Jelenleg Magyarországon összesen 782 védett növényt részesített kiemelt természetvédelmi oltalomban a jogalkotó, amelyből 87 fokozottan védett besorolás alá tartozik. Az állatok tekintetében ez a szám meghaladja az 1190-et, amelyből 186 fokozottan védett. Az állatok és a növények mellett a zuzmókból 17, a gombákból pedig 58 található a védett természeti értékek listáján. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője az Agrárszektornak elmondta, hogy a listás védelem mellett létezik a területek kiemelt természetvédelmi oltalma is, és ez a kettő alapvetően kiegészíti egymást. Magyarországon a védetté nyilvánítás folyamatát a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza, de a védett természeti értékeket felsoroló listát a 13/2001. (V: 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a védett természeti értékeket leíró lista alapvetően jogszabályi lista, nem szakmai.
Van egy általános félreértés a társadalomban, hogy ez valamiféle veszélyeztetettséget bemutató vörös lista, mert a nemzetközi gyakorlatban és hazánkban vörös listának azt nevezzük, ami az élőlények különböző veszélyeztetettségi kategóriákba sorolását mutatja be. De egy jogszabályban nem lenne alkalmazható egy tisztán veszélyeztetettségi alapon összeállított lista, mivel akkor sokkal több, illetve más jellegű – például mikroszkopikus – élőlények felsorolása is indokolttá válna. A jogszabályok azonban alapvetően emberi tevékenységeket szabályoznak, ezért itt a jogalkotó próbált törekedni arra, hogy olyan élőlények kerüljenek fel a jogszabály mellékletére, amik nem csak specialista szakemberek számára azonosíthatóak, hanem szabad szemmel látható, gyakran kifejezetten látványos, a társadalom számára is értelmezhető, illetve valamilyen emberi tevékenység által veszélyeztetett élőlények legyenek túlsúlyban
- magyarázta Dedák Dalma. A védett természeti értékek listájára ezen felül olyan élőlények is felkerültek, amik segítik az ökológiai rendszerek védelmét, például olyan élőhelyekhez kötődnek amelyek, ha nem is védett természeti területeken élnek, de valamilyen szinten védelemre érdemesek. Magyarországon például minden orchidea védett és elmondható, hogy az orchideák tipikusan olyan fajok, amelyek viszonylagos ritkaságuk mellett elsősorban szépségük és vonzerejük miatt élveznek védelmet. Hazánkban is él olyan különösen ritka és látványos orchideafaj, amelynek állományait a kipusztulás többek között azért is veszélyezteti, mert sokan szeretnék a kertjükbe hazavinni ezeket a szépséges vadon élő növényeket.
Kemény büntetést kaphat a magyar férfi: sokkoló dolgot tett a traktorral
Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem csak jogellenes, hanem felesleges is az orchideák kiásása, mivel ezek a fajok gombákkal élnek szimbiózisban, és minimális a valószínűsége, hogy képesek túlélni az áttelepítést.
Nemzetközi védelem
Dedák Dalma ismertette továbbá, hogy az Európai Unióban a természetvédelem jogi szabályozásnak alapját a madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvek (ezek alapján kerültek kijelölésre a Natura 2000 hálózat területei), valamint a néhány hónapja megjelent természetmegőrzési rendelet adják. Mindkét jogszabályhoz kapcsolódnak európai szintű védelemben részesített élőlényeket, illetve élőhelyeket felsoroló mellékletek. Említésre érdemes még a Berni Egyezmény (Európai Vadon élő Fajok és Élőhelyek Védelméről szóló Egyezmény), amihez unión kívüli államok is csatlakoztak. Mind az uniós irányelvek, mind a berni egyezmény leképeződik a hazai jogban, ami azt jelenti, hogy amely fajok az egyezmény vagy irányelvek mellékletein szerepelnek, azok hazánkban is természetvédelmi oltalomban részesülnek.
Az élőhelyvédelmi irányelv körülbelül 1400 növény- és állatfajt sorol fel, míg a madárvédelmi irányelv mintegy 500 madárfajt tartalmaz. Fontos, hogy ezek a fajok, akár ritka kóborlók is, Magyarországon is védettek legyenek, akkor is, ha a hazai jogszabályok egyedileg nem tartalmazzák őket.
Főbb természetvédelmi szempontok az uniós védelemhez
Ahogyan a hazai jogban, úgy az európai uniós jogalkotásban is számos szempontot figyelembe vesznek akkor, amikor egy élőlényt a természetvédelmi irányelvek mellékletére javasolnak. A társadalmi szempontok mellett az alábbi természetvédelmi szempontok játszanak főszerepet az ilyen döntésekben.
