Nagy Z. Róbert • 2025. március 14. 06:01
A gyógynövény ágazat néhány évtizedes tendenciáját tekintve a termelésben mind a fajok száma, mind a terület csökkenést mutat, ahogy a gyűjtött gyógynövények mennyisége is. Biztató azonban, hogy a gyógynövényekre, és a belőlük előállított termékek iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az ágazatban új tevékenységek jöttek létre és váltak gyorsan népszerűvé.
A növényismeret már nem az alapműveltség része, és ezt sokan hiányolják
A Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának szervezésében a közelmúltban rendezték meg az I. Miskolci Gyógynövény Konferenciát. A rendezvény a gyógynövénykutatásra és a hagyományos terápiákat kiegészítő gyógymódokra irányította rá a figyelmet, mely a jövőben országos és nemzetközi fórumot szeretne biztosítani a szakterületet érintő legújabb kutatásoknak a gyógynövény szektor minden területéről. A gyógynövényekkel foglalkozó termelők és szakemberek közül egyre többen foglalkoznak tudásátadással, ez a szektor egyik fontos és egyre erősödő, korábban nem jellemző tevékenységévé vált mostanra. Ehhez kapcsolódott Berczik Ágnes Réka, egyéni vállalkozó, a Galagonya Program megálmodójának előadása.
A szakember elmondta, hogy öt éve tart gyógynövényismereti képzéseket online elméleti alapozással, majd élő terepgyakorlatokkal, táborokkal. Tapasztalatai szerint a mai emberek a civilizáció haladási irányának következtében egyre inkább eltávolodtak a természettől. Ennek eredménye, hogy az általános műveltség részét képező növényismeret is kiveszni látszik. Azonban egyre több emberben ébred fel a vágy, hogy ezt a tudást visszahozza, megtanulja, saját életében hasznosítsa. Mivel a növényismeret oktatás nem képezi az alapoktatás tárgyát, így az érdeklődők keresik azon ismeretterjesztő képzéseket, ahol szert tehetnek a gyógynövények- és az ehető vadnövények ismeretére. Egyre többen kezdenek érdeklődni a téma iránt, megfigyelhető, hogy az e tárgyban alakult közösségi média csoportok hatalmas taglétszámot érnek el.
Az elmúlt években robbanásszerű volt az érdeklődés növekedése, ami egyfelől örvendetes, másfelől hatalmas felelősséget ró az oktatásban résztvevő szakemberekre.
Krizsány Anna, a Szent István Király Múzeum - Fekete Sas Patikamúzeum kurátora is hasonlót tapasztalt. Amikor 2004-ben Székesfehérvárra került, a Fekete Sas Patika már majdnem 30 éve nem működött. Múzeumi munkája során hamar kiderült az egykori jezsuita patikáról, hogy a helyszín kiválóan alkalmas ismeretterjesztésre. Így rendszeresen tartanak ott gyógynövényes témájú előadásokat, de a helyi iskolák tanulói is gyakori látogatói a programoknak. A bejárat előtt, az utcán működő növénysimogató állvány tavasztól őszig már a patika előtt vezeti be a programot, mert itt szimatolni és kóstolni is lehet snidlinget, rukkolát, vagy steviát, az utcán sétálóknak. Innen indult patikai illatszertáruk története, ami fokozatosan gazdagodott az évek során.
Tíz éve kezdték el a HERBARIUS - program keretében gyógynövénygyűjtő túrák szervezését. A Székesfehérvárhoz közeli helyszíneken tíz éve gyűjtik a gyógyfüveket, terméseket, egy jól felkészült fitoterapeuta, Lencsés Rita vezetésével. A túrák márciustól október közepéig 2-3 hetente szerveződnek kezdve a tavaszi nyírfacsapolástól az őszi gyökérásásig, mindig a vegetáció állapotához igazított tematika alapján. A gyógynövényes ismeretterjesztés iránt érdeklődő nagyszámú közönség az ezzel kapcsolatos rokon területekről is szívesen tájékozódik.
