A fiatal gazdák támogatására többféle intézkedés létezik. A területalapú támogatások esetében a fiatal mezőgazdasági termelők plusz támogatást kaphatnak, amely jelenleg hektáronként 25-30 ezer forint. Emellett a beruházási pályázatoknál is előnyt élveznek, hiszen az általános 50%-os támogatási intenzitás helyett akár 65%-os támogatást is kaphatnak. A közeljövőben induló Fiatal Gazda pályázat 14,6 millió forintos átalánytámogatást biztosít az induló gazdáknak, amelyet egy 10-75 millió forintos beruházási támogatás egészíthet ki 70%-os intenzitással
- emelte ki Szigeti Tamás.
Gyuricza Csaba: az alkalmazkodás nem választás kérdése
A gazdaságok átadását külön pályázati rendszer segíti majd, amely várhatóan két részből áll: egy átadói és egy átvevői támogatási elemből. Az átadáshoz szükséges egy jóváhagyott gazdaságátadási szerződés, amelynek elkészítésében ügyvéd segít. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdaság legalább 10 éve működjön, az átadó pedig 60 év feletti legyen, míg az átvevő 50 évnél fiatalabb. Elsődlegesen a családon belüli átadást ösztönzik, de bizonyos feltételek mellett családon kívüli gazdaságátadás is lehetséges.
Nagyobb szerepet kaphatnak a nők is?
Nemrégiben az Agrárszektor is beszámolt arról, hogy bár a nők környezettudatosabban gazdálkodók, mint a férfiak, mégis folyamatosan akadályokba ütköznek. Erre az egyenlőtlenségre világított rá a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) kutatója: leszögezik, az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) bevezetése az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) keretében kulcsfontosságú lépés volt az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása szempontjából. Azonban szerintük eddig kevés figyelem irányult a támogatások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatására - ezt vizsgálták a szlovén és a magyar mezőgazdasági tapasztalatok alapján. Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy a nők által irányított mezőgazdasági gazdaságok környezettudatosabbak, mint a férfiak által vezetettek, mind az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések elfogadása, mind azok alkalmazási intenzitása szempontjából.
Szomorú valóság: még mindig hátrány, ha valaki nő a mezőgazdaságban
A kutatásból kiderül ugyanis, hogy a női gazdálkodók mindkét országban nagyon elkötelezettek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok iránt. Sőt, gyakran előtérbe helyezik a diverzifikációt, az ökológiai gazdálkodást és az erőforrások hosszú távú fenntartható kezelését, ezek pedig szorosan illeszkednek az AKG célkitűzéseihez. Ugyanakkor rendszerszintű egyenlőtlenségek korlátozzák őket ezeknek a gyakorlatoknak szélesebb körű alkalmazásában. A női gazdák többek között falakba ütközhetnek a földtulajdonlásban, hitelhez jutásban és technikai képzésben is. Magyarországon a strukturális hátrányok - például a kisebb gazdaságméretek és a korlátozott erőforrások - is akadályozzák a női gazdálkodókat abban, hogy teljes mértékben kihasználják az agrár-környezetgazdálkodási támogatások előnyeit.
Az általunk megkérdezett szakember is kifejtette, hogy az agrárágazatban a nők szerepe is növekszik, különösen az adminisztráció és a szaktanácsadás területén, hiszen az agrártámogatások aránya jelentősen megnőtt a gazdálkodók árbevételében. A nők a precízebb munkavégzés miatt egyre nagyobb szerepet kapnak ezen a területen, valamint a vidéki turizmusban is aktívan közreműködnek, amely sok esetben kiegészítő jövedelmet biztosít a gazdaságok számára.
Kiderült: egyre több a nő a magyar mezőgazdaságban
A fiatalok agrárium iránti érdeklődése növekszik, amit az agrár-felsőoktatásba jelentkezők száma is igazol. A gyakorlati képzés és a technológiai fejlődés egyre vonzóbbá teszi ezt a szektort, amelyben a hagyományos gazdálkodói szerepek mellett számos új szakterület is megjelenik, például az informatikai, dróntechnológiai és precíziós gazdálkodási megoldások. A következő évek kulcsfontosságúak lesznek az agrárgeneráció-váltás szempontjából, hiszen most kell biztosítani az utánpótlást és a szektor versenyképességét
- húzta alá.
