Szombat reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szombati (2025.02.08.) napon.
2025.02.08. szombat: A Dunántúlon jobbára erősen felhős vagy borult égre van kilátás, ezzel szemben a Dunától keletre - különösen az északkeleti, keleti tájakon - fátyolfelhőzet szűri a napsütést. Csapadék nem lesz. Több helyen megélénkül a délkeleti szél.
A csúcshőmérséklet 4 és 9 fok között várható.
Késő estére -4 és +2 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Anticiklon alakítja időjárásunkat, fronthatás nem terheli az arra érzékenyek szervezetét.
A következő napon várható időjárás
2025.02.09 vasárnap: Fátyolfelhős, napos idő várható, azonban a Dunántúl egyes részein változatlanul vastagabb lehet a felhőzet. Csapadék nem lesz. A délkeleti, keleti szél gyenge vagy mérsékelt marad. A hőmérséklet kora délután 4 és 9 fok között alakul.
Friss híreink:
Súlyos bírság jár ezért: sok magyar nem tudja, ezért milliókat is fizethet
Február elején számos különleges folyamat indul be az erdei állatok életében. Az egyik talán legismertebb a gímszarvasok agancshullatása. Sokan afféle fizetéskiegészítésként tekintenek erre a lehetőségre, figyelmen kívül hagyva ennek negatív következményeit mind önmagukra, mind a vadállományra nézve. Hogy miért tilos az engedélynélküli agancsgyűjtés? Illetve milyen szankciókat vonhat maga után az agancsok engedély nélküli eltulajdonítása és értékesítése? Mutatjuk a választ.
Színt vallottak a magyar méhészek: sokan már a feladást fontolgatják?
Egyre nehezebb és szorultabb helyzetben vannak a magyar méhészek: az elmúlt években nemcsak az időjárással és a méhbetegségekkel, de az országba és az EU-ba ellenőrizetlenül beáramló mézekkel és mézkészítményekkel is meg kellett küzdeniük. A felvásárlási árak az előállítási költségek alatt vannak, már amennyiben van felvásárlás. Sokaknak masszívan veszteséges volt az elmúlt időszak, és nagyon sokan vannak, akik vagy a működésük befejezését, vagy a tevékenység csökkentését fontolgatják.
Most kiderül az igazság: tényleg leáldozóban a kukoricának Magyarországon?
Magyarországon a legnagyobb vetésterülete a búzának, kukoricának, napraforgónak, árpának, repcének és szójának van, ami nem meglepő, hiszen hazánk ezen növények termesztésére, értékesítésére van leginkább felkészülve. Ennek ellenére mindenki számára fontos lenne az új növények bevonása, kérdés, hogy erre mikor és hogyan kerülhet sor. A termelőket rengeteg nehézség sújtja, és általánosságban elmondható, hogy a szektorban nem uralkodik jó hangulat sem. Vajon a pályázatok hozhatják el a megoldást? Esetleg magát a termelést kellene megreformálni? Mindez kiderül az alábbi cikkünkből.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Te észrevetted? Évente tízezreket fizetsz pluszban, ha palackos ásványvizet veszel, ez sokkoló
A magyarok legendásan nagy ásványvízfogyasztók, évente fejenként több mint 130 litert isznak meg belőle, amivel az EU élmezőnyébe tartozunk. Ám a tavaly bevezetett visszaváltási rendszer óta ez a szokás egy rejtett költséggel is jár: a palackonkénti 50 forintos betétdíj, amit a vásárlók csak akkor kapnak vissza, ha az üvegeket sértetlen állapotban visszaviszik. Egy főre vetítve ez évente 6500 forint plusz költséget jelent, egy négyfős család esetében pedig már 26 ezer forintot! Ha pedig az ország teljes fogyasztását nézzük, elképesztő számok jönnek ki: évente több mint 835 millió palack után fizetjük be előre a betétdíjat, ami összesen több mint 41 milliárd forintot jelent.