Andreica Szilvia a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karának óraadó oktatójának az előadása az apiterápia (méhészeti termékekkel való gyógyítás), illetve a gyógynövények felhasználásának a kapcsolatáról szólt. Ehhez ismerni kell az apiterápiában alkalmazott méhészeti termékeket, azok gyógyhatásait, valamint a gyógynövény fajokat, hatóanyagaikat, gyűjthető részeket, a gyűjtés és tartósítás szabályait, lehetőségeit. A hozzáadott érték miatt az ilyen kapcsolt méhészeti termékeket emelt áron lehet értékesíteni, ez pedig maga után vonja a szakmai tudás kamatoztatását. Az ilyen jellegű tevékenységhez az alap méhészeti tudás bővítésére van szükség. Az előadó a különböző növényekből készült fajtamézek egészségre gyakorolt hatására is kitért.
Mint említette, vannak kifejezetten speciális esetek, amikor a méhek gyógynövényekről gyűjtik a nektárt. Ez az egyik legkülönlegesebb mézféleség, és a legmagasabb áron értékesíthető különlegesség. A gyógynövények nektárjairól gyűjtött mézben pl.: a somkóró, a selyemfű, a zsálya, a nadálytő és a macskagyökér vagy bármilyen más, azonos helyen, együttesen jelenlévők gyógyító hatása összegezve érvényesül e méhészeti termékekben.
Termesztési technológiáról is esett szó
Pólin Irén, Molnár Ferenc, Simon Gergely és Kohut Erzsébet (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Biológia Tanszék, valamint a MATE Gyümölcstermesztési Tanszék munkatársai) vizsgálatukat egy korábbi kutatásra alapozva vitték tovább, miszerint a körömvirág (Calendula officinalis) karotinoid-tartalma jelentősen függ a termesztés ökológiai körülményeitől, a termesztési feltételektől, a nitrogén utánpótlás mennyiségétől és egyéb technológiai módszerektől. Kutatómunkájukban megállapították, hogyan befolyásolja a tápanyagutánpótlás a különböző produktivitási mutatókat.
A kiegyensúlyozott nitrogénellátás jelentősen javította a körömvirág növekedését és virágzását, különösen a 60 kg/ha nitrogénadagolásnál. A növények újra virágzása a visszavágás és tápoldatos fejtrágyázás után megerősíti a nitrogénellátás hatékonyságát. A legmagasabb hozamot 10 cm-es tőtávolsággal érték el, kiemelve a megfelelő tápanyagellátás és tőtávolság jelentőségét a hozam maximalizálásában.
Azonban a ß-karotin és kvercetin tartalomban nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a tápanyagellátással. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a hatóanyag-tartalom inkább a betakarítási és tárolási módszerek függvénye. A megfelelő időben történő begyűjtés (száraz napsütötte időben, 11-13 óra között), valamint a fénytől védett, szellős és száraz helyen történő szárítás és lehetőleg papírtasakokban történő tárolás jelentősen befolyásolja a hatóanyag minél nagyobb arányú megőrzését.
Gyógynövények a K-beauty termékekben, és a dél-koreai wellness turizmusban
Sándor Hajnalka a Miskolci Egyetem, Egészségtudományi Karának egyetemi tanársegédje kiemelte, hogy az utóbbi évtizedben a dél-koreai szépségápolási ipar (K-Beauty) és wellness turizmus globálisan is nagy figyelmet kapott, részben az innovatív összetevők használata miatt. A gyógynövények, mint a hagyományos koreai gyógyászat (hanbang) alapjai, kulcsszerepet játszanak a K-Beauty termékek fejlesztésében és a wellness központok kínálatában. A növényi összetevők, mint például a ginseng, zöld tea, csüdfű (Astragalus) és az ázsiai gázló (Centella asiatica) nemcsak bőrfiatalító és regeneráló hatásukról ismertek, hanem hozzájárulnak a holisztikus szépségápolás és az általános jóllét előmozdításához. A dél-koreai wellness turizmus ennek megfelelően olyan élményekkel gazdagítja a látogatókat, amelyek a hagyományos gyógynövényeket integrálják a gyógyfürdők, és wellness szolgáltatások széles skáláján. A szakirodalmi áttekintés, szekunder kutatás és interjúk alapján azt a következtetést vonta le az előadó, hogy a koreai szépségápolási termékek fő összetevői a magas minőségű gyógynövények. Bár a hanbang évszázados hagyományokra nyúlik vissza, ezek a termékek drágábbak, az előállításuk körülményesebb, ám a magasabb minőségnek köszönhetően rendkívül pozitív élettani hatásaik vannak.
