A fenti bejelentés jó hír azoknak a különleges jogállású, kompenzációs rendszert alkalmazó mezőgazdasági termelőknek, akiket bármilyen okból kifolyólag nem illeti meg kompenzációs felár (például a beszerző nem adóalany, az értékesített terméke vagy a szolgáltatásnyújtása nem tartozik a mezőgazdasági tevékenységek körébe), és ezekre az ügyleteikre kompenzációs felár mellett alanyi adómentességet választottak, vagy akik a kompenzációs rendszer alkalmazásáról lemondva alanyi adómentesként folytatnak gazdasági tevékenységet - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba továbbra sem számítandó be a kompenzációs felárral értékesített mezőgazdasági termékek, illetve mezőgazdasági szolgáltatások árbevétele.
Az említett változás kapcsán felmerül a kérdés, hogy az értékhatár emelkedésével azok a kisvállalkozók, akik a tavalyi évben átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem, úgy ők választhatják-e az alanyi adómentességet? Ez az adózói kör az általános szabályok szerint az idei évben áfaköteles, és az értékhatár átlépését követő két évig nem is választhatna újra alanyi áfamentességet. Feltételezhetően egy - a korábbi értékhatár-változáskor is alkalmazott - átmeneti rendelkezéssel kezeli majd a jogszabályalkotó ezt a helyzetet, ugyanakkor további kérdést generál az érintett adózói kör által korábban kiállított nyugták, számlák kezelése, tekintettel arra, hogy a visszamenőlegesség okán a korábban áfatartatalommal kiállított bizonylatokat így módosítani szükséges.
FONTOS! A tervezett módosítások csak az Országgyűlés által történő elfogadást és a törvény kihirdetését követően tekinthetők véglegesnek.