Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2025.02.12.) napon.

2025.02.12. szerda: Általában beborul az ég, északkeleten azonban még derült vagy fátyolfelhős idő várható, ott csak napközben növekszik meg a felhőzet. Nyugat, délnyugat felől csapadéksáv terjeszkedik az ország délnyugati fele fölé; az Észak-Dunántúlon hószállingózás, gyenge havazás, a Dél-Dunántúlon és Bács-Kiskunban kezdetben hó, ónos eső eshet vegyesen, majd dél felől az ónos eső, délutántól az eső is egyre jellemzőbbé válhat. A délkeleti szelet legfeljebb élénk lökések kísérhetik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 0 és +8 fok között alakul, az északkeleti részeken lesz a melegebb idő. Késő estére -2 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Szerdán a melegfrontérzékenyek szervezetére gyakorol nagyobb stresszt az időjárás. Fejfájás, fáradtságérzet, álmatlanság léphet fel. A keringésre is hatással van az időjárás: gyorsabbá válik a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, emiatt is nőhet a vérzésre való hajlam (orr-, gyomor-, agyvérzés), és gyakoribbá válhatnak az embóliák, vérrögös elzáródások.

A következő napon várható időjárás

2025.02.13 csütörtök: Erősen felhős vagy borult lesz az ég, és több helyen előfordulhat vegyes csapadék. Az Északi-középhegységben és környékén döntően havazásra, délebbre havas esőre, a délnyugati, nyugati országrészben esőre, záporra van kilátás. Reggel, kora délelőtt az átmeneti zónában néhol ónos eső is lehet. A délkeleti szél általában mérsékelt marad. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 0, +7 fok között alakul, de délnyugaton 8, 10 fok is lehet.

Friss híreink:

Ijesztő a helyzet Magyarországon is: szúinvázió miatt pusztulnak a fák

Egyre nagyobb nyomás alatt állnak az európai erdők, hiszen a klímaváltozás miatt gyakoribbá és pusztítóbbá váló természeti csapások mellett egyre több inváziós rovar és betegség is támadja a fákat. Ugyanez tapasztalható a magyar erdőkben is, ahol az összesített erdőkárok mértéke és azok területe is folyamatosan növekedett az elmúlt években. Különösen nagy gondot jelent, hogy 15 év alatt drámai mértékben csökkent az egészséges, tünetmentes fák jelenléte, melyek aránya mára már csak 20 százalékot tesz ki a vizsgált hazai erdőkben.

Tömegével szűnhetnek meg a hazai kisboltok, ha újra árstop lesz

Nagy port kavart Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnapi bejegyzése, amely szerint a kormány újra az árstopok bevezetését fontolgatja. A ma érkező inflációs adat a várakozások szerint rosszabb lesz a tervezettnél, emiatt ismét jogi úton rögzítheti egyes termékek árát a kormány. A korábbi tapasztalatok ugyanakkor nem voltak kedvezőek, a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a kereskedelem számára sem. A jelek szerint az élelmiszer-termékpálya szereplőinek most is van okuk az aggodalomra: ha újból bevezetnék az árstopot, több ponton is komoly piaci zavarok alakulhatnak ki, a családi tulajdonú kisboltok pedig ezrével zárhatnak be. Ráadásul a károk mellett kérdéses, hogy lenne-e haszon: a közgazdászok szerint az árbefagyasztások révén nem lehet megfékezni az inflációt.

Átalakult a marhatenyésztés itthon: már ilyen fajtákkal foglalkoznak a gazdák

A magyar szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben meghatározó szerepet játszott a holstein-fríz fajta térnyerése. Az Agrárszektor Wagenhoffer Zsombort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját, és az Állatorvostudományi Egyetem Állattenyésztési Intézetét vezető címzetes egyetemi tanárát kérdezte, hogy milyen fajtákkal foglalkoznak leginkább a hazai gazdák, és hogyan változott a tenyésztési stratégia az évtizedek során. A tejtermelésben a holstein-fríz dominanciája vitathatatlan, a húsmarha ágazatban pedig francia és brit fajtákkal folyik a hízómarha előállítás, ugyanakkor a magyar szürkemarha és a magyartarka is megőrizték helyüket az ágazatban. A beszélgetésből kiderült, hogy a termelési prioritások mellett ma már a fenntarthatóság, az innováció és az állatjólét egyre nagyobb szerepet kapnak.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Így keresnek naponta 80 ezer forintot Magyarország sztármelósai: bárki belevághat, kell az ember

Az ipari alpinista szakma különleges és kihívásokkal teli, amely magas fizikai és biztonsági követelményeket támaszt a szakemberekkel szemben. A bérezés kiemelkedő lehet, hiszen a napi kereset nettó 35 000-80 000 forint között mozog, tapasztalattól és a munka jellegétől függően. Egyes szakemberek szerint egy kezdő alpinista is megkereshet nettó 50 000 forintot naponta, míg a komolyabb projekteken dolgozók még magasabb díjazásban részesülhetnek. Azonban a jövedelmezőséghez hozzátartozik a jelentős kezdeti befektetés is: egy alapfelszerelés beszerzése 500 000-1 000 000 forintos költséget jelent, amelyet gyakran az egyéni vállalkozók maguk fedeznek. A biztosítás szempontjából a szakma kockázatosnak számít, ennek ellenére sok ipari alpinista nem rendelkezik megfelelő biztosítással, így egy esetleges baleset súlyos anyagi következményekkel is járhat. A tapasztalatok szerint ugyan ritkák a balesetek a szigorú munkavédelmi előírások miatt, de ha megtörténnek, azok általában súlyosak, ami tovább növeli a megfelelő védelem és felkészültség fontosságát.