- Veszélyeztetettség: Az IUCN Vörös Listáján valamely fenyegetett kategóriába sorolt élőlények, amelyek világszerte vagy regionálisan veszélyeztetettek.
- Endemizmus: A csak Európában vagy azon belül egy szűk területen előforduló élőlények kiemelt védelmet élveznek.
- Kulcsfajok: A természeti rendszerek működése szempontjából nélkülözhetetlen fajok.
- Vándorló állatok: A nemzetközi útvonalon vonuló madarak és más állatok védelme érdekében összehangolt védelem.
- Élőhelyek pusztulása: A természetes élőhelyeknek az élőlény fennmaradását veszélyeztető csökkenése.
Bírság jár ezért itthon: fizethet, aki megteszi, a legtöbben nem is tudják
A nemzetközi jog szabályozza továbbá a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét, amelyről a CITES egyezmény gondoskodik. Ez hazánk szempontjából is fontos, hiszen bár nincsenek korallzátonyaink és orrszarvúak sem élnek nálunk, de az illegális kereskedelmen keresztül az egzotikus fajok származékai érinthetik hazánkat, és nálunk is élnek olyan élőlények, amelyek kereskedelmét korlátozza vagy tiltja az egyezmény. Ide tartozhat például egy hiúz vagy egy medvetrófea, vagy a már említett orchideák.
Mi kerül fel a listára?
A listára kerülés komplex kérdéskör, mert nincsenek olyan fekete-fehér kritériumok, hogy például minden vörös listán fenyegetettként szereplő vagy endemikus fajnak védelemben kell részesülnie, viszont vannak olyan szempontok, amik alapján az adott csoportnak a szakértői általában javasolni szokták az adott faj védelemben részesítését. A szakirodalom és a józan ész is azt diktálja, hogy minden egyedi, különleges, páratlan és pótolhatatlan értékű és egyben veszélyeztetett élőlényt védetté kell nyilvánítani, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy csak olyan élőlények esetében van értelme a kiemelt oltalom elrendelésének, amik esetében ez betartatható a társadalmi szereplőkkel, emiatt nincsenek egyértelmű ökölszabályok, hanem a szakértői mérlegelés túlsúlya jellemző
- fogalmazott Dedák Dalma. A fentieken túl gyakori mérlegelési szempont lehet még a
- ritkaság: Az adott élőlény veszélyeztetett, szűk elterjedése miatt.
- populáció csökkenése: A faj egyedszáma jelentősen csökkent az élőhelyek pusztulása, gyűjtés, vadászat vagy más emberi tényező miatt.
- kiemelkedő természetvédelmi biológiai szerep: Az adott élőlény fontos szerepet játszik az ökoszisztéma működésében, vagy más élőlények védelmét, természeti rendszerek működését elősegíti (pl. ilyenek a már említett kulcsfajok, de említhetőek az ökoszisztéma-mérnökök, esernyőfajok, vagyis olyan élőlények, amelyek szerepe kulcsfontosságú a természeti rendszerek működésében, vagy más fajok számára biztosítanak élőhelyet, illetve védelmük által más élőlények megőrzése is könnyebbé válik).
- elterjedési terület határán található, vagy egymástól elszigetelt populációk: azok az élőlények, amelyek elterjedési területének határa hazánkban található – a Kárpát-medence flóra- és faunaválasztó szerepe kiemelkedő –, vagy populációik között megszűnt a kapcsolat – pl. tipikusan ilyenek egyes röpképtelen rovarok, melyek pusztán elhelyezkedésük miatt veszélyeztetettebbek, mivel kitettebbek a környezeti hatások változásának.
A szakember felhívta arra is a figyelmet, hogy a védetté nyilvánítás során figyelembe kell venni azokat az ökológiai rendszereket és a természetes folyamatokat is, melyek lehetővé teszik az élet megjelenési formáinak lehető legteljesebb megnyilvánulását, amire biológiai sokféleségként hivatkozunk. A biológiai sokféleség (diverzitás) három fő szintje mind fontos szempont:
- Faji (vagy más vizsgált rendszertani kategória) diverzitása: az élőlények természetes sokfélesége egy élőhelyen vagy egyéb területen. Az élőlények, élőlénycsoportok eltűnése, lokális vagy globális kihalása nem csak eszmei veszteség, hanem gyengíti a természeti rendszerek ellenálló képességét is.
- Élőhelyi diverzitás: A táji léptékben jelentkező, élőhelyek, társulások sokféleségében testet öltő ökológiai diverzitás, például az agrárterületek egyhangúságát megtörő erdőfoltok, gyepek vagy facsoportok jelenléte vagy éppen hiánya jól érzékelteti az élőhelyek sokféleségének fontosságát.
