Az Európai Unió gazdasági növekedése csupán 1% volt, miközben a régió legnagyobb gazdasága, Németország mindössze 0,3%-os bővülést mutatott. Ez aggasztó jelenség, mivel az európai gazdaság motorjának számító Németország gyenge teljesítménye az egész régió fejlődésére hatással lehet
- fejtette ki előadása során Kulik Zoltán (vezérigazgató, Vitafort Zrt.).
Szó esett az amerikai vámháborúról is: Kínával szembeni vámok február elején léptek életbe, amelyekre Peking azonnali ellenlépésekkel reagált. Az ezt követő hetekben Donald Trump kormánya megduplázta a kínai importtermékekre kivetett vámokat, 20%-ra emelve azokat. Nem sokkal később 50%-os vámot vezettek be az importált acélra és alumíniumra, majd március 16-án bejelentették, hogy korlátozni kívánják a növényolajok forgalmazását is. Ezek az intézkedések komoly hatással lehetnek a globális kereskedelemre és az élelmiszeripari alapanyagok árára is.
Kulik Zoltán kiemelte, hogy a kukorica átmenő készlete világszerte csökken, az összesített kereslet pedig 20 millió tonnával alacsonyabb, mint korábban. Magyarországon az aszály továbbra is súlyosan érinti a mezőgazdaságot, megnehezítve a termelők helyzetét. A kedvezőtlen körülmények már most éreztetik hatásukat: a szemestermény ára 80 Ft/kg-ról 85-90 Ft/kg-ra emelkedett, míg a fehérjeforrások ára 10-15%-kal csökkent. Emellett az állatbetegségek és a hatósági árréskorlátozások további nehézségeket jelenthetnek egyes termelők számára, különösen az állattenyésztésben és a takarmányágazatban.
A rejtőzködő bajnok?
Meggyőződésem, hogy a szója kulcsfontosságú lesz a jövőben a gazdálkodók életében. Óriási a kitettségünk európai szinten, ezen változtatni kell, önellátónak kell lennünk.
- hangsúlyozta előadásában Bene Zoltán (Bene Zoltán (cégvezető, Karintia Kft.).
Szerinte a termesztése azért is lehet jó döntés, mert könnyen értékesíthető, takarékosabban termeszthető nitrogén hozzáadása nélkül is, valamint jövedelmezően termeszthető: 2022-ben és 2023-ban is első helyen végzett a jövedelmezőség szempontjából, sőt 2024-ben is kiemelkedő teljesítményt mutatott, bár tény, hogy a tavalyi évben a napraforgó megelőzte. Továbbá mellette szól még az is, hogy takarékosabban lehet szállítani, kiválóan lehet termeszteni ökológiai körülmények között - ez pedig jelentősen kevesebb CO2-kibocsátás.
Úgy gondolom, hogy a szója lehet a jövő növénye. Ha takarékosabb szeretnénk termelni, könnyen értékesíteni és egy stabil jövedelmezőséget megteremteni, akkor a földeken ott a helye a szójának.
Az előadások után sorra kerülő kerekasztal-beszélgetés központi témája az állattenyésztés aktuális kihívásai és a mezőgazdasági piac alakulása volt. Pásztor Szabolcs (országos főállatorvos, Agrárminisztérium) beszámolt arról, hogy 2024-ben eddig közel 40 új madárinfluenza-kitörést regisztráltak, amely elsősorban a víziszárnyasokat érintette. Ugyanakkor a sertéspestis esetében pozitív tendenciák figyelhetők meg, az elmúlt években sikerült stabilizálni a helyzetet.
Ádám János (vezérigazgató, Bonafarm Mezőgazdaság) rávilágított arra, hogy hatalmas mennyiségű sertéshús ragadt bent az Európai Unióban, ami az árak jelentős visszaesését okozta. Bár később úgy tűnt, hogy rendeződhet a helyzet, a ragadós száj- és körömfájás újabb kihívás elé állította az ágazatot. A járvány miatt elrendelt forgalmi korlátozások komoly nehézségeket jelentettek az élelmiszeripar számára, még rövid távon is.
