2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.

Egyébként se vártak könnyű évet a szakértők, de a háború kitörése minden tervet felborított

2022 volt második olyan év, amely átmeneti időszaknak számított az uniós agrárszabályozásban. Bár az igazán nagy változások 2023-tól fognak hatályba lépni, '22-ben is életbevágóan fontos volt, hogy a gazdálkodók biztonságosan igénybe vehessék a támogatásokat és kihasználják a pályázatos forráshoz jutási lehetőségeket - mondta el az Agrárium 2022 konferencián Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A szakpolitikus szerint abban az évben is számos kihívás várt a mezőgazdaságra, emellett pedig fel kellett készülni 2023-ra. Az államtitkár szerint 2021 második felére gazdaságilag sikerült átlendülni a koronavírus okozta közvetlen nehézségeken, de az utána levő visszapattanás, a globális szinten jelentkező alapanyag- és energiahiány megkeserítette rengeteg gazdasági szereplő életét. Hiánygazdasági jelek tűntek fel, emellett a klímaváltozás is magasabb szintre lökte a problémákat. Mindezekre jött az orosz-ukrán háború, ami a közvetlen és közvetett hatásaival nagyban befolyásolja a mezőgazdaságot is. Feldman Zsolt szerint rövidtávon ez utóbbi volt a legfontosabb feladat 2022-ben, amit mindenképpen kezelni kell majd.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy vélte, hogy nem a 2022-es év lesz igazán izgalmas, hanem a következő. A gazdáknak évről évre az egész gazdaságukra kiható döntéseket kell meghozniuk, amire pedig fel kell készülni. A háborúnak viszont lett még egy következménye: szembejött a valóság. Az észak-afrikai térségben például nagy gondot fog jelenteni, ha nem lesz élelmiszer. Európában pedig visszafogják a termelést, szabályozzák a trágyát és a növényvédő szereket, ha ez így marad, akkor előbb-utóbb Európa elveszítheti az önellátását, ez pedig mindenkit érinthet - tette hozzá a szakember. Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója úgy látta, hogy a növénytermesztők az év során rendben lesznek: a magas gabonaár segíti a jövedelmezőséget, az inputanyagok megnövekedése és az aszály ellenére nehéz, de jó évre számított. Az állattenyésztők viszont nagy bajban voltak, különösen a sertés- és baromfitenyésztők. Makai Szabolcs is aláhúzta, hogy az elmúlt év nagyon kemény volt, óriási veszteségek voltak a sertéseket illetően, elkerülhetetlen az élelmiszer-drágulás.

Óriási kérdés, hogy mit lehet majd termeszteni itthon, és mennyiért

2022-ben mindenki arra számított, hogy a termelés várhatóan átlagos lesz, ám azóta minden megváltozott - jelentette ki Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. A szakember szerint addigra már az is látszott, hogy a világ gabonatermésének jelentős részét adó Ukrajnában nemcsak háború volt, de szárazság is. De nemcsak ott okozott problémát az időjárás, Magyarországon is kihirdették a vízhiányos állapotot. A helyettes államtitkár szerint napokban leesett eső mintegy 4-5-szöröse kellene ahhoz, hogy a téli csapadékhiányt pótolja. Tarpataki Tamás beszélt arról is, hogy a magas gabonaárakat a háborús bizonytalanság, valamint az elszálló energiaárak okozzák. Az európai gázárakban januárban és márciusban is volt egy-egy történelmi jellegű csúcs, az elektromos áramban szintén.

Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy inputanyag lesz, de nem biztos, hogy olyan, amilyet a termelők szeretnének. A szakember szerint az elmúlt néhány évben az emberek elfelejtették azt, hogy a pénznek ára és értéke van. Czina Ferenc szerint nem a 2022-es év lesz a kérdéses, hanem a 2023-as, leginkább a vetőmagtermelő területek csökkenése és az ukrán helyzet miatt. Márvány Attila, a KITE Zrt. agronómiai kereskedelmi vezérigazgató-helyettese úgy látta, hogy a 2-300 ezer hektár kiszolgálható lesz a hagyományos és a hibrid vetőmagokból is, a műtrágyák viszont kérdésesek lehetnek az év során. A szakember szerint a növényvédő szerek gyártóinál a kapacitások némileg szűkösek, de nem látszott probléma, inkább a logisztika lesz necces, mivel a kiszámíthatóság az egyes szállítási vonalak mentén sérülhet. Ha azonban a szállítás csúszni fog kicsit, azt az egész növénytermesztésben érezhető lesz.

