Papp Zsolt kitért arra: közös demonstrációt szerveztek a V4 országokkal, kiegészülve az osztrák kamara képviselőivel, mert együtt álltak ki azokért a közös ügyekért, amelyek leginkább megnehezítik a gazdák életét. A demonstrációhoz támogatásukat biztosították a francia, a spanyol, a román és a bolgár gazdaszervezetek is. A tüntetést a cseh-szlovák határon szervezték, ahol több száz traktorral vonultak fel a gazdák, ezzel egy időben Csehországban 4-5 helyen volt még demonstráció.
A legnagyobb problémának az elnök az új EB agrárbiztosnak, Christophe Hansennek a jövő agráriumáról kiadott vízióját nevezte. A kiadott dokumentum minden konkrétumot nélkülöz, "nem látjuk magunk előtt a következő közös agrárpolitikának az alapját", ez bizonytalanságot kelt - húzta alá, kiemelve: az a dolgunk, hogy kiálljunk és megvédjük nemcsak a magyar, hanem Európa gazdatársadalma számára is azokat a forrásokat, amelyek megilletik. A közös törekvés az volt, hogy minden gazda kapja meg a neki járó támogatást. Nem kérnek abból a közös alapból, amely megszüntetné a közös agrárpolitika önálló támogatási alapját, és minden uniós alapot egy közös kalapba terelne, mert ez biztosan forráselvonással járna - mondta.
Közlése szerint kiemelt figyelmet kapott a szabadkereskedelmi megállapodások kérdése. A bizottság ugyanis kettős mércét alkalmaz: ismerteti, hogyan kell visszaszorítani a jövőben az állattartást, hogyan kell zöldebben gazdálkodni, szigorú előírások mentén. Ezzel szemben olyan kereskedelmi megállapodásokat kötnek, amelyek nem kiegyenlített feltételeket teremt, és versenyhátrányt okoz Európának, és benne a magyar gazdatársadalomnak.
Az uniós gazdák megfelelnek az állategészségügyi, növényegészségügyi előírásoknak, valamint betartják az élelmiszerbiztonsági előírásokat a kiváló minőségű élelmiszerek előállításához. Az EU-Mercosur (Dél-Amerikai Közös Piac-Argentína, Brazília, Chile, Mexikó és más országok) kereskedelmi megállapodással pedig a térségből várhatóan olyan mezőgazdasági termékek érkeznek majd a közös uniós piacra, amelyek nem felelnek meg az EU környezetvédelmi és minőségi előírásainak, miközben az ottani cégek az alacsonyabb energia- és munkaerőköltségek előnyeit élvezik.
A V4+ agrárkamarák képviselői ezért az európai gazdálkodók érdekében védelmi mechanizmusok bevezetését szorgalmazzák. A V4-ek és a támogató országok agrárkamarái készek a közös fellépésre az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás és az Ukrajnával való kereskedelem liberalizációja jelentette fenyegetés kapcsán - tájékoztatott Papp Zsolt.
Jelezte, ugyanígy nehéz helyzetet teremt az ukrán import, 2025. június 5-én jár le a bizottság átmeneti intézkedése, amely keretet szabott az Ukrajnából érkező áruknak. A 2020-as állapothoz képest jelenleg 30-szorosára nőtt az Ukrajnából behozott növényi termékek mennyisége, a feldolgozott termékeké is többszörösére nőtt, mindez "letarolja Európa piacát" - fogalmazott. Súlyos, visszafordíthatatlan következményei lehetnek Ukrajna európai uniós csatlakozásának, a lépés ellehetetlenítené az EU mezőgazdasági termelését, és elvonná a tagállamoktól, így Magyarországtól, és a magyar gazdáktól is az európai uniós agrártámogatások jelentős részét - tette hozzá a NAK elnöke.
Papp Zsolt arra is rámutatott, hogy Ukrajna csatlakozása komoly hatással lenne az európai uniós közös agrárpolitikára is: Ukrajnában ugyanis 41 millió hektár termőföld van. Jelenleg 157 millió hektárnyi támogatásra jogosult európai terület 41 millió hektárral bővülne Ukrajnával. A tét tehát nem kicsi: csatlakozásával Ukrajna válna az agrárforrások legnagyobb haszonélvezőjévé, a KAP teljes költségvetésének mintegy harmadát tenné zsebre az ország a közös alapból, megrövidítve ezzel a szigorú európai uniós előírásokat sok éve betartó uniós gazdálkodókat, köztük a magyar termelőket is. Elmondta azt is, hogy amennyiben nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, és nem veszik figyelembe a gazdák kéréseit, akkor folytatása is lesz a mostani demonstrációnak.
