Farkas Alexandra • 2025. február 2. 06:01
A talajkondicionálóként alkalmazott algák forradalmi megoldást jelenthetnek a jövő mezőgazdaságában, különösen az egyre gyakoribb aszályok és extrém hőhullámok, valamint a talajok közel felét érintő degradáció okozta kihívások megoldásában. Az algák ugyanis – puszta jelenlétükből fakadóan – egy sor pozitív változást indítanak el a talaj felszínén, amellyel nemcsak annak szerkezetét és nedvességmegőrző képességét javítják, de hozzájárulnak a terméshozam fokozásához is. A talajalgák világába Futó Péter biomérnök, az Albitech Biotechnológiai Kft. kutatója kalauzolta el az Agrárszektort.
Az algák fajgazdagsága és sokfélesége egészen lenyűgöző. A korábbi elképzelések „mindössze” sok tízezer faj létezését feltételezték, a legújabb genetikai és biokémiai vizsgálatok alapján azonban valószínűbb, hogy az algafajok száma nem tízezres, hanem sokkal inkább százezres nagyságrendű lehet. Bolygónk felszínén szinte mindenütt megtalálhatók, így a tavakban, folyókban, hőforrásokban, tengerekben, a fák kérgén és a talajon épp úgy ott rejtőznek, mint a hó és jég felszínén, a barlangok mélyén, a forró sivatagok szikláin, a felhőkben vagy az állatok szervezetében.
Bár a hétköznapokban nem igazán veszünk tudomást az algák jelenlétéről, valójában számos termék fontos összetevőjeként mégis gyakran találkozhatunk velük.
A vörösalgák közé tartozó Gelidium- és Gracilaria-fajokból vonják ki például az agar-agar nevű, kocsonyás anyagot, ami az élelmiszeripar egyik fontos adalékanyagaként a különféle krémek és pudingok zselésítésben, állagjavításban játszik fontos szerepet. Emellett az algák igen fontosak a kozmetikai iparban és az étrendkiegészítők gyártásában is, ahol az egyik legkeresettebb alapanyag a főként sós vízből izolált Spirulina. Ez utóbbit ráadásul – más egyéb alga mellett – az aztékok legalább a 13. századtól fogyasztották, tápláló mivoltuk tehát igen régóta ismeretes. Emellett a tengerpartról gyűjtött Porphyra umbilicalis vörösmoszatból készül Wales egyik tradicionális étele is, amelynek eredete szintén évszázadokra nyúlik vissza, de az algából készült ételek nemcsak itt számítottak fontos élelmiszernek, hanem Japánban, Kínában, Izlandon, Franciaországban, Peruban és Chilében is.
A lehetőségek tárháza végtelen. A nemzetközi szakmai konferenciákon azt tapasztaljuk, hogy mindig jön valami új felfedezés és mindig vannak trendek, hogy épp melyik algával foglalkoznak inkább. Mostanában igen népszerű például a Haematococcus pluvialis faj, ami azért érdekes, mert magas astaxantin-tartalommal rendelkezik, ami az egyik legerősebb, természetben előforduló antioxidáns. Öregedésgátló hatása miatt tehát előszeretettel használják a különféle krémekben, kozmetikumokban
– magyarázta az Agrárszektornak Futó Péter biomérnök, az Albitech Biotechnológiai Kft. kutatója. Hozzátette: korábban a tengerpartokon tömegesen megjelenő makroalgákat olykor több száz kilós, sőt akár tonnás mennyiségben a termőföldekre is elhordták, mivel azt figyelték meg, hogy jelenlétük jót tesz a növényeknek és növeli a terméshozamot.
A makroalgák iránti kereslet azóta – előnyös tulajdonságaik és sokoldalú felhasználási lehetőségeik miatt – olyannyira megugrott, hogy a természetes készletek már nem is elegendőek az igények kielégítésére. Nem véletlen, hogy az erre épülő algatermesztési iparág 2000 és 2020 között 10,6 millió tonnáról 35 millió tonnára nőtt, melynek 97 százalékát emberi fogyasztás és élelmiszer-adalékanyagként való felhasználás céljára állították elő.
