Zala vármegye nyugati részén egyre nagyobb problémát okoz a nutria (Myocastor coypus) terjedése. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura, a Kerka és a Kebele vízrendszerében figyelték meg az inváziós rágcsáló állományának ugrásszerű növekedését - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. A rendkívül szapora nutria évente akár kétszer is világra hozhat 2–9, ritkán 10-nél is több kölyköt, amelyek már az első évben ivaréretté válnak.

Túlzott elszaporodásuk komoly gazdasági és természetvédelmi károkat okozhat, mivel üregeikkel meggyengítik a vízfolyások töltéseit, valamint a szántóföldi növényzetet is károsítják. Emellett élőhelyük átalakításával veszélyeztetik az őshonos élővilágot, jelentős mértékben pusztítva a nádasokat és a vízi növényzetet. A nutria betegségeket is terjeszthet, tovább növelve a környezeti kockázatokat. Az IUCN a világ 100 legkárosabb invazív faja közé sorolja, és szerepel az Európai Unió veszélyes idegenhonos fajainak listáján is, így visszaszorítása kiemelt természetvédelmi feladat.

Veszélyes féreg jelent meg: óriási bajt jelent az állatokra

Az amerikai szarvasmarha-kínálat az elmúlt időszakban jelentősen szűkült miután Washington tavaly november végén ideiglenesen blokkolta a mexikói állatszállítmányokat.

2024-ben a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami védekezést rendelt el a nutriák további terjedésének megakadályozására. A gyérítési feladatokat a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület végezte, vadászati módszerekkel, főként élvefogó ládacsapdákkal, de fegyveres beavatkozásra is sor került. Czabán Dávid, az egyesület szakértője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatának támogatásával 2024 augusztusa óta több mint 100 nutriát ejtett el. A vadászatban a letenyei Venatus Vadásztársaság is részt vett.

A kilőtt példányokat tudományos célokra használták fel, virológiai és szaporodásbiológiai vizsgálatokra, valamint néhány egyedet kipreparáltak oktatási célokra.

Riasztó jövőkép: hamarosan eltűnhet rengeteg növény Magyarországról

Egy előrejelzés szerint 2050-re a pesti oldalon a zárt erdők eltűnhetnek, helyüket sztyeppszerű környezet veheti át.

Az első év eredményesnek bizonyult, mivel több területen már nem észlelhetők nutriák. Ennek ellenére a teljes zalai állomány felszámolása még nem történt meg, ezért a gyérítési programot tovább kell folytatni az őshonos élővilág védelme érdekében.