Takarmányhelyzet és terméskilátások
Kulik Zoltán hangsúlyozta, hogy az állattartók többsége már előre bebiztosította a szemes takarmányigényét, azonban a költségek az új szezonban jelentősen változhatnak. Az árpánál különösen nagy probléma volt, hogy nem maradt átmenő készlet, ennek ellenére a takarmánymérleg összességében stabil, és az országban rendelkezésre áll a szükséges mennyiség. Az őszi vetésű növények állapota viszont nem ideális, a gazdák egy közepes terméssel már elégedettek lehetnének. A csapadékhiány komoly gondot jelent, égetően szükség lenne esőre. A sertéságazat helyzete viszont ennél is aggasztóbb, és Kulik Zoltán szerint mindenki imádkozik az ágazatért.
Állatjólét és fenntarthatóság
Pecze László (ügyvezető, Topigs Norsvin Central Europe) felhívta a figyelmet arra, hogy az állatjólét és a fenntarthatóság kérdései már régóta meghatározó tényezők a nyugat-európai országokban, bár Magyarországon és más kelet-közép-európai államokban csak később kerültek előtérbe.
Bene Zoltán a toxinkérdés kapcsán elmondta, hogy a hőhullámok tovább súlyosbítják a helyzetet, különösen a kukorica esetében. Az időjárási szélsőségek miatt a kukorica vetésterülete jelentősen csökken, például Olaszországban már a felére esett vissza, míg a szója vetésterülete megháromszorozódott. A szója hőtűrő képessége és piaci eladhatósága miatt egyre inkább előtérbe kerülhet a klímaváltozás elleni stratégiákban. Kulik Zoltán hozzátette, hogy az Európai Unióba beáramló szója 60%-a Brazíliából és Argentínából származik, így fontos lenne, hogy az EU és Magyarország is növelje a saját vetésterületét.
A bárányhelyzet és a tejpiac
A ragadós száj -és körömfájás betegség megelőzése érdekében a juh- és kecsketartóknak korlátozniuk kellett a legeltetést, csökkenteniük kellett az állatok vadakkal való érintkezését, valamint lehetőség szerint zárt térben kellett tartaniuk őket. Ez jelentős többletmunkát és költségeket jelentett a termelők számára. Ugyanakkor jó hír, hogy jelen állás szerint a bárányok kivitele akadálytalanul zajlik, nincsenek exporttilalmak, így a nagy mennyiségű állatállomány nem marad az országban. A tejágazatot illetően Kulik Zoltán megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban igazi „hullámvasút” volt. A toxinkérdés ősszel komoly gondokat okozott, de a termelők megfelelően kezelték a helyzetet. Ádám János pedig örömét fejezte ki a tejárak alakulásával kapcsolatban.
Kilátások 2025-re
Remélem, 2025 a disznó éve lesz és végre stabilizálódik a helyzet
- emelte ki Ádám János.
Emellett rámutatott, hogy a vetőmaghelyzet is problémás, ezért bízik benne, hogy néhány éven belül sikerül visszaállítani a korábbi szinteket. Pecze László szerint az elmúlt hónapokban veszteséges volt a vágósertés-ágazat. Bár minden hónapban várták az árak emelkedését, azok jelenleg a padlón vannak. Ennek ellenére a sertéstenyésztők hangulata továbbra is pozitív, és a megrendelések száma alapján úgy tűnik, hogy az ágazatnak lehetnek még jó kilátásai.
Kulik Zoltán optimistán tekint az előttünk álló időszakra. Szerinte a gazdálkodók elkötelezettek a fejlődés mellett, amit az is mutat, hogy szinte minden partnerük adott be pályázatot a fejlesztésekre. Az állattenyésztés továbbra is fontos szerepet játszik Magyarországon, de a következő években különösen fontos lesz a gazdaságok modernizálása és versenyképességük javítása. Ha minden jól alakul, az országban jelentős számú korszerű, modern állattartó telep jöhet létre. Pásztor Szabolcs azt reméli, hogy az állategészségügy a jövőben nem a problémák forrása lesz a korlátozások révén, hanem a megoldás részeként segíti a járványok megelőzését.
