Egy fajta védekezés már nem lesz elég a földeken: mostantól mindent be kell vetni

Egy fajta védekezés már nem lesz elég a földeken: mostantól mindent be kell vetni

agrarszektor.hu
A tavalyi év eleji esőzések és a rekord hosszúságú nyári hőhullámok együttes hatása komoly kihívások elé állította a termelőket. Őszre aztán központi témává vált a toxinszennyezés is, számos tétel ugyanis nem felelt meg az élelmiszer- és takarmányipari határértékeknek. Hogy az idei szezon ne érje felkészületlenül a gazdálkodókat, a Kukorica Kör Egyesület szakmai webináriumot szervezett, melynek fókuszában a mikotoxinokkal kapcsolatos kockázatok és a védekezési lehetőségek álltak. Mint elhangzott, a jövőben valószínűleg nem lesz elegendő egy fajta védekezési módszer tökéletes kivitelezése, a fertőzés elkerüléséhez sokkal inkább egy integrált növényvédelemre van szükség.

Daoda Zoltán, a Kukorica Kör ügyvezetője előadásában arról beszélt, hogy a szántóföldi növénytermesztést számos kiszámítható és nem kiszámítható kockázat fenyegeti, biokontroll segítségével azonban akár már egy-egy kijuttatás révén nagyon komoly hatást lehet elérni. A talajbaktériumok jelenléte, valamint a gombák és algák kumulatív hatása ugyanis elősegíti a tápanyagok hozzáférhetőségét, az extracelluláris bioaktív szerves anyagok termelését, a biokontroll hatású anyagok termelését, a talajaggregátumok építését, valamint a cellulóz bontását.

Mint azt Körösi Katalin, a MATE Növényvédelmi Intézet egyetemi docense előadásában hangsúlyozta, fontos megérteni azt, hogy a mikotoxin hogyan keletkezik, hiszen akkor lehet ellene hatékonyan védekezni, ha pontosan ismerjük, milyen kiváltó okok állnak a háttérben. Mint mondta, a mikotoxinok a fonalasgombák másodlagos anyagcseretermékeiként, stresszhelyzetek során keletkeznek. Ezek tehát a gombák életfolyamataihoz nem nélkülözhetetlenek, az emberi szervezet vagy a haszonállatok számára azonban veszélyt jelentenek és betegségeket okozhatnak.

Körösi Katalin arról is beszélt, hogy a probléma nem újkeletű, hiszen hazánkban például már 2017-ben is lehetett arról hallani, hogy a mikotoxinok jelenléte miatt eladhatatlanná válhat a kukorica. Emellett hazánktól keletre és délre, például az afrikai, kelet-európai és dél-kelet-ázsiai régióban az elmúlt években is jelentős fertőzéseket lehetett tapasztalni.

Mint arra Körösi Katalin rámutatott, a tavalyi évben hazánkban is minden összejött: bár június végéig, július elejéig jól fejlődött a kukorica, az utána érkező aszály, a rekkenő hőség és az extrém UV-sugárzás miatt sérült a növényi szövet, ami a rovarkárosítók okozta sérülésekkel együtt a gombafertőzések melegágyát jelentette.

Mint a webináriumon elhangzott, a jövőbeli védekezéshez valószínűleg nem lesz elegendő egy elem tökéletes kivitelezése, hanem sokkal inkább egy integrált növényvédelemre van szükség a fertőzés elkerüléséhez. Szükség van tehát egy rezisztens fajta kiválasztására, a megfelelő agrotechnikai védelemre, valamint a megfelelően kivitelezett biológiai és kémiai védelemre is. A védekezés során ráadásul arra is fokozottan oda kell figyelni, hogy a gomba ivaros szaporodása a növényi maradványokon valósul meg.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Portfolio Agrárium 2025
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye
EZT OLVASTAD MÁR?