Azt gondolom, hogy a fejlesztési források megérkezése erősíti a hazai élelmiszeriparnak és agráriumnak az úgynevezett infrastrukturális felszereltségét. Mi magunk is látjuk, hogy kell egyfajta fejlettség infrastrukturális téren és biztonság ahhoz, hogy egy gazdálkodó vagy egy élelmiszeripari vállalkozás vezetője arra szánja el magát, hogy innovációba vág és uniós projektet készít elő

- vélekedett Petri Bernadett.

Hozzátette, magát ezt a finanszírozási típust nem könnyű megszerezni, a legnagyobb buktató pedig az, hogy sokan úgy tekintenek a nemzetközi projektekre, mint a hazai finanszírozásra. Utóbbi könnyebben megszerezhető, több olyan felhívás is van, ahol egyedül is lehet pályázni - ez teljesen szembe megy azzal a rendszerrel, amit a nemzetközi pályázatoknál látnak.

Nálunk a legfőbb buktató, hogy nem kezdik el időben vizsgálni azt, hogy mit fejlesztenek. Egyes szereplők a piacot sem ismerik eléggé. Az innovatív megoldások a legtöbb esetben tényleg olyan magas szintű kiválóságot képviselnek, melyek akár a tengerentúlon vagy más területen is haszonnal járnak. Zajlik egy globális átalakulás az agrárfinanszírozás tekintetébe, hiszen az EU csökkenteni akarja a területalapú finanszírozást, egyre inkább olyan időszakra kell felkészülni, ahol a közvetlen források számítanak.

Petri Bernadett úgy látja, hogy az adattal kapcsolatos megoldásokra lenne szükség. Ha kialakulna a digitális érettség, akkor sokkal könnyebben tudnának olyan adatalapú vagy digitális alapú megoldásokat fejleszteni, ahol valójában már nem is az infrastruktúra jelenti a kihívást, hanem önmagában az, hogy mennyire innovatív az adott módszer.