Az Agrárszektor körképében Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke és Somodi Gergő, a Lajtamag Kft. termékfejlesztője osztották meg a gondolataikat arról, mit érdemes tudni a tavaszi árpa és búza vetőmagokról, milyen jelentőséggel bír egyes fajoknál a fehérjetartalom, illetve, hogyan lehet összehasonlítani a lágy és kemény fajtákat. Habár hazánkban a tavaszi búza termesztése nem jellemző, a szakemberektől lapunk megtudta, az egyre enyhébb telek miatt a tavaszi árpa vetése sokszor már novemberben megtörténik. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a sikeres termelés érdekében mindig érdemes az adott termőhelyhez és a kívánt piaci célokhoz legjobban illeszkedő fajtát választani. 

Petőházi Tamás (Gabonatermesztők Országos Szövetsége): A tavaszi árpát most már sokszor novemberben el tudják vetni a gazdák

Hazánkban jellemzően őszi búzát vetnek, a tavaszit olyan országokban használták régen, mint például Oroszország vagy Ukrajna, ahol a téli fagyok könnyedén tönkre tehették a vetéseket. Nálunk mindössze 10-20 ezer hektáros vetésterülete van a tavaszi búzának - tudta meg az Agrárszektor Petőházi Tamástól, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökétől. Tavaszi árpát 2024-ben a KSH adatai szerint 28 ezer hektáron vetettek Magyarországon. A GOSZ elnöke lapunknak elmondta, a növényt 80-90 százalékban olyanok termelik itthon, akiknek valamilyen termesztetési szerződése van, és jellemzően speciális igényeknek megfelelő fajtát vetnek. Ha ugyanis például egy malátaüzem veszi meg az árut és malátát csinál belőle, jellemzően megmondja a gazdálkodónak, hogy mely fajtákat preferálja.

A szakember kiemelte a jó minőségű fémzárolt vetőmag fontosságát is, közölte, a lényeg, hogy az a törvénynek megfelelően legyen előállítva. Ez azt jelenti, hogy amikor kint van a földeken, legyen folyamatosan szemlézve, amikor betakarításra került, megtörtént a szeparálás és áttisztítás, legyen zárolási és csírázási jegyzőkönyve az adott vetőmagnak.

Tehát a magyar vetőmagtörvény szerint készüljenek el a dokumentációk. Aki ilyen árut vesz, az biztos, hogy minőségi vetőmagot vásárol.

Tavaszi árpánál és búzánál eltérő a kemény és lágy fajták összehasonlítása. Utóbbinál egyszerűbb, magasabb fehérjetartalom - 11-14,5 százalékos - jellemzi a kemény búzákat, míg a lágy búzáknál 10-12 százalék a jellemző - tájékoztatott Petőházi Tamás. A tavaszi árpánál nem így van az osztályozás, ott ugyanis a tenyészidő számít, megkülönböztetünk rövidet és hosszút, illetve van 2 vagy 6 soros árpa, de az se mindegy, hogy sörárpáról vagy takarmányárpáról van szó. Előbbinél fontos, hogy a fehérjetartalom 10 százalék alatti legyen.

Ahogy említettem a tavaszi búza termesztése hazánkban nem jellemző, az azonban észrevehető, hogy a tavaszi árpát most már nagyon sokszor novemberben el tudják vetni a gazdák az egyre enyhébb telek miatt.

Somodi Gergő (Lajtamag Kft.): Ahhoz, hogy eredményes legyen a betakarítás, nagyon fontos a jó kezdet

A fehérjetartalom a sörárpánál és a malmi búzánál kulcsfontosságú tényező. A sörárpánál az alacsonyabb fehérjetartalom (9,5–11,5%) előnyös, mert jobb enzimaktivitást és jobb söripari feldolgozhatóságot biztosít. A búzánál viszont a magasabb fehérjetartalom (minimum 12-13%) elengedhetetlen a jó sütőipari minőséghez - mondta el az Agrárszektornak Somody Gergő, a Lajtamag Kft. termékfejlesztője. A fehérjetartalmat befolyásolják az alkalmazott tápanyagok, különösen a nitrogéntrágyázás, valamint az időjárási tényezők. A vetőmagban rejlő genetikai potenciál fajtára jellemző adottság, de a fehérjetartalomra a környezeti, termesztési feltételek is komoly hatással vannak.

