Az Antarktisz körül az óramutató járásával megegyező irányban áramló Antarktiszi Cirkumpoláris-áramlat ötször erősebb a Golf-áramlatnál és több mint százszor erősebb az Amazonas folyónál. Ez az áramlat része a globális óceáni 'szállítószalagnak', amely összeköti a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánt, szabályozva bolygónk éghajlatát, valamint a víz, a hő és a tápanyagok körforgását. Új kutatások szerint azonban az áramlat 2050-re 20 százalékkal lassabb lehet a globális felmelegedés következtében. A probléma gyökere, hogy az olvadó antarktiszi jég édes, hideg vize felhígítja az óceán sós vizét, ami megzavarhatja ezt a létfontosságú áramlatot.

Egyre többen gyűjtik így az esővizet Magyarországon is: ez lesz a jövő?

Idén becslések alapján a vákuumos esővízelvezető rendszerek iránti kereslet körülbelül 10 százalékos növekedésére lehet számítani.

Az Antarktiszi Cirkumpoláris-áramlat egyfajta védőárokként működik a jeges kontinens körül. Távol tartja a meleg vizet, védve ezzel a sérülékeny jégtakarót, valamint természetes akadályt képez az invazív fajok számára. Az áramlat kulcsszerepet játszik a Föld éghajlatának szabályozásában is. A kutatók Ausztrália leggyorsabb szuperszámítógépét és klímaszimulátorát használták az áramlat tanulmányozására. A modell olyan részleteket is képes megragadni, amelyeket más szimulációk gyakran figyelmen kívül hagynak, például az örvényeket, így pontosabb képet ad az áramlat jövőbeli változásairól.

Az áramlat gyengülésének következményei messzire hatóak. Csökkentheti a biodiverzitást és a halászatok produktivitását, amelyektől sok part menti közösség függ. Emellett lehetővé teheti az invazív fajok bejutását az Antarktiszra, felborítva a helyi ökoszisztémákat és táplálékláncokat. A gyengébb áramlat több meleg víz déli irányú behatolását is lehetővé teheti, felgyorsítva az antarktiszi jégtakarók olvadását és hozzájárulva a globális tengerszint-emelkedéshez.

Így küzdhetünk a klímaváltozás ellen? Erre készülnek a magyar egyetemen

A klímaváltozással kapcsolatos, különböző tudományterületeken folyó kutatásokat összefogó csoport alakult a Szegedi Tudományegyetemen.

Bár a kutatási eredmények borús jövőképet festenek, a helyzet nem visszafordíthatatlan. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló összehangolt erőfeszítések még mindig korlátozhatják az Antarktisz körüli olvadást. A Déli-óceánban végzett hosszú távú kutatások kulcsfontosságúak lesznek e változások pontos nyomon követéséhez.