2025. február 10-én egy Facebook-posztban pedzette meg először Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az emelkedő infláció letörése érdekében a kormány kész ismét bevezetni a hatósági árakat az egyes élelmiszereknél. Mint ismeretes, élelmiszerárstopot a kormány először 2022 februárjában vezetett be, és az eredetileg három hónapra tervezett intézkedést végül másfél évig alkalmazták, az azt felváltó kötelező akciózás pedig további egy évig volt érvényben. Az ársapka sikeréről megoszlanak a nézetek, mert míg a döntéshozók sikeresnek ítélték őket, az élelmiszeripar szereplői szerint sokkal negatívabb volt a hatásuk: az érintett élelmiszerek esetében ugyanis a boltok a veszteségeiket kompenzálandó olyan termékek árát emelték, amelyek nem voltak árstoposak.
Ennyi volt az kötelező akciózás az élelmiszerboltokban: mi jön most?
Ennyi volt az élelmiszerárstop - mi következik most?
Külön érdekes volt Nagy Márton bejelentésének az időzítése: február 11-én jelentek meg ugyanis a januári inflációs adatok, amelyekről akkor már lehettek (rész)információi a kormánynak. A KSH számai aztán a vártnál is rosszabb képet mutattak: 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, egy hónap alatt pedig átlagosan 1,5%-kal emelkedtek. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy az elemzői várakozások 4,9%-os inflációról szóltak. A KSH közleménye kitért arra is, hogy 12 hónap alatt, vagyis 2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6%-kal nőtt, ezen belül a liszté 43,2%-kal, a tejé 25%-kal, a tojásé 23,8%-kal, az étolajé 21,5%-kal, a gyümölcs- és zöldségléé 16%-kal, a vajé és vajkrémé 15,5%-kal, míg a csokoládé és kakaó ára 12,9%-kal, a tejtermékeké 9,1%-kal, a kávéé pedig 8,1%-kal emelkedett.
Ettől a pillanattól fogva felerősödött az infláció letörésének szándéka a kormányzati kommunikációban, valamint az árstop bevezetésének emlegetése, mint a helyzet kezelésének lehetséges eszköze. Nagy István agrárminiszter február 14-én arról posztolt, hogy a kormány folyamatosan figyeli az élelmiszerek árának alakulását, és ha kell, készek a drasztikus beavatkozásra. Mint írta, "az élelmiszerdrágulás megfékezése érdekében legvégső esetben újabb árstopok bevezetését is mérlegeljük". Nagy Márton pedig február 21-én, miután egyeztetett az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) képviselőivel, elmondta, hogy 100-ra növelik az online árfigyelőben követett élelmiszerek listáját, és ha nem a kormány elvárásainak megfelelően alakulnak az árak, újból azok befagyasztása mellett dönthetnek. Orbán Viktor miniszterelnök február 22-én, évértékelő beszédében úgy fogalmazott, hogy a kereskedők jelentősen megemelték egyes alapvető élelmiszerek árát. Ezért a miniszterelnök arra utasította Nagy Mártont, hogy egyezzen meg a kereskedelem szereplőivel. Mint fogalmazott, ha szép szóval nem megy, majd megy hatósági árakkal. Ha nincs megállapodás, jön a hatósági ár. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy ha ez sem elég, a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig február 27-én, a kormányinfón beszélt arról, hogy a kormány jelenleg élelmiszerinfláció emelkedését látja a növekedésre a legnagyobb veszélynek. A miniszter elmondta, hogy tárgyalásokat folytattak az élelmiszerláncok képviselőivel, és egy komplex akciótervvel készülnek amely többek között piacvédelmi intézkedéseket és bürokratikus terhek csökkentését is tartalmazza majd. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezetnek gyors eredményre, akár hatósági árakat is bevezethetnek, amire Gulyás Gergely tájékoztatása szerint legkésőbb áprilisban kerülhet sor az élelmiszereknél.
Jó-e nekünk az árstop?
Az ársapkát már annak hatálya alatt is rengeteg kritika érte, és az intézkedés kivezetése után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is arra jutott a vizsgálata során, hogy "hazánk esetében az élelmiszerekre kivetett ársapkáknak volt egy közvetlen hatása, ami az adott élelmiszer árának rögzítésén keresztül mérsékelte az inflációt. Az ársapkák fennmaradásával azonban szinte azonnal életbe lépnek olyan piaci mechanizmusok, amelyek más termékek árának emelkedéséhez vezetnek. Mivel az élelmiszerek súlya a kosáron belül mintegy 20%, ezért a kereskedők számára rendkívül nagy tér nyílt az alkalmazkodásra". Az MNB szerint az élelmiszer-árstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját, a rögzített árú termékek esetében elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre.