A vetőmagok elérhetőségét és hozzáférhetőségét illetően Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezető igazgatója elmondta, hogy van elég, de nem feltétlenül az a szortiment, amire a gazdák vágynak. A szakember beszélt arról is, hogy az Oroszországba szánt vetőmagok kapcsán kérdéses, hogy a jelenlegi gazdasági szankciók közepette hogy jutnak el az országba, de az is bizonytalan, hogy mivel fizetnének értük, rubellel vagy dollárral? Az Ukrajnába szánt vetőmagok kiszállításra kerültek, most mindenki azt várja, mi lesz. A szakértők beszéltek arról is, hogy elmúlt az időszak, amikor 450 ezer forint/hektár áron lehetett termelni, a jövőben az 600-650 ezer forintos árakkal kell megbarátkozniuk a termelőknek.

Az élelmiszeripar legnagyobb problémája az önköltség-növekedés beépítése a fogyasztói árakba

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elmondta, hogy az élelmiszeripar számára a következő időszak legnagyobb kihívása az önköltség-növekedés beépítése lesz a fogyasztói árakba. A szakember szerint a magyar élelmiszeripar hosszú éveken keresztül a belpiacon szenvedte el a legnagyobb vereséget, a forgalom növekedése folyamatosan meghaladta az élelmiszeripari vállalatok belföldi értékesítésének növekedését. Éder Tamás beszélt arról is, hogy az élelmiszeripar komoly jövedelmezőségi problémákkal küzd Magyarországon, és ez 2021-ben sem javult. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az is elhangzott, hogy általános költségnövekedéssel kell szembenézniük az idén az élelmiszeripari vállalatoknak, hiszen munkabérre, energiára, fuvarozásra, alapanyagokra és csomagolóanyagokra egyaránt többet kell költeniük, az orosz-ukrán háború miatt pedig egyes költségtényezőknél durva áremelkedésekkel kell szembesülniük.

Lengyel Tamás, a GOF Hungary Kft. Dunaföldvári Malom malom igazgatója szerint áremelkedést jól mutatja, hogy elindultak egy 60 ezres búzaárral, amiből 100-120 ezres ár lett év végre. Ez után nagyon lassan tudott emelkedni a liszt ára, hiszen meg voltak kötve a szerződések a pékségekkel és más termelőkkel. Muzsek András, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg a műanyag és papír a csomagolóiparban, amelyeknek nagyon elszállt az ára, és a vállalatok nem tudták elnyelni a költségnövekedést. Az élelmiszerárstopot illetően a szakértők mind egyetértettek abban, hogy az árstop nagyon hosszú ideig nem fenntartható, de egyelőre nem tudni, hogy meddig maradhatnak még velünk. Nagyon nehéz helyzetben vannak ezzel az intézkedéscsomaggal, nem látni azt a megoldást, ami mindenki számára elfogadható lenne. Be kell építeni az önköltségeket az árakba, akármennyire is fáj. A fenntartható üzemekhez és önellátáshoz el kell fogadni a növekvő árakat. Ha ez megtörténik, jó minőségű és egészséges élelmiszert tudnak biztosítani mindenkinek. 