Ezek a makroalgák hosszúak, több méteresek, sőt akár több tíz méter hosszúra is megnőhetnek, tehát igen jelentős biomasszát képviselnek. Ehhez képest viszont a mikroalgák sokkal kisebbek, így szabad szemmel nem vagy csak nagyon nehezen láthatóak
– mutatott rá Futó Péter. Mint mondta, kutatásaik során bebizonyosodott, hogy az általuk vizsgált, korábban egy barlang faláról begyűjtött Klebsormidium bilatum fonalas alga képes életben maradni szárazság idején is, sőt az is kiderült, hogy a faj tenyészthető, ami a továbbiak szempontjából nagyon fontos volt. Hiába van ugyanis egy alga, ami tegyük fel, képes aranyat termelni, ha nem lehetne tenyészteni, akkor termék sem lenne belőle. Erről viszont kiderült, hogy valamennyi vizsgált talaj felszínén szépen elszaporodott, sőt a növényekre is pozitívan hatott, így minden alapvető feltétel adott volt egy piacon egyedülállónak számító talajoltó készítmény fejlesztéséhez.
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan képes tűrni a szárazságot, a hőséget vagy a fagyot egy barlangból begyűjtött alga, hiszen a föld mélyén tapasztalható sötét, nedves és nagyjából állandó 10 °C-os hőmérséklettel bíró környezet merőben más, mint egy napsütötte kert vagy egy szántóföld. Mint azt Futó Péter ezzel kapcsolatban kiemelte, az algák tűrőképessége igen változatos.
Igazából nem is fajfüggő, hanem törzsfüggő az, hogy melyek azok az algák, amelyeket iparilag tudunk hasznosítani. A vízből izolált algák például sokkal kisebb mértékű környezetváltozást képesek eltűrni, hiszen az ő élőhelyükön a hőmérséklet, a megvilágítás és a tápanyagellátottság csak relatíve szűk keretek között változik. A balatoni algáknak például nem kell eltűrniük azt, hogy reggel 5 °C van, délután pedig 30°C. Az általunk vizsgált alga esetében viszont azt tapasztaltuk, hogy sokkal jobban tolerálja azokat a környezeti változásokat, amik a felszínen tapasztalhatók. Emellett pedig a növekedéshez neki is szüksége van napfényre, szén-dioxidra, tápanyagokra és vízre, sőt a baktériumkészítményekkel szemben tolerálja az UV-sugárzást is
– mutatott rá a kutató. Hozzátette: a fonalas alga a talajra történt kijuttatás után szaporodni kezd, miközben a fonalak mentén értékes extracelluláris anyagokat – például fehérjéket, lipideket, nukleinsavakat és cukrokat – választ ki. Ezek azért nagyon fontosak, mert valóságos táptalajt teremtenek a különféle hasznos baktériumok számára, amelyek felszaporodása még tovább élénkíti az életet a talaj felszínén. Az így kialakuló kéreg és az algák életfolyamatai révén keletkező biológiailag aktív szerves anyagok miatt tehát lényegében egy láncreakció indul be, miáltal a talaj egyre inkább képes lesz megőrizni a nedvességet és egyre ellenállóbbá válik a vízerózióval szemben. Utóbbit a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóinak együttműködésével – mesterséges esőztetéses kísérletek révén – a közelmúltban igazolni is tudtak a szakértők.
A talajalgák jelenléte azonban nemcsak a talaj szerkezetének tesz jót, hanem a növények fejlődésére is igen pozitív hatást gyakorol. A vizsgált Klebsormidium bilatum zöldalga ugyanis a kutatások szerint brasszinoszteroid hormont is termel, ami segíti a növények tápanyagfelvételét, serkenti vegetatív növekedésüket és növeli ellenállóképességüket, ami ellenállóbbá teszi őket többek között a levélfoltosodás vagy a gyökérrothadás ellen is.
Az algák ráadásul akkor sem tűnnek el teljesen, ha hosszabb aszályos időszak köszönt be, ilyenkor ugyanis fiziológiai állapotukat képesek úgy megváltoztatni, hogy át tudják vészelni az ínséges időket.
Az algák talajkondicionálóként való alkalmazása tehát nem csupán egy izgalmas biotechnológiai újítás, hanem a fenntartható mezőgazdaság egyik ígéretes eszköze is. Szélesebb körű elterjedéséhez azonban az is kell, hogy a gazdálkodók nyitottabbá váljanak az algák jótékony hatásait illetően, sokan ugyanis egyelőre igen szkeptikusak a kérdésben.