Külön kiemelendő, hogy a K-Beauty iparágban nem a hibák elfedése a cél, hanem a holisztikus szemlélet, hiszen termékeik jelentős része táplálékkiegészítőket is tartalmaz. Egyértelművé vált az export bevétel alapján, hogy az iparág meglépte a globális terjeszkedést.
A gyógynövény szektor stakeholder elemzése
Pászk Norbert egyetemi tanársegéd és Szűcsné Markovics Klára egyetemi docens, a Miskolci Egyetem munkatársai előadásukban kitértek rá, hogy Magyarországon is viszonylag sokan foglalkoznak gyógynövényekkel. A gyógynövénytermesztés segítségével biztosítható a megfelelő minőségű és mennyiségű gyógynövény alapanyag többek között a különböző gyógyszerekhez, gyógynövényes készítményekhez is. Ahhoz azonban, hogy egy ágazat jól működjön, nagyon sok ágazati szereplőre van szükség. Kutatásuk célja volt szisztematikusan feltérképezni és elemezni a gyógynövénytermesztés egyes folyamataihoz (termesztés, feldolgozás, értékesítés) tartozó stakeholdereket (ágazatban érintett szereplőket).
Elkészítették a szektor stakeholder térképét, melynek részeként megvizsgálták a szakirodalmakban, hogy a gyógynövénytermesztő vállalkozások mely stakeholdereket tartják fontosnak, milyen kapcsolatokat alakítottak ki velük és hogyan ápolják ezeket a kapcsolatokat.
Az eredmények alapján látható, hogy egy komplex rendszerről van szó, melyben sok ágazati szereplő vesz részt és segítik egymás, valamint a termesztési, feldolgozási és értékesítési lánc működését. A gyógynövények termesztése hazánkban nagy múltra tekint vissza, jelenleg a statisztikák szerint körülbelül 70% a gyűjtött és 30% a termesztett gyógynövények aránya hazánkban. Ahhoz azonban, hogy hosszútávon is fenntartható legyen a gyűjtés, sok országban már felismerték, hogy nem szabad túlságosan kiszipolyozni a természetet és sok helyen már inkább a termesztésre helyezik a nagyobb hangsúlyt.
A gyógynövények termesztését főként családi gazdaságok, őstermelők, különböző szervezetek, valamint KKV-k végzik hazánkban. Sok esetben nem főállásban, hanem kiegészítő tevékenységként, plusz kereseti lehetőségként foglalkoznak ezzel. Jellemző, hogy sok gyógynövénytermesztő, illetve gyűjtő vidék hátrányos helyzetű térségekben, valamint kistelepüléseken található, ahol sok esetben nincs más megélhetési lehetősége a lakosoknak. A szegényebb társadalmi rétegek számára ez akár végzettség és szakképzettség nélkül is végezhető tevékenység, melyhez azonban szakértői útmutatás szükséges.
Az ágazatban sok szereplő munkája épül egymásra. Az input beszállítók vetőmagokat, palántákat és egyéb termesztéshez szükséges anyagokat biztosítanak a termesztők számára. Sok termesztő magának gyűjti be a következő vetéshez vagy szaporításhoz szükséges vetőmagot, növényi részeket, melyek már beváltak számukra. A technológiai szolgáltatók eszközöket, gépeket biztosítanak a hatékonyabb gazdálkodás érdekében, melyek nagyban megkönnyíthetik a termesztést és az állomány létesítését, művelését, lecsökkentve ezzel az ágazat kézimunka igényét. Az elsődleges termelők termesztik meg a gyógynövényeket és értékesítik tovább azokat a feldolgozók számára vagy egyes esetekben saját maguk dolgozzák fel őket. Az elsődleges és másodlagos feldolgozók végzik a termesztett (és gyűjtött) gyógynövényből az egyes készítmények előállítását és a növények feldolgozását. Például szárítanak, csomagolnak vagy éppen illóolajat vonnak ki a növényekből.