Bizonytalanságok és kihívások az állattenyésztésben

Óriási kihívást jelentett a takarmánygyártók és az állattenyésztők számára egyaránt, hogy 2022-től uniós szinten szigorodott az antibiotikum-felhasználás a haszonállattartásban. A gazdálkodás hatékonyságának javítására ezért új megoldásokat, technológiákat kellett találni. Az állattartók számára további problémát jelentett a takarmányok drasztikus megdrágulása is: ezek kigazdálkodásához ugyanis megfelelő felvásárlási árakra lett volna szükség. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója kifejtette, 2019-ben hozták meg az uniós rendeletet, erre volt 3 év derogáció, és 2022 januárjában életbe lépett a rendelet. A szakember szerint a takarmánygyártók életét nem is annyira a rendelet előírásai nehezítik meg, mint inkább azok az adminisztrációs követelmények, amelyeknek eleget kell tenniük. Arra a kérdésre, hogy hol van az a lélektani határ, ameddig emelkedhetnek a költségek és a felvásárlási árak, Lukács László, az MTT Tej Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a tejágazatban jelenleg nem a háború, az infláció vagy az alapanyagárak emelkedése határozza meg a drágulásokat, hanem egy korábban elindult piaci ciklus. Azt ekkor még nem lehetett látni, mikor lesz ennek vége, illetve hogy hol fog a keresleti piac átbillenni kínálati piaccá. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője elmondta, hogy a következő időszakra tartósan magas terményárakat kalkulálnak, amire még a körülmények is rátettek egy lapáttal. A szakember szerint növénytermesztői oldalról nem kell azon aggódni, hogy az ember magas áron fogja tudni eladni a terményt, inkább a takarmánykeverőknek kell tartania attól, hogy milyen áron fogja tudni megvásárolni azt.

Lukács László elmondta, hogy a tejágazatban jelenleg két folyamat fut egymás mellett: évek óta azt tapasztalják, hogy az intenzív termelés jobb számokat hoz, és elindult egy olyan folyamat, hogy a feldolgozók veszik meg az alapanyag-termeléshez szükséges felszereléseket és berendezéseket. Az igaz, hogy több termelőnél is csökkennek az állományok, ám a legtöbb vállalkozás 1-1,5%-os termelésnövekedést prognosztizál magának a következő időszaka. A szakember szerint a jelenlegi rendszerben, a mostani támogatási szintek mellett meg lehet termelni a tejet jövedelmezően, aki ezt nem tudja, az inkább hagyjon fel vele. Kulik Zoltán szerint Magyarországon jelenleg még túl sok takarmánykeverő működik, ennyire egyszerűen nincs szükség. Mivel azonban nőnek egyre emelkednek a költségek és egyre nehezebbé válik a beszerzés, egyre több saját takarmánykeverővel rendelkező termelő fogja azt mondani, hogy inkább beszerzi mástól a kész takarmányt. Óriási a bizonytalanság a termelők részéről is, ezért az év során folyamatosan növekvő, magas árakra kell számítani - tette hozzá a szakember.

Rengeteg volt a kérdőjel a finanszírozásban

A magyar mezőgazdaságban nincs akkora tőketartalék, hogy egyszerre önerőt hozzon egy beruházásba a támogatás és a bankhitel mellé, és mellette a termelés forgóeszköz-szükségletét biztosítsa. A szakemberek beszéltek arról is, hogy a következő időszakban a kamatok növekedése miatt komoly költségnövekedések várhatóak a beruházásokban, de szóba került a magyar agrárium erőssége és forrásigénye is, valamint az, hogy aki teheti, annak még most lenne célszerű hitelt felvennie és beruházásba kezdenie. 2022-ben 2 százalékponttal emelkedtek a banki kamatok, a bankrendszer pedig nagyon lassú a hitelkamatok lekövetésében. Az előrejelzések szerint még ha nem is lesz további emelkedés, akkor is 7-10%-os hitelkamatok lesznek, miközben mindenki az alacsony finanszírozási költségekre, a 2,5%-os kamatokra készült.

Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divíziójának vezetője elmondta, hogy jelenleg a gazdaság minden szereplőjének várakozásai befolyással lehetnek a helyzetre. Ahogy a szakember fogalmazott, jól ismert közgazdasági tény az, hogy vannak önbeteljesítő jóslatok: vagyis ha mindenki recesszióra készül, és arra, hogy csökkenteni kell a fogyasztást, vissza kell venni és megszorításokra van szükség, akkor ez be is fog következni. Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a gazdálkodóknak még most kell döntést hozniuk arról, hogy vegyenek-e föl hitelt, mert később csak rosszabbak lesznek a körülmények. Annak kapcsán, hogy mi várható a támogatott hitelkonstrukciók terén, Balczó Barnabás, a MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elárulta, hogy azzal kell számolni, hogy a 2022-es kamatkörnyezet egészen más lesz, mint az, amit eddig megszoktak az emberek. A kérdés az, hogy a támogatott hitel és a 2,5%-os hitel közötti költséget ki és hogyan fogja odatenni?