- Genetikai diverzitás: A fajokon belüli genetikai változatosság fenntartása, hogy az emberi tevékenység következtében a populációk elszigetelődése ne vezessen genetikai leromláshoz.
Fontos azonban megérteni, hogy a populációk természetes elszigetelődése, és az ezzel járó genetikai változások természetes folyamatok miatt is bekövetkezhetnek, ez az evolúció egyik motorja, ami ilyen esetben egy védendő folyamat, ezért sem szerencsés kontrollálatlanul kibocsátani a természetbe ismeretlen eredetű szaporítóanyagokat vagy szaporodásra képes élőlényeket.
Rendkívüli látvány: már most virágzik a Mecsek védett kincse
Természetvédelmi érték
A védett fajok, növények, állatok, gombák, zuzmók és hangyabolyok rendelkeznek úgynevezett természetvédelmi értékkel, amelyet pénzben fejeznek ki. Fontos megjegyezni, hogy ez nem az élőlények eszmei értékét jelenti, hanem a természetvédelmi bírság alapját képező összeget. Ez a bírság egyfelől közigazgatási szankcióként szolgálhat, amelynek mértéke azonban nem feltétlenül egyezik meg a 13/2001-es rendeletben meghatározott értékkel, mivel azt különböző szorzók és csökkentő tényezők módosíthatják. Másfelől egy büntetőjogi szankciót is megalapozhat
- hívta fel a figyelmet Dedák Dalma. A védett és a fokozottan védett fajok közötti különbség a természetvédelmi szempontokon túl a laikusok számára abban nyilvánul meg, hogy a fokozottan védett fajok esetében szigorúbb jogszabályok vonatkoznak az élőlények elpusztítása esetén.
A büntető törvénykönyv kimondja, hogy egy természeti érték károsítása, vagy az azzal való kereskedelem és más jogellenes cselekmény alapesetben akkor minősülhet bűncselekménynek, ha az fokozottan védett fajt érint, vagy az érintett élőlények pénzben kifejezett értéke eléri a fokozottan védett fajokra megállapított legalacsonyabb értékhatárt. Alapesetben csak a szándékosan elkövetés minősül bűncselekménynek, minősített esetekben azonban a gondatlanság, sőt méreg alkalmazása esetén az előkészület is megalapozhatja a tényállást.
A pénzben kifejezett érték nem eszmei érték, hanem szankciós alap, azonban óhatatlanul is kialakult a társadalomban egy olyan gondolkodás, hogy a jogellenes cselekménytől való elrettentésen, illetve az elkövetés utáni büntető megtorláson túl egy értékrendet is közvetítenek a természetvédelmi értékek. Ennek fontos szemléletformáló szerepe van: a pénzben kifejezett természetvédelmi érték segíti az emberek figyelmének felkeltését az adott faj fontosságára
– hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette, hogy a fokozottan védett fajok esetében ez a funkció hangsúlyosabb. Bár az értékhatárok frissítése indokolt lenne az infláció miatt, fontos megjegyezni, hogy a jogsértések körülményeinek mérlegelésével a természetvédelmi értékként meghatározott összegekből kialakuló szankció növelhető, illetve csökkenthető, a jogszabályokban meghatározott keretek között. A természet védelméről szóló törvény alapján a fokozottan védett fajok zavarásának elkerülése érdekében az élőhelyükön eseti korlátozások is elrendelhetők, és csak közérdekből lehet például riasztást vagy áttelepítést alkalmazni velük szemben. A "sima" védett fajok esetén viszont engedéllyel alkalmazhatóak bizonyos eszközök, például riasztás a kártétel megelőzése érdekében.
Lekerülhetnek a fajok a listáról?
Dedák Dalma elmondta, hogy a védett élőlények listájára kerülés és onnan való levétel miniszteri döntést igényel, amelyet szigorú szakmai indoklással kell alátámasztani. Egy faj csak akkor távolítható el a listáról, ha természetvédelmi szempontból a védelem fenntartása már nem indokolt. Ez ritka eset, a hód például az egyik legutóbbi ilyen faj, amely komoly szakmai viták és hosszú folyamat eredményeként került le a hazai védett állatokat felsoroló jogszabályi mellékletről, azonban uniós szintű védettsége miatt továbbra is természetvédelmi oltalom alatt áll, egyedi védelmi szabályok vonatkoznak rá, és pénzben kifejezett érték is társul jogellenes károsításához – ismertette.
A hód esetében ez azt jelenti, hogy bár védettsége enyhült, nem vadászható, hanem csak hatósági engedéllyel végezhető korlátozott gyérítés és a hódgátak elbontása. Az engedély nélküli károkozás továbbra is szankcionálható.