Abban az ágazatra rálátó szakemberek is egyetértenek, hogy az intézkedés újbóli bevezetése aligha járna az infláció gyors csökkenésével, ellenben a helyettesítő termékek árának emelkedéséhez, illetve az olcsó külföldi import arányának további növekedéséhez vezethetnének. Raskó György agrárközgazdász szerint a tervezett intézkedés elsősorban politikai döntés lenne, akárcsak a korábbi hasonló beavatkozások, és félő, hogy ezúttal sem születne átgondolt megoldás. Raskó György arra is rámutatott, hogy a drágulás fő oka a forint gyengesége, ami az importtermékek árába épül be. Szerinte a megoldást elsősorban a forint stabilitásának megőrzésében kellene keresni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a kiskereskedelmi láncok nem akarnak további különadókat kockáztatni, és inkább engednek a nyomásnak. A Tesco például már február közepén jócskán csökkentette több tej és a tojás árát is.
Raskó György szerint van realitása az élelmiszerárstop újbóli elrendelésének, ugyanis a jelek szerint a nyersanyagok árának oldalán erős emelkedés figyelhető meg. A következő hónapokban egyes élelmiszerek, például a sütőipari termékek, a kenyér vagy a liszt termelői/átadási ára tovább fog emelkedni. Emiatt viszont nagy nyomás van a kiskereskedelmen, hogy ezt valahogy beépítsék a fogyasztói árakba. Az agrárközgazdász szerint a kormány ezt próbálja most meg rendeleti úton szabályozni, ám ez korábban se sikerült, és most se fog. A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy választás előtti évben vagyunk, így az ársapka újbóli behozatala akár kampányfogás is lehet.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek az intézkedés újbóli meghozatalának, Raskó György csak annyit mondott, hogy a szokásosak. A diszkontláncok még jobb pozícióba, míg a magyar, független boltok még hátrányosabb helyzetbe fognak kerülni. Mint mondta,
a piaci részesedés tovább fog koncentrálódni, a diszkontok részesedése nőni fog, a hagyományos, nem egy hálózathoz tartozó élelmiszerboltok helyzete tovább fog gyengülni.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke szerint az eddigi nyilatkozatok alapján reális esély mutatkozik arra, hogy a döntéshozók ismét adminisztratív módon beavatkoznak az élelmiszerpiacba. A szakember ugyanakkor úgy látja, hogy az előző ársapka tapasztalatai összességében kedvezőtlenek voltak, annak ellenére is, hogy annak a társadalmi rétegnek, amelynek tagjainak fogyasztói kosarában az érintett termékek kiemelt szerepet játszanak, pozitív lépés volt.
Minden más tekintetben viszont az intézkedésnek negatív hatása volt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői számításokkal támasztották alá, hogy az ársapka inflációnövelő hatással bírt, ugyanis a maximált áras termékeknél elveszett kiskereskedelmi marzs átrakódott más termékekre, és ez még magasabb inflációs hatással is bírt, mint amekkora visszafogást az ársapkás termékeknél eredményezett
- emelte ki Éder Tamás.
A FÉSZ elnöke elismerte, hogy az intézkedés ezeknél a termékeknél kontroll alatt tartotta az árat. Azt azonban fontos kijelenteni, tette hozzá, hogy szinte minden érintett terméken jelentős veszteséget szenvedett el a kiskereskedelem. Ez viszont az ágazat szereplői részéről olyan reakciót hozott, amelynek a hatása más termékeknél, illetve a beszállítók felé jelentkezett. A hatósági áras élelmiszerekből egy bizonyos fix mennyiséget kellett a polcokon illetve a raktárokban tartani. Az itt elszenvedett veszteségek miatt viszont a kiskereskedelmi láncok más termékeknél sokkal erősebben léptek fel, és kevésbé engedtek a beszállítók önköltségnövekedését az átadási árakba való beépítési törekvéseinek. Vagyis olyan viták alakultak ki, amelyeket a piaci folyamatok egyébként nem támasztottak volna alá - hangsúlyozta Éder Tamás.
A szakember beszélt arról is, hogy azoknál az ársapkával érintett termékeknél, ahol lehetőség volt az importra, ott meg is növekedett az ilyen jellegű forgalom. A liszt, étolaj, csirkemell és UHT-tej esetében nem igazán jellemző az import, de a sertéshúsnál igen. Az ársapkás sertéscomb esetében látszik is az intézkedés hatása az importadatokban is: 2021 első féléve és 2024 első féléve között majdnem megháromszorozódott a behozatal. Éder Tamás szerint tehát az intézkedésnek rengeteg apróbb negatív hatása volt, legutolsó pedig épp az, amiért most ismét felmerült az állami beavatkozás lehetősége. Ezeknek az élelmiszereknek az ára be volt fagyasztva, hiszen az ársapka, majd a kötelező akciózás miatt egészen 2024 nyaráig nem változhatott, így csak ezt követően indult meg a korrekció. Ami a többi élelmiszertermék esetében már végbement, ezeknél az csak tavaly nyáron indulhatott be. És ezek azok az élelmiszerek, amelyeknek a legmagasabb az inflációs indexe, ezek találhatók meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) listáinak elején - mutatott rá a FÉSZ elnöke.
Az ársapkának rengeteg negatív hatása volt, és még most is itt van velünk a hosszú árnyéka. A hatósági árak újbóli bevezetése pedig ismét kiélezné a korábbi feszültségeket az élelmiszergyártók és a kiskereskedelem szereplői között
- hangsúlyozta Éder Tamás.