A kereskedők és forgalmazók közvetítői szerepet látnak el a termelők és a fogyasztók között. A különböző szolgáltatók sokféle tevékenységet folytathatnak, ilyen például a szállítás is. A végfelhasználói iparágaknál megjelenik többek között a gyógyszeripar, az orvostudomány vagy éppen az élelmiszeripar is, akik már kész termékekké fogják alakítani a növényi részeket.
A kormányzati és szabályozó szervek pályázatokat írnak ki, támogatást adnak vagy éppen szabályozzák a piaci feltételeket. A kutatóintézetek és egyetemek tudományos kutatásokat végeznek, publikálnak a gyógynövényekhez kötődően, mely tevékenységek tovább növelhetik a biztonságos gyógynövényhasználatot. A nonprofit szervezetek sok esetben támogatják a termesztőket, hiszen csoportokba szerveződve sokkal több mindent érhetnek el az ágazatban, akár országosan is. A fogyasztói csoportok fogják megvásárolni és felhasználni a kész termékeket. A tanúsító és szabványügyi szervezetek ellenőrzik a minőségét a különböző termékeknek, valamint kiadják a tanúsítványokat és az engedélyeket. A pénzügyi szervezetek és a befektetők gyakran finanszírozzák a kezdeti lépéseket, a vállalkozások indítását vagy éppen forrást biztosítanak a fejlesztés, bővítés esetén. A felsorolt stakeholderek együttes munkájának és jelenlétének köszönhetően tud megfelelőképpen működni a szektor. A kutatók később e szakirodalmi kutatásunkat szeretnék majd összevetni gyógynövénytermesztő vállalkozások vezetőivel készített mélyinterjúkkal is, annak érdekében, hogy több oldalról is megvizsgálják a szektort.
A gyógynövény ágazat és a turizmus kapcsolata is erősödik
Pászk Norbert a gyógynövények turizmusban való részvételéről és e kapcsolódás jelenlegi helyzetéről is szólt a konferencián. A szakember kiemelte, hogy a gyógynövényturizmus fogalma minden gyógynövényekkel kapcsolatos utazási motivációt magába foglal.
A gyógynövényturizmus hazai irodalma és kutatása egyelőre hiányos, annak ellenére, hogy számos gyógynövényturisztikai létesítmény és szolgáltató található Magyarország területén. A szolgáltatók száma pedig folyamatosan nő, hiszen az emberek fokozott egészségtudatosságának köszönhetően sokan fordulnak vissza a természethez, például a gyógynövényekhez. A gyógynövény fogyasztási szokások is évről évre növekvő tendenciát mutatnak a kutatások szerint, főként az idősek körében. Ez a növekedés jónak mondható, hiszen elöregedő társadalmunkban fontos szerepet kap az anti aging, a megfelelő idősödési folyamat, mely során igyekeznek megőrizni az egészséget, illetve helyreállítani azt
- mondta. Közölte, egy kutatás szerint napjainkban a Föld lakosságának nagyjából 80 százaléka gyógynövényeket használ elsődlegesen gyógyszerként. Hazánkban és külföldön is széles gyógynövényturisztikai program-, és szolgáltatáskínálattal találkozhatunk. Azonban nem találkoztam eddigi kutatásaim során olyan összefoglaló ábrával, mely szemléltetné a gyógynövényturisztikai szektorban megjelenő összes fontosabb szolgáltatás és programelemet. Sok esetben a különböző elemek mellett a szolgáltatók termékértékesítést is vállalnak, mely néha saját készítésű termékeket jelent, akár kézzel gyűjtött növényi alapanyagokból. A gyógynövény turizmusban sokféle tevékenységgel találkozhatunk. A gyógynövényismereti előadások során az érdeklődők betekintést nyerhetnek a gyógynövények különleges világába. Megismerkedhetnek a gyógynövényekben gazdag környék néhány ismertebb és kevésbé ismertebb növényével és azok jellemzőivel.
