A világ legnagyobb mezőgazdasági importőre tavaly több mint 157 millió tonna gabonát és szójababot importált, de igyekszik csökkenteni függőségét az elsősorban az Egyesült Államokból és Brazíliából származó szállítmányoktól. Peking 2025-re vonatkozó készletezési költségvetését 6,1 százalékkal, 131,66 milliárd jüanra (18,12 milliárd dollár) emelte a gabona, étolaj és egyéb alapanyagok tekintetében. A 2025-ös belföldi gabonatermesztési célkitűzés 700 millió tonnára emelkedett a 2024-es 650 millió tonnás célhoz képest, miután tavaly rekordnak számító 706,5 millió tonnás termést takarítottak be. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság jelentése szerint a termőföldek hatékonyabb kezelésével és a technológia fokozott alkalmazásával ez a cél elérhető.
Itt az EU új javaslata, ami rengeteg gazdaságot érinthet Magyarországon is
A szakértők szerint ez a célkitűzés nem tekinthető túl ambiciózusnak, különösen annak fényében, hogy Kína 2030-ra a 2023-as szinthez képest 50 millió tonnás növekedést, azaz körülbelül 745 millió tonnás termést szeretne elérni. Peking emellett jelezte, hogy további támogatást nyújt a szarvasmarha- és tejiparnak, amelyek túlkínálati problémákkal küzdenek. A jelentés kitér arra is, hogy fejlesztik a gabona, gyapot, cukor, hús és műtrágya tárolására szolgáló létesítményeket. Az élelmiszer-biztonsági intézkedések szigorítása Peking azon törekvését tükrözi, hogy felkészüljön egy esetleges hosszú távú kereskedelmi háborúra az USA-val és a növekvő geopolitikai kihívásokra.
Kína kereskedelmi vizsgálatokat indított az EU-ból származó sertéshús- és tejtermék-import, valamint a Kanadából érkező repcemag-import ügyében. Az ország, amely a felhasznált szójabab mintegy 80 százalékát importálja, kiterjeszti a szójatermesztés teljes költség- és jövedelembiztosítását, ösztönözve ezzel a gazdákat a növény termesztésére. Emellett folytatják az állati takarmányokban használt szójadara mennyiségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, és bővítik az olajos magvak termesztését. A jelentés szerint Kína finomítja a gabona-árképzési mechanizmust, és minimális felvásárlási árat garantál a rizs és a búza esetében.
