Mi mindenre képes a modern tudomány? Egyvalami biztos, mamutszőrű egerek létrehozására most már biztosan. Az Associated Press nemrég számolt be a tudományos eredményről, és videó is van a barnás mamutgyapjúval fedett kisegerekről. A fehér laborpulton kócos szőrüket rendezgető kisegerek egy sokkal nagyobb állat, a gyapjas mamut újraélesztésének egy fontos állomásaként jöttek létre.

Egérből elefántba, elefántból mamutba

A Jurassic Park borostyánból nyert dinoszaurusz DNS-e sajnos teljes mértékben tudományos fantasztikum, és így a klónozott dinoszauruszok szinte biztosan megmaradnak vágyálomnak (és talán társadalomkritikának). Azonban a kihalásból lehet, hogy sikerül visszahozni a mamutokat, vagy legalábbis valami többé-kevésbé hasonló állatot. Egy amerikai biotech cég, a Colossal Biosciences pár éve azzal robbant be a köztudatba, hogy bejelentették, géntechnológiával újraélesztenek ikonikus kihalt állatokat, név szerint az eurázsiai gyapjas mamutot és a mauritius-szigeti óriásmadarat, a dodót. Ehhez pedig elsőnek más állatok genomjában kezdtek el megfelelő géneket előkereni és összeállítani, hogy legalábbis a mamutokéhoz hasonló funkciójú és/vagy kinézetű jellegzetességeket kapjanak. Ennek része a mostani egérkísérlet, amiben egérembriókba különböző géneket együttesen ültettek be, hogy hosszú, gyapjúszerű szőrt kapjanak. Az eredmény a világosbarnás mamutgyapjúval rendelkező egerek lettek, amiket a cég frappánsan kolosszális gyapjas egérnek nevezett el.

A kutatók az egerek genomját vizsgálva olyan géneket kerestek, amik a zsírok anyagcseréjéhez és a szőrzet textúrájához járulnak hozzá. Ezek közül kiválasztottak hét gént, ami már jelen volt élő egerekben, azonban a tudósok összerakták őket a gyapjas egerek létrehozásához. Olyan tulajdonságokat választottak ki, amik a hidegtűréshez köthetőek, és amik szerintük a gyapjas mamutokban is jelen voltak. Az egerek után a következő lépés a gének ázsiai elefántokba ültetése lesz. Azonban az ázsiai elefántok maguk is veszélyeztetett fajnak számítanak, szóval az adminisztratív akadályok és persze a költségek is exponenciálisan növekedni fognak, ha majd elefántokba kezdik el beültetni a remélhetőleg mamuttá változtató géneket.

Az eredményeket a kutatók már feltöltötték az internetre, azonban még független tudósok nem ellenőrizték őket, és tudományos lapban sem lettek publikálva.

Bár a nyilvánosság nagy érdeklődéssel követi a fejleményeket, a szakma máris megosztott a gyapjas egerekkel, és általában véve, a mamutok újraélesztésével kapcsolatban. Christopher Preston, a Montanai Egyetem környezettudományi kutatója szerint a kutatás

nem támaszt fel semmit, és nem hozza vissza a földtörténeti múltat. Lehet, hogy képesek vagyunk ázsiai elefántok szőrét módosítani, és még a hideghez is lehet, hogy alkalmazkodni tudnak, de ezzel nem mamutokat hozunk vissza az élők sorába. Csak genetikalilag megváltoztatott ázsiai elefántokat.

Mások lelkesebbek a projekt kapcsán. Vincent Lynch, a Buffaloi Egyetem biológusa szerint a gyapjas egér „technológiai értelemben nagyon menő.”

Magyarországon is kóboroltak a mamutok

A hatalmas állatokról (megafaunáról) híres pleisztocén alatt, 460 ezer évvel ezelőtt, elkezdett kialakulni egy olyan élőhely, amit mamut sztyeppének, vagy sztyeppe tundrának neveznek. A pliocén korszak alatt kialakult mamutok is a pleisztocén alatt terjedtek el ezen a változatos, füves sztyeppe-tundra élőhelyen, ami Eurázsia nagyrészén keresztülhúzódott, Nyugat-Európától, az Ibériai-félsziget és a mai Franciaország területétől Beringián (ami a mai, Észak-Amerikát Ázsiától elválasztó Bering-Szoros területén, az alacsonyabb tengerszint miatti földhíd volt) át a mai Kanadáig. Ebbe hazánk területe is beleesett, és az errefelé kószáló mamutok emlékét fosszilis emlékek is őrzik.

A mamutok kihalása valószínűleg egy tragikus, de összetett folyamat volt, amiben a paleolit (őskőkorszaki) emberek és a klímaváltozás is szerepet játszottak. Mindenesetre, a mamutokat az elképzelhetetlenül távoli múlt részének gondoljuk, de a legutolsó, izolált mamut populációk négyezer éve haltak ki. Ez egybeesik a történelmi bronzkorral. Az Egyiptomi Óbirodalom már több száz éve létezett és a legnagyobb piramisokat is megépítették, az első minószi palotákat ekkor építették Krétán, és Nagy-Britanniában már megépült a Stonehenge.

Azonban a régmúlt kihalt legendái mellett nem szabad megfeledkezni a ma még megmenthető, kihalás szélére sodort fajokról sem, mielőtt számukra is késő lenne. A termeszetvedelem.hu honlapján több, mint kétezer-egyszáz faj van védettként listázva. Az állatok védelmét az 1996. évi LIII. törvény szabályozza, és a védett állatok listáját a 3/2001. (V. 9.) Környezetvédelmi Minisztériumi rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Itthon 59 gombafaj és 17 zuzmófaj védett, összesen 782 növény védett, 87 növény fokozottan védett, az állatok országából pedig 1193 faj védett, 186 faj fokozottan védett. A Természetvédelem.hu oldal keresője a legmagasabb, egymillió forintos természetvédelmi értékú fajokból tizennégyet listáz, ezeken a csíkos szöcskeegér, nyugati földikutya és parlagi vipera mellett több madárfaj is jelen van, többek közt olyan ikonikus nagymadarak, mint a kerecsensólyom, a réti sas és a parlagi sas is.