A Malagrow 25 éves fennállása alkalmából meghirdetett stratégiai váltás óta eltelt idő „kalandos volt, de nem sikertelen, a problémák is pozitívak, hiszen például készlethiány jelentkezett bizonyos termékekből a nagy érdeklődés miatt” – mondta el a cég sajtóreggelijén Pálinkó Zsolt, a növényvédelmi megoldásokat kínáló Malagrow kereskedelmi vezetője. Hozzátette: az egyik probléma a kereskedői hozzáállás, hiszen ezek a termékek sértik valamelyest a nagy növényvédőszer-gyártók érdekeit.
Ők is tisztában vannak ugyanakkor azzal, hogy hagyományos termékekkel sok kultúra már nem termeszthető, nekik is nyitniuk kell ebbe az irányba.
A kereskedelem nem érdekelt a váltásban
A kereskedelmi modell Magyarországon kissé „becsontosodott”, sok logisztikai feladatot, értékesítést és kevés edukációt foglal magába.
A kereskedőnek nem kell edukálnia, nem kell hozzáadott értéket nyújtania. Ez nem volt mindig így, régebben az új hatóanyagok bevezetésekor jelentős munkát fektettek ebbe. Most a kereskedők inkább a hagyományos termékeknél igyekeznek maradni, ez pedig nem kedvez az új hatóanyagok, megoldások elterjesztésének.
A kereskedők egy csoportja nyitott az újdonságokra, főleg azok, akik kisebb növényvédőszer-portfólióval rendelkeznek és közvetlenül a termelőknek értékesítenek.
A mérgek nélküli növénytermesztést követeli meg a piac
Hátrányban kell termelni?
A termelői szkepticizmus valahol érthető, a jól bevált technológiákat kellene felváltani új megoldásokkal, amihez ki kell lépni a komfortzónából. Ehhez képezni kell magát a termelőnek, nyitottnak kell lennie, és úgy érzi, hogy kockázatot vállal
- mondta el az eseményen Malatinszki György, a Malagrow ügyvezető igazgatója. Hozzátette ugyanakkor:
A termelők előtt nincs más lehetőség, mint az új hatóanyagok, új megoldások alkalmazása.
Egészséges élelmiszert várnak el a fogyasztók, szermaradvány-mentesen, amelynek érdekében egyre több, bevált kémiai hatóanyagot szabályozói oldalról vonnak ki a szóba jöhető körből. Ez a szerkivonás, amelynek révén a termelőknek kvázi „hátrakötött kézzel” kell termelnie. Az egyedüli megoldás erre az, hogy új termékekkel kell megjelenni a piacon. Ezeknek a termékeknek hatékonyaknak kell lennie, amely a költséghatékonyságot is magába foglalja. A magyar agráriumnak fejlődnie kell ezen a téren, bár a váltás nem megy magától. Mint az ügyvezető fogalmazott:
Amíg lehet ugyanakkor használni a bevált kemikáliát, addig a termelő élni fog ezzel a lehetőséggel.
A termelői oldal kételye mellett viszont a technológiai váltást mindenképpen támogatják a környezetvédelmi és biodiverzitásra vonatkozó előírások.
A kémiai alapú növényvédőszerek hagyományosnak tekinthetők, ezt tanítják az egyetemeken, míg a biostimulátor kategória a hatásmechanizmusra fekteti a hangsúlyt. A harmadik kategória az, amit a Malagrow next szóval illet, ezek a növényvédőszernek nem minősülő növényápoló szerek. Emögött komoly tudományos munka zajlik, a jogi háttere is alapvetően biztosított, de egy jogi anomália miatt fontos lenne változtatni a termelők érdekében – tette hozzá.
Szabályozási furcsaságok
Az eseményen az uniós növényvédelmi szabályozásról tartott előadást Tőkés Gábor, engedélyezési szakértő, aki az engedélyeztetés által felvetett problémás kérdésekre is kitért. Mint elmondta: a növényvédőszerek uniós engedélyezési eljárása során a hatóanyagokat egy pozitív listára teszik fel egy bonyolult folyamat eredményeképp. A növényvédőszer-engedélyeztetési folyamat során mindössze 14 vadonatúj molekulát engedélyeztettek. Kerültek fel más hatóanyagok is, zömmel biopeszticidek is, de új molekula csak ennyi született.
Vannak a kis kockázatú hatóanyagok, amelyek könnyebben átmennének, ezek is zömmel biopeszticidek, de az engedélyeztetés adminisztrációja itt sem könnyebb, ez a kisebb cégeknek nem járható út.
Emiatt van egy erőteljes hatóanyag-csökkenés a piacon, erre jött rá a green deal, amelynek a növényvédőszerekre vonatkozó része idővel megbukott. A dossziék összeállítását nem felvállaló cégek kisebb feladatot vállalnak a biostimulátorokkal, amelynek kialakult engedélyeztetési eljárása nemzeti szinten. Itt ráadásul választható az is, hogy uniós szinten, vagy más tagállami hatóságnál engedélyeztetik. Hangsúlyozta:
Fontos, hogy ezeknél nem lehet növényvédelmi hatást kommunikálni
Jogi anomália a szabályozásban
Óriási lehetőséget jelentenek ugyanakkor a növényvédőszernek nem minősülő növényápoló-szerek kategóriája. Itt azonban negatívumot jelent az a magyar hatósági változás, a növényvédőszerek pozitív listáján nem jóváhagyott anyagokat automatikusan tiltják.
Pedig könnyen lehet az, hogy egy ilyen anyag azért nem jóváhagyott, mert növényvédőszerként nem nyújtott be senki dossziét. Vagyis egy engedélyezési procedúrán át nem esett anyagot automatikusan tiltottként kezelnek.
Ezeknél az anyagoknál nem lehet növényvédelmi hatást sem kommunikálni, így a termelők sem jutnak hozzá a megfelelő információkhoz.
Ezzel a szabályozással a magyar termelők hátrányba kerülnek az uniós versenytársakhoz képest, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ezen változassunk
- figyelmeztetett Malatinszki György.
