. Úgy tudom, hogy amennyiben egy államközi megállapodással rendelkező ország garantálja, hogy visszaveszik a polgáraikat a munkavállalás lejárta után, a lista még bővíthető. Ez azért fontos, mert vannak már olyan iparágak, illetve ágazatok, ahol magyar munkaerő nem akar dolgozni, kell a külföldi pótlás.
Már látják, hogy kell a külföldi
Mindeddig kizárólag magyar munkavállalókkal dolgoztunk, de elképzelhető, hogy a közeljövőben már szükségünk lesz külföldi dolgozókra is. Az állattenyésztés terén idén bővítést tervezünk, és ilyen jellegű munkára már nem lehet helyben munkavállalókat találni
- mondta el az Agrárszektornak egy, a nevét nem vállaló hazai agrár-cégcsoport vezetője. Mint elmondta, a külföldi munkaerő bevonása amiatt is valószínű, mert a közelükben, Debrecenben a BMW és az akkumulátorgyárak fejlesztései összesen akár 10-20 ezer új alkalmazottat is felvehetnek a közeljövőben. Ez részben a konkrét üzemek, részben a hozzájuk kapcsolódó logisztikai, beszállítói és szolgáltatói vállalkozások humánerőforrás-igényéből adódik.
Itt a kormány terve a vendégmunkásokkal: szigorítás jön, ez vár sokakra
Szakmunkásokat, tapasztalt dolgozókat is lehet kérni
Hozzátette: a várható munkaerő-elszívó hatás és a saját fejlesztéseik többletigénye miatt már felvették a kapcsolatot egy olyan munkaerő-közvetítővel, amelynek nagy tapasztalata van ezen a téren.
Bár a közvélekedéssel ellentétben a vendégmunkások foglalkoztatása nem olcsóbb, mint a magyar dolgozóké, az ágazati tapasztalatok alapján sokat várnak a tervezett filippínó munkások felvételétől.
Az eddigi információink szerint szorgalmasak, szeretnek dolgozni és sok köztük a képzett, szakmunkás jelentkező. Sőt, eleve lehet tapasztalattal rendelkező jelentkezőket kérni. Ha például tehenészeti telepre keresünk embert, akkor már a Fülöp-szigeteken úgy szűrik őket az interjúkon, hogy kiválogatják azokat, akiknek van ilyen irányú tapasztalata.
