agrarszektor.hu • 2025. március 16. 11:02
Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban, ezért az uniós országok feloldhatják a hazánkkal szembeni behozatali korlátozásokat. Az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az Agrárminisztérium közleményében erősítette meg a járványügyi védekezés biztató állását, valamint felhívta a figyelmet a kapcsolódó bizottsági közlemény megjelenésére és a más uniós tagországok által elrendelt egyedi korlátozások feloldásának szükségességére. Az Európai Bizottság 2025/496 végrehajtási határozata ideiglenes vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be a ragadós száj- és körömfájás magyarországi kitörése miatt - írja a NAK.
Mint ismeretes a ragadós száj- és körömfájás betegség - több, mint 51 év után - 2025. március 6-án jelent meg Győr-Moson-Sopron vármegyében, a szlovák határ közelében, egy szarvasmarha-telepen. 2025. március 7-én országos főállatorvosi körlevélben került elrendelésre a fogékony állatfajok (valamennyi párosujjú patás, többek között kérődző fajok, valamennyi sertésféle) harmadik országokba, illetve más tagállamba történő kiszállításának tilalma Magyarország teljes területére vonatkozóan, amely korlátozás 2025. március 17-én éjfélkor véget ér. Ezen kívül: Győr-Moson-Sopron vármegyében a fogékony állatfajokra vonatkozó forgalmi korlátozás a járványügyi helyzettől függő ideig, de legalább 2025. március 17. éjfélig hatályban marad.
A Dunántúl más területein és Pest vármegyében a fogékony állatok technológiai mozgatása, valamint azonnali vágásra történő belföldi szállítása már engedélyezett, de a fogékony állatok minden más célra történő belföldi mozgatása esetén a forgalmi korlátozás érvényben van 2025. március 17. éjfélig.
A határozat értelmében: Magyarország korlátozás alá vont területet hozott létre, amely védőkörzetből és felügyeleti körzetből áll. Szlovákia szintén kialakított felügyeleti körzetet, együttműködve Magyarországgal. Az intézkedések célja, hogy minimalizálják a járvány hatásait és elkerüljék a felesleges kereskedelmi korlátozásokat. A kisbajcsi szarvasmarhatelep és annak 10 kilométeres körzete korlátozott területnek minősül, ahol az uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kellett végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen kívül más tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket Magyarországgal szemben.
A határozat (5) bekezdésében található az a rendelkezés, amely az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának és a harmadik országok által létrehozott, indokolatlan kereskedelmi akadályok - így például a jogtalan importtilalom - elkerülését hivatott szolgálni. Ebben a bekezdésben előírják, hogy az érintett tagállamokkal együttműködve uniós szinten minél hamarabb meg kell határozni a Magyarországon és Szlovákiában létrehozandó, korlátozás alatt álló körzeteket, ezzel biztosítva, hogy a jelenlegi állategészségügyi helyzet ne vezessen indokolatlan kereskedelmi korlátozásokhoz Magyarországgal szemben.
Ez a rész jelzi, hogy az Unió célja az indokolatlan kereskedelmi korlátozások elkerülése. Bár ez a határozat nem tartalmaz közvetlen tiltást a többi tagállam importkorlátozási döntéseivel kapcsolatban, az uniós állategészségügyi szabályok és az egységes piac elvei alapján az egyoldalú, aránytalan importtilalom sérti az EU jogszabályait. Ennek értelmében minden uniós tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Az Agrárminisztérium nemrég megjelent közleménye alapján Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be. A lengyelek azonnali hatállyal vonták vissza tiltásukat és a csehek is így döntöttek, a román fél is kénytelen lesz megszüntetni bevezetett korlátozásait.
A fentiek alapján és amennyiben továbbra sem lesz új eset, az élőállat és az állati termékek exportja március 17. után elindulhat az EU tagállamokba.
Okkal bízhatunk benne, hogy a Magyarországról Olaszországba irányuló húsvéti bárányexportot így nem lehetetleníti el a kialakult helyzet, a nyerstej exportja is zavartalan maradhat és újraindulhat a hízó és vágómarha kiszállítás is Ausztriába, Horvátországba, Szlovéniába. Az élősertés kiszállítás előtt sem lehet majd akadály, de ebben az ágazatban érdemben kell majd foglalkozni az élőállat-export leállása és a vágóhídi vágásszámok visszafogása miatt feltorlódott vágósertés többlet levezetésével, különösen az észak-dunántúl területén.
A harmadik (unión kívüli) országok által bevezetett korlátozások feloldása fokozatosan történhet meg, amely esetben már az agrárdiplomácia is szerepet kap, hogy ezen országok elfogadják a hazai állategészségügyi- és járványvédelmi helyzet stabilizálódását. Izrael is ilyen harmadik országnak számít, információink alapján ők a tiltás feloldásához olyan további garanciákat várnak, mint például a fogékony vadak monitorozása, ami szakmailag érthető lehet és időigényes, de kedvező esetben ez sem tart hónapokig. A korlátozást elrendelt országok folyamatosan aktualizált listája a NÉBIH tematikus honlapján érhető el.
A harmadik országok tekintetében iránymutató lehet számunkra Németország esete, ahol január második hetében 37 év után jelent meg ismét a ragadós száj- és körömfájás, Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget. Az eredményes védekezést követően az Állategészségügyi Világszervezet ezen a héten Németországot ismét a ragadós száj- és körömfájástól mentesnek nyilvánította. (a kitörés közvetlen helyszíne körüli övezet kivételével), a járványmentes státusz pedig nagy lépés a mezőgazdasági termékek nemzetközi kereskedelmének normalizálása felé.