Ruda Bettina • 2025. március 6. 14:31
A kukorica vetésterülete évek óta csökken, ami a vetőmagpiacon is túlkínálatot eredményez, miközben a napraforgó térnyerése folytatódik. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint 2023-ban a vetőmag-szaporító terület összességében nőtt, de a kukoricahibridek előállítása visszaesett, miközben a kalászosok iránti kereslet emelkedett. A piaci változások mögött az időjárási kihívások és a gazdák döntéseit befolyásoló pályázati lehetőségek is meghatározó szerepet játszanak.
Én azt gondolom, hogy ami a legnagyobb problémát jelenti a vetőmagcégek részére, az az, hogy a vetésterület a kukoricának csökken és előreláthatólag még csökkenni is fog, most már ez egy évek óta tartó folyamat. Valamelyest ebből kompenzál a napraforgó, ami egy nagyon kicsit nő, de én azt hiszem, hogy a kukorica vetésterületek csökkenése miatt túlkínálat jelentkezik vetőmagokból a piacon. A túlkínálat kapcsán jelentős a verseny a vetőmagvállalatok között.
- fogalmazott az Agrárszektornak Bódis Zoltán, Limagrain Hungária Kft. értékesítési vezetője. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján Magyarország vetőmag-szaporító területe 2023-ban 10,5%-kal növekedett az előző évhez képest, elérve a 120,5 ezer hektárt (a zöldség- és virágmagokat nem számítva). Ezzel szemben a kukoricahibridek szaporítóterülete 10%-kal visszaesett, így mindössze 25,4 ezer hektárt tett ki. A gazdák vetési szándékai alapján elsősorban a kalászos növények vetőmag-előállítása bővült jelentősen, ami a kukorica rovására történt.
Ahogy korábban lapunk is írta, a vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy a magyar gazdák egyre nagyobb bizalommal fordulnak a napraforgó felé, így egyre inkább vetésszerkezetük részévé válik. Döntésüket egyfelől a növekvő piaci keresletre alapozzák, másfelől pedig arra, hogy a napraforgó jobban tűri az aszályt és alkalmazkodóképessége a szélsőséges időjárás ellenére is stabilabb termést biztosít. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci kereslet különösen a magas olajsavas hibridek iránt növekszik, amelyek a hosszabb eltarthatóság mellett kedvezőbb piaci árat is kínálnak.
Időjárási kihívások
A 2024-es aszály jelentős kihívások elé állította a magyar gazdákat, mivel a csapadékhiány és a hőhullámok súlyosan károsították a termést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaság teljes kibocsátása 8%-kal csökkent az előző évhez képest, elsősorban a növénytermesztés 11%-os visszaesése miatt.
Különösen a kukorica- és napraforgóültetvények szenvedtek jelentős károkat, ami komoly bevételkiesést okozott a termelőknek.
Jelenleg az időjárás még nem okoz jelentős problémát, hiszen a gazdák el tudták kezdeni a tavaszi munkálatokat. Ugyanakkor mindenki az esőt várja, mivel nem lehet biztosan megmondani, hogy a jelenlegi száraz időszak tartós marad-e. Az idei év akár kedvező is lehet, de akár kedvezőtlen is időjárási szempontból, ezért a csapadék hiánya bizonytalanságot okoz a gazdák számára, például abban, hogy érdemes-e kukoricát vetni egy ilyen száraz időszakban – amely bármikor megváltozhat
- vélekedett Bódis Zoltán.
Változások az elmúlt időszakokhoz képest
A szakértő elmondta, hogy a gazdák egyre később hozzák meg a döntéseiket, ami már korábban is jellemző volt, de az idei évben ez különösen érezhető. A döntések időzítését befolyásolja az AKG program amelynek bírálata még folyamatban van. Emiatt sokan kivárnak, hiszen azoknak, akik nem nyernek a programban, módosítaniuk kell a vetésterületüket, ami tovább befolyásolhatja a döntéseiket. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években a vetőmagválasztással kapcsolatos konkrét döntési folyamatok egyre inkább későbbre tolódtak.
Ezelőtt 10-15 évvel még jellemző volt, hogy egy kukorica, illetve napraforgó vetőmag kiválasztása nagyjából december-január hónapban megtörtént, ez most már sokkal inkább áttolódott február-márciusra, vagy akár április elejére is.
- tette hozzá.
Vetőmagvásárlás
Ahhoz, hogy a gazdálkodók egészséges és tápláló élelmiszert termeljenek a növekvő népesség számára, fenntartható megoldásokra van szükség, amelyek alkalmazkodnak a mezőgazdaság folyamatosan változó kihívásaihoz.
A fémzárolt vetőmag használata kiemelten fontos, mert garantáltan ellenőrzött minőségű, jobb csírázóképességű és ellenállóbb a különböző betegségekkel szemben.
Ez nemcsak a terméshozamot növeli, hanem hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz is, biztosítva a jövő élelmezésbiztonságát. A fémzárolt vetőmagok használatával biztosítható a vetőmag-minősítő bizonyítványon garantált csírázóképesség, ami termésbiztonságot és többlettermést eredményez
Sem pozitív, sem negatív jellegű szankció nincs arra vonatkozólag, hogy fémzárolt vetőmagot vásároljon a gazda. Ez problémát jelent a kalászos növények esetében, mint búza, árpa, tritikálé, ahol a felújítási arány 25-30 százalék között van. A hibrid növényeknél ez nem jelent gondot és a napraforgó és kukorica és már a repce esetében szinte már 100%-ban hibridekkel dolgozunk.
- tudatta Limagrain értékesítési vezetője.