Mint azt Daoda Zoltán, a Kukorica Kör ügyvezetője a kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, ma Magyarországon a kukoricatermesztés lényegében egy kezelendő kockázathalmazként értelmezhető. A klímaváltozás, a piaci körülmények és a talaj mikrobiális életének drasztikus gyérülése ugyanis folyamatos kihívások elé állítja a gazdálkodókat. A szükséges lépések tervezésekor azonban sokan csak a következő szezonra gondolnak, holott az igazán hasznos és előremutató az lenne, ha a gazdálkodók akár három, öt vagy tíz évre előre tudnának felépíteni egy részletesen felépített programot, amellyel jelentősen javítható lenne a talaj állapota és növelhető lenne annak szervesanyag-tartalma.
Nincs mese, lépni kell: csak így lehet nyereséges a magyar kukoricatermesztés
Sík Imre, az RAGT Vetőmag Kft. country menedzsere a kerekasztal-beszélgetés során főként arról beszélt, hogy a toxinok kérdése az elmúlt években egyre inkább fókuszba került. Mint mondta, ennek okán a vállalat 2016 óta minden évben végez toxinméréseket a különféle kukoricahibridekre, így jól látják, hogy a kísérleti körülmények között melyik fajta hogyan reagál a fertőzésre. Vannak azonban olyan hibridjeik is, amelyeknél a termelők visszajelzést adnak számukra a tényleges eredményekről is. Ezekből pedig az látszik, hogy egyes hibridek még a komoly fertőzéses környezetben is jól teljesítettek, azaz egy-egy ellenállóbb hibriden igen sok múlhat. Ez azonban önmagában még nem jelent végső megoldást a toxinproblémára, az egész termelés alapja ugyanis a megfelelő vízgazdálkodású talaj, amire szintén kiemelt figyelmet kell fordítania a gazdálkodóknak.
Zsila József, a Bayer kukorica növényvédőszer- és vetőmag-portfóliójáért felelős szakember szintén rámutatott, hogy a hibridek tűrőképessége merőben eltérő is lehet, az eltérő ellenálló képességen pedig akár tonnák is múlhatnak. Emellett azonban sarkalatos kérdés a tőszám és az agrotechnika helyes megválasztása is, melyeken szintén sok múlhat. Mindezek miatt a szakember szerint a gazdálkodóknak – a termesztési feltételekhez igazodva – érdemes hibrid portfólióban gondolkozni, emellett azonban javasolja a digitális döntéstámogatási modellek rendszeres használatát is.
Most kiderül az igazság: tényleg leáldozóban a kukoricának Magyarországon?
Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője szintén kiemelte, hogy 2024-ben mennyire felértékelődött az alkalmazkodás. Sokan azonban hiába próbáltak tenni azért, hogy kevesebb legyen a toxinos tételük, sokszor nem jókor, nem jó szerrel, nem jó kijuttatóval álltak neki a védekezésnek. Egyre fontosabb tehát szem előtt tartani azt, hogy a toxinok elleni védekezés ne ad hoc, hanem folyamatos legyen. Emellett egyre inkább felértékelődik az öntözésfejlesztés is, bár az is igaz, hogy az igazán hosszú száraz időszakokban már azzal is csak csökkenteni lehet a károkat, teljesen megszüntetni nem. Itt is fontos azonban az, hogy az öntözés költség- és energiahatékony legyen, ahol pedig nincs lehetőség öntözésre, ott a vízmegtartást kell előtérbe helyezni.
A szakember tehát összességében úgy látja, hogyha minden tudatos, akkor mind a jövedelmezőséget, mind a fenntarthatóságot szem elé téve van jövője a kukoricatermesztésnek Magyarországon.
Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a beszélgetés során arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar árszínvonalat sokáig az export határozta meg, a kukoricatermés fele, harmada ugyanis hosszú évekig exportra került. Az elmúlt három évből kettőben azonban nem volt felesleg, sőt hiánnyal is szembesülni kellett, ezen túl ráadásul a toxinok jelenléte miatt a termés minősége sem volt az igazi. Mivel a vállalat élelmiszer-ipari célú felhasználásra dolgozza fel a kukoricát, a gyengébb minőségű, toxinos tételeket nem áll módjában átvenni, helyette tehát kénytelen importból biztosítani a szükséges mennyiséget. A lengyel kukoricánál ugyanakkor méréseik alapján alig akadt csak toxinos tétel, így szerencsére működésüket az import áru révén biztosítani tudták.
Szabó István gazdálkodó a kerekasztal-beszélgetés keretében arra tért ki, hogy ma már nem működik az, ami tíz évvel ezelőtt. Bővült az agrotechnikai kínálat és bővültek az új tudományos ismeretek is, a gazdálkodóknak tehát nagyobb nyitottságra van szüksége a sikeres alkalmazkodáshoz, és merniük kell új fajtákat kipróbálni. Németh István, az magro.hu alapító-tulajdonosa és ügyvezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a kockázatokat tudatossággal lehet csökkenteni, a tudatosság pedig az információkon alapul.