A gyógynövényismereti képzéseken és kurzusokon főként egészségügyi szakdolgozók, természetgyógyászok, fitoterapeuták vesznek részt. Magyarországon számos gyógynövény turisztikai létesítmény található, ezeken a helyeken pedig általában többféle szolgáltatás és programelem közül is választhatnak az érdeklődők. Ilyen lehetőségek például a kertlátogatások, vagy éppen a létesítmények kiállítótereinek megtekintése. A különböző tanfolyamok főként az érdeklődő laikusok számára indulnak, akik nem szeretnének végzettséget szerezni az adott területről, azonban a tudás érdekli őket. Ide tartoznak például az egynapos gyógynövényismereti tanfolyamok vagy a hónapokon keresztül tartók is, melyek sokszor már online formában kerülnek megrendezésre
- tudtuk meg a szakembertől.
A gyógynövényes tematikájú fesztiválok, nagyrendezvények ritkábbak Magyarországon. Jelenleg országosan csupán néhány gyógynövény tematikájú fesztivált tartanak éves szinten, azonban számuk növekvő tendenciát mutat. A bemutatók, kóstolók, termékismertetők, mint turisztikai programelemek megjelenhetnek önállóan is, azonban sok esetben inkább más elemekhez kapcsolódva találkozhatunk velük. Hiszen önmagában egy termékismertető nem vonzza az embereket, azonban egy tematikus fesztiválon, vagy egy érdekes előadáson már jól kiegészítheti a többi programot. Turisztikai célpontok lehetnek emlékeket, hagyományokat, örökséget bemutató helyek. Hazánkban is sok egyházi létesítmény és történelmi emlék található, melyeknél megtekinthetünk középkori eredetű gyógynövény kerteket (pl.: Pannonhalmi apátság), azok maradványait vagy éppen régi feljegyzéseket, kódexeket őriznek a gyógynövényekről. Sok esetben pedig a hagyományok még mindig élnek és az évszázados tapasztalatok alapján állítanak elő készítményeket, akár a látogatók bevonásával is.
Az élményelemek kategóriába főként a nagyobb élményt adó programokat sorolnám, melyeken kipróbálhatnak bizonyos műveleteket a résztvevők (pl.: festőnövényekkel festés), megkóstolhatnak, megérinthetnek, megszagolhatnak növényeket vagy akár bekapcsolódhatnak növények ültetésébe, gondozásába termesztőterületeken vagy éppen levendulát gyűjthetnek „szedd magad” akciókon.
A felsorolt programokon részt vevőkre néhány évvel ezelőtt jellemző volt az idősebb korosztály többsége, hiszen nekik már vannak kialakult, akár krónikus betegségeik, melyeket gyógynövényekkel szeretnének kezelni. Napjainkban azonban már minden korosztály képviselteti magát a programokon.
Fontos lenne már fiatalkorban elkezdeni a gyógynövényedukációt és megszerettetni a gyógynövényeket a gyermekekkel is. Azok közül, akik gyógynövényeket alkalmaznak vagy gyűjtenek sokan járnak el gyógynövényturisztikai programokra is. Akik nem vesznek részt gyógynövényturisztikai programokon többnyire a programlehetőségek vagy éppen az idő hiánya miatt nem teszik ezt, nem azért, mert nem érdekelné őket. A gyógynövényturisztikai programokra utazás nem évszak, hanem programfüggő, a résztvevők motivációja pedig főként a tanulás és ismeretszerzés. Közeli településekre utaznak legtöbben e programokra, fizetési hajlandóságuk pedig a program típusától függő. A gyógynövényturisztikai programok iránti kereslet tehát jelen van a hazai lakosság körében, azonban sok fejlesztésre lenne szükség mennyiségileg és minőségileg is annak érdekében, hogy kihasználhassuk a hazai adottságokat és még közelebb hozzuk a gyógynövényekkel kapcsolatos tudást és a biztonságos gyógynövényhasználatot az emberekhez
- tájékoztatott Pászk Norbert.