A boróka-tarkadíszbogár esete is jól szemlélteti, hogy a védett fajok listájáról való levétel komoly szakmai indokláson alapul. Ez a gyönyörű zöld bogár egykor kizárólag a barcsi ősborókásban élt, de 2012-ben megjelent Budapesten is a tujákon, feltételezhetően olasz kertészetekből hurcolták be Magyarországra a tujákon is táplálkozni képes példányokat. Ezt követően országszerte elszaporodott és problémát okozott. A védett státuszának viszonylag gyors, 2015-ös megszüntetéséhez az is hozzájárult, hogy a vélhetően még mindig kizárólag borókán élő barcsi díszbogarak a védett természeti területen biztonságban maradhattak, hiszen genetikai értéket hordozhat egy ilyen természetesen úton elszigetelődött populáció.
A példa lényege, hogy ilyen döntések mögött rendkívül körültekintő szakmai mérlegelés van, amelyeket jogszabályok és alkotmányossági előírások is megerősítenek
- hangsúlyozta a klímapolitikai szakértő. Hozzátette: a 28/1994. (V. 20.) AB határozat kimondta az „elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmát”, amit később az Alkotmánybíróság több határozatában is megerősített. Ez különösen fontos, ha például egy védett természeti területet beépítésre szánnának, mivel a beruházás akadálya lehet, hogy a védelem nem, vagy csak rendkívül nehezen és természetvédelmi szempontból indokolt esetben szüntethető meg, vagyis nem lehet visszalépni a már elért védelemtől. Ugyanez vonatkozik a fajok védettségére is, hiszen nem lenne elfogadható, ha egy védett faj védelmét pusztán gazdasági érdekek miatt szüntetnék meg. Ezért az ilyen döntéseket mindig szigorú szakmai és alkotmányos szempontokon alapuló kontroll kíséri, hogy a természetvédelem alapelvei és az emberek egészséges környezethez való joga érvényesüljenek.
Bírság jár ezért itthon: sokan nem is tudják, keményen fizethet, aki megteszi
A különböző fejlődési állapotok is védettek
A védett fajok nemcsak az élő állatokat, hanem azok származékait és fejlődési állapotait is védelem alatt tartják. Így például a hernyók, mint a lepkék fejlődési állapota, szintén védettek lehetnek. Az olyan részek, mint például a védett madarak tollai is, védelmet élvezhetnek.
Nem az a célja a jogalkotónak, hogy szankcionálja azt, ha valaki kirándulás közben összeszed egy madártollat, és nem is tudok példát sem arra, hogy bárki emiatt büntetést kapott volna, azonban, ha valaki a szép tolláért pusztít el egy madarat és ennek bizonyítéka a toll, azt értelemszerűen szankcionálni kell, ez a logika a szabályozás mögött
– hívta fel a figyelmet Dedák Dalma. A szakértő hozzátette, hogy a CITES egyezmény ebben a tekintetben kulcsfontosságú, mivel az egyezmény hatálya alá tartozó élőlények származékaival történő kereskedelem gyakori példája a természetkárosításnak. A jogalkotó tisztában van azzal is, hogy a laikusok számára kihívás lehet felismerni ezeket a fajokat, mivel több száz fajról van szó, és az iskolai oktatásban nem tanítják őket, illetve mivel a lista nagyon hosszú és az igyekezetek ellenére sok faj nehezen felismerhető, ezért a jogalkalmazás során lehetőség van az ilyen véletlen elkövetések enyhébb elbírálására. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy bárki bármit megtehet arra hivatkozva, hogy nem ismerte fel a védett természeti értéket, nem célszerű tehát ismeretlen növényt, vagy állati származékot összegyűjteni és nyaralásról hazautazva is könnyen pórul járhatunk, ha határátlépéskor vagy a repülőtéri ellenőrzéskor kiderül, hogy védett kagylót, vagy éppen korallt hoztunk a bőröndünkben.
A védett fajok megőrzése rendkívül fontos, mivel ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak az ökoszisztémák és a természeti rendszerek működésének fenntartásában.
Az egyes védett fajok eltűnése hosszú távú következményekkel járhat a biológiai sokféleségre, mivel ezek a fajok gyakran alapvető szerepet töltenek be a táplálékláncban, a beporzásban, a szaporodásban vagy a természeti erőforrások fenntartható használatában. Emellett a védelem hozzájárul az élőhelyek megóvásához is, hiszen a védett fajok élőhelyeinek védelme egyben más élőlények számára is biztonságos környezetet biztosít. Az ilyen intézkedések nemcsak a természet megőrzésére szolgálnak, hanem segítenek megőrizni az emberi életminőséghez szükséges ökológiai rendszereket is, például a tiszta vizet, levegőt és az élelmiszer-ellátást.
