Braunmüller Lajos • 2025. március 12. 05:58
Hosszú időre elveszítheti a hazai sertéságazat a harmadik országbeli exportpartnereit a napokban megjelent száj- és körömfájás vírus miatt – jóllehet a hazai sertésállomány fertőzöttségéről még nincs szó. A hírek hatására már több EU-n kívüli ország is letiltotta a magyar szállítmányokat, amely egyelőre az ágazat egészét nem, de az érintett cégeket rendkívül kedvezőtlenül érinti. Ennél jóval nagyobb kiesést jelenthet az, ha a várhatóan érkező további tilalmak a magyar alapanyagból készült készítményeket is listára helyezi. Az egyetlen megoldás a járvány mielőbbi megfékezése lenne, amiben még bőven vannak intézkedési lehetőségek. Az 1973-as tótkomlósi kitörést közvetlen közelről látó nyugalmazott állatorvos emlékeztetett: akkortájt közigazgatási zárlatot vezettek be, vagyis a járványhelyzet megszűnéséig az emberek sem mehettek sehova.
A száj- és körömfájással érintett kisbajcsi telepen kívül az egész ország állatexportját érintheti a vírus megjelenése, miután a hírek hatására több ország máris behozatali korlátozást vezetett be a Magyarországról szóló állatokkal szemben.
Elsőként Nagy-Britannia léptette életbe az importtilalmat a Magyarországról származó páros ujjú patás állatokra, valamint a Szlovákiából érkező szarvasmarhákra, sertésekre és juhokra is. Szlovákia azért érintett, mert a fertőzés első hazai előfordulásának helyszíne, a kisbajcsi állattartó telep köré kijelölt 10 kilométeres védelmi zóna átlóg az országhatárra. Az Egyesült Királyság mellett Oroszország és Kína is korlátozásokat vezetett be az import terén. Ez jelenleg főként a sertés- és szarvasmarhaágazatot érinti súlyosan, különösen a sertéskivitel néz szembe jelentős akadályokkal.
Újabb tilalmak jöhetnek
Várható, hogy további harmadik országok is a magyar kivitel tiltása mellett fognak dönteni – mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke. Hozzátette:
A sertéshús esetében a harmadik országokba irányuló tavalyi exportunk valószínűleg meghaladta a 12 ezer tonnát. Ez az ágazat egészét tekintve nem tűnik meghatározónak, hiszen kevesebb mint a teljes sertéshús export 8 százaléka, de természetesen az ilyen kivitelt bonyolító cégeknek nagyon rossz hírt jelent.
A készítmények tiltása nagyobb gond lehet
Nagyobb problémát jelent az, hogy van olyan, az EU-ba irányuló exportunk, amelynek keretében a sertéshúst feldolgozzák és az ebben a formában kerül harmadik országokba. Tehát például combot adunk el Olaszországba, ahol aztán sonka lesz és a sonkát exportálják.
Félő, hogy ezt az exportot is befolyásolja egy ilyen intézkedés, ennek a gazdasági hatása viszont már lényegesen nagyobb, komolyabb piaci kihatása lehet.
Éder Tamás hangsúlyozta:
Abban az esetben, ha sikerül a vírust lokalizálni, és nem terjed tovább, akkor az EU belpiacán az exportnak egy idő után helyre kell jönnie. Ha nem így történik, akkor mélyreható következményekkel kell számolni.
A harmadik országok visszaszerzése hosszú időbe kerülhet
Az elnök szerint a járvány gyors felszámolása most a legfontosabb, ha ez megtörténik, az uniós piac viszonylag gyorsan helyreállhat.
A harmadik országokba irányuló kivitelt viszont – úgy tűnik – hosszabb időre veszítették el az oda exportáló szereplők.
Az érintett országok ilyenkor ugyanis szinte azonnal elrendelik a tiltást, majd azt követően, hogy Magyarország újra mentesnek minősül, kétoldalú egyeztetések kezdődnek ennek feloldásáról. Ez egy hosszú folyamat lehet – tette hozzá Éder Tamás.
1973-ban az embereket is karanténra kötelezték
Jól emlékszik az 1973-as száj- és körömfájás járványra Szilvássy Györk, az egykori Balaton-Nagybereki Állami Gazdaság főállatorvosa, aki a kitörés idején az egyik gócpontnak számító Tótkomlóson dolgozott. A környékbeli termelőszövetkezetek közül két TSZ közös vállalat formájában működtetett sertés- és baromfitelepet az alföldi településen, itt bukkant fel a kór a sertések körében. Akkortájt Tótkomlóson Ka-Hyb és magyar nagyfehér fajtákkal dolgoztak. A nyugalmazott főállatorvos az Agrárszektornak elmondta:
Szinte az egész állomány megbetegedett, ezért azonnal zárlatot kellett elrendelni. Az állatszállítás ekkor megszűnt. Érdekes volt, hogy miközben csaknem az egész állomány megfertőződött, egy külön fakkban a sertések nem mutatták a betegség tüneteit. Ez hozzávetőleg tíz állatot jelentett, amelyek ráadásul az istálló közepén voltak.
Zuhany és teljes átöltözés után mehettek haza
Szilvássy Györk részvételével akkor szigorú intézkedéseket léptettek életbe a telepen, így kötelező volt a gépjárművek fertőtlenítése, valamint előírták a dolgozóknak a fekete-fehér öltöző használatát is. Ez teljes átöltözést és fertőtlenítő zuhanyzást jelent ki- és belépéskor.
Ennek értelmében el tudták érni azt, hogy a dolgozók a munka végeztével hazamehessenek, máskülönben a telepen kellett volna aludniuk mindaddig, amíg a járványhelyzet megszűnik.
Se ki, se be: lezárták a települést is
Mindez azonban csak a helyieknek volt elérhető megoldás, Tótkomlóson ugyanis 1973-ban közigazgatási zárlatot is bevezettek a járvány megfékezése érdekében. Ennek során minden utat lezártak, aki a településen volt, a járványhelyzet megszűntéig nem is hagyhatta el Tótkomlóst. Az állatorvos hozzátette:
A száj- és körömfájás nagyon komoly fertőzőképességgel bír, a zárlat célja az volt, hogy ragályfogó tárgyakon a lakosság ne tudja elterjeszteni a betegséget. Ilyen ragályfogó lényegében bármi lehet, a vírus terjedhet az emberi hajon, ruházaton, cipőn, amellyel könnyedén átvihették volna a kórokozót más telepekre vagy a háztáji állományba.