Termesztéstechnológiai oldalról vizsgálva a hozam szinte mindig javul a magasabb nitrogénadag hatására, ez viszont nem jár a fehérjetartalom hasonló mértékű növekedésével. Fordított esetben viszont a túl alacsony szintű nitrogéntrágyázás a búza fehérjetartalmára káros hatású. Emellett az időzítésnek is fontos szerepe van

 - hangsúlyozta a szakember. Kiemelte, természetesen a helyes agrotechnikán alapul minden, de a kedvezőtlen csapadékeloszlás hatással lesz a fehérjetartalom betakarításkor mérhető értékére.

A tavaszi árpa esetében a takarmányárpa és a sörárpa tápanyagigénye eltérő. A telt magvak és a magas fehérjetartalom szükséges a takarmányozási cél eléréséhez. A tavaszi sörárpa esetén a magas fehérjetartalom nem esik kedvező elbírálás alá. A sörfőzéshez a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmat és a malátázáshoz szükséges csírázási képességet szeretnénk elérni. Ehhez a tápanyagellátáshoz kell a megfelelő szárszilárdsággal rendelkező fajtát kiválasztani.

Botanikailag a durum búza a kemény búza. A kereskedelmi kategorizálás számtalan tulajdonságot von össze, és a szemkeménység alapján tesz különbséget. Minél keményebb szemszerkezetű a búza, annál magasabb a fehérje és a sikértartalma. A hasznosítási cél szerint a kovászolt kenyerekhez a kemény- közép-kemény búza alapanyag való

 - közölte Somody Gergő. A száraztészta készítésére a durumbúzák alkalmasak, nagy a fehérjatartalmuk, a tojás nélküli ipari tésztagyártáshoz kiválóak. Ugyanakkor a süteményekhez, kekszekhez a lágy búza megfelelő. A tésztaerő ez esetben nem előnyös, ezt tovább csökkentik cukorral és zsiradékkal.

Általánosságban a kemény búza (durum) magas fehérjetartalomú (13-15%), kemény endospermium, magas sikértartalom jellemzi. Elsősorban tésztaipari célokra (pl. durumliszt, száraztészta) használják. A lágy búza alacsonyabb fehérjetartalmú, jobb a sütőipari feldolgozhatósága, puhább szemű. Kenyér és péksütemények előállítására alkalmasabb.

Ahhoz, hogy eredményes legyen a betakarítás, nagyon fontos a jó kezdet. A tavaszi búzánál érdemes olyan korán vetni, amilyen korán csak lehetséges, még ha az áprilisi fagyok meg is csípik az állományt, a modern fajták ezt kiheverik. Tovább árnyalja azonban a képet a tavaszi árpa őszi vetésének a kérdése, hiszen a tavaszi fajták nemesítési célja nem a kiemelt télállóság, ezért kockázatos, mindazonáltal az utóbbi években a teleink ezt lehetővé teszik, - illetve tavaszi gabona vetőmag rendelkezésre áll - a téli túlfejlettség elkerülése érdekében novemberi vetéssel igen kedvező beltartalmi értékek tapasztalhatók

 - tudta meg az Agrárszektor Somody Gergőtől. Kiemelte, a változó éghajlati körülmények miatt egyre nagyobb jelentősége van az aszálytűrő fajtáknak, amelyek jobban teljesítenek csapadékhiányos időszakokban. A sikeres termelés érdekében mindig érdemes az adott termőhelyhez és a kívánt piaci célokhoz legjobban illeszkedő fajtát választani.