Dr. Sótonyi Péter, az egyetem rektora elmondta, hogy a vírus képes gyorsan és könnyedén terjedni, akár a szél útján is, és hihetetlen károkat tud okozni, valamint a párosujjú patások mellett más állatokban is megjelenhet. A szakember ismertette, hogy a betegség gyógyíthatatlan, a tünetek sem enyhíthetők és az állatok számára óriási fájdalommal jár, ezért kell gondoskodni az érintett állományok leöléséről. Dr. Sótonyi Péter elmondta, hogy ebben az állatorvosok nem vesznek részt, azt húsipari szakemberek végzik. Az állatorvosok azt felügyelik, hogy megfelelő érzéstelenítés után történjen meg az állatok leölése. A szakember beszélt arról is, hogy a megelőzés csak egy módon garantálható: az állatmozgások minimalizálásával, az állatvásárok betiltásával - akár az ország teljes területére kiterjedően -, illetve a járványügyi intézkedések fegyelmezett betartásával.

Kezdődik a felszámolás: hetekig tart a magyar állattartó telepek fertőtlenítése

Napokon belül ezrével ölnek le haszonállatokat a száj- és körömfájás miatt, de még hosszú ideig tart a telepek teljes fertőtlenítése.

Az állattenyésztés atombombája: évekig tarthat, mire kiheverjük a járványt

Teljesen egészséges állományokat is ki kell vágni a száj- és körömfájás miatt, az is kérdéses, hogy valaha újratelepítik-e ezeket.

Az egyetem rektora elmondta, hogy a járvány az élelmiszeripart is veszélyezteti, hiszen a juh árában már most jelentős visszaesés figyelhető meg, illetve Magyarország ázsiai exportja teljesen megszűnt a betegség hatására. Dr. Sótonyi Péter közölte, hogy a nagybajcsi telepen az állatok leölése 6 napot vett igénybe, Levélen viszont, mivel kétszer akkora az érintett állomány, ez jóval több idő lesz. A szakember hangsúlyozta, hogy a tenyészállatok, állattelepek kiesése hatalmas, nem könnyen pótolható veszteséget jelent az egész ágazatnak.

Arra a kérdésre, hogy a szeles időjárás súlyosbíthatja a helyzetet, Dr. Fodor László, az egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének korábbi vezetője elmondta, hogy szárazföldön ez kisebb jelentőségű, de a tengeren keresztül akár nagyobb távolságokat is meg tud tenni a vírus. A szakember azt is elmondta, hogy az év elején Németországban kirobbant száj- és körömfájás vírus nem azonos azzal, amelyet most Magyarországon és Szlovákiában azonosítottak. Dr. Tenk Miklós, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék jelenlegi vezetője pedig elmondta, hogy a betegség igen ellenálló, a ragályfogó tárgyakon napok, hetek, vagy akár hónapokon át is fertőzőképes maradhat. Dr. Sótonyi Péter hozzátette, hogy mivel a vírusnak rengeteg típusa van, lehetetlen ellene vakcinát gyártani, ráadásul a fogékony állatfajok is különbözőképpen reagálnak rá.

Dr. Süth Miklós, Stratégiai rektorhelyettes, Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója szerint nagyon korai lenne még egy esetleges lakossági karanténról beszélni, egyelőre az állattartó telepeken próbálják megfogni és izolálni a vírust. A szakember elmondta, hogy azok a lakossági korlátozások várhatóak, amelyeket már bejelentettek, vagyis hogy a lakosság olyan helyekre ne menjen, ahová továbbterjeszthetik a kórt – állatkertek, vadasparkok –, illetve egyes turistaútvonalak is lezárásra kerülhetnek.

Dr. Tenk Miklós figyelmeztetett, hogy a vadon élő állatok között is van olyan, ami fogékony a vírusra, erről tájékoztatni kell a vadászatra jogosultakat. A vadászati tilalom mellett rengeteg mintavételre van szükség a vadon élő állatokból, ugyanis ezek segítségével fontos dolgokat lehet megtudni a betegség földrajzi szóródásáról. Dr. Sótonyi Péter hozzátette, hogy talán az egyik legnagyobb tragédia lenne, ha a vadállományba is bekerülne a vírus. Arra a kérdésre, hogy miért vegyszeres elhantolással ártalmatlanítják a tetemeket, és miért nem égetéssel, a szakértők elmondták, hogy az égetés lassú és problémás folyamat, ráadásul a szélbe kerülő füsttel, pernyével tovább terjedhet a vírus. A szakértők úgy fogalmaztak, hogy az egyes eseteknél az állatorvosoknak mérlegelniük kell, mi jelent nagyobb kockázatot: elszállítani a tetemeket, vagy helyben gondoskodni az ártalmatlanításról.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgató pedig arról nyilatkozott, hogy a két érintett telephely ellenére máris komoly hatása van a betegségnek a magyar állattenyésztési ágazatra: ilyen a felvásárlási árak csökkenése, illetve a rektor úr által már említett exportpiacok bezárulása. És mivel a vírus a párosujjú patásokat fenyegeti, az állattartó ágazat kétharmadát érinti. A szakember szerint ezért is nagyon fontos, hogy mindenki betartsa a járványvédelmi előírásokat. Dr. Wagenhoffer Zsombor jelezte, hogy az állattenyésztők oldaláról azt látják, hogy szakszerű a védekezés.