A Monsanto vezetése július közepén jelentette be, hogy 45 millió dollárért részesedést szerzett a WestBred LLC nevű gabonanemesítő cégben azzal a céllal, hogy genetikailag módosított búzafajtákat kísérletezzenek ki és hozzanak forgalomba. A kutatás elsődleges célja szárazságtűrő, nitrogén-hatékony, valamint magas hozamú fajták előállítása, de vizsgálni fogják a gyomirtókkal, kártevőkkel és növénybetegségekkel szembeni ellenálló képességet is. A tervek szerint az első GM-búzafajta 8-10 év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba.
A Monsanto bejelentését követően a két legnagyobb amerikai búzaszövetség, a National Association of Wheat Growers és az US Wheat Associates közös közleményt adott ki, amelyben támogatta a Monsanto törekvését. A történethez hozzátartozik, hogy még májusban amerikai, kanadai és ausztrál gabonaszövetségek[1] közös nyilatkozatban álltak ki a biotechnológia búzakutatásban történő alkalmazása mellett. Megjegyzendő, hogy ezt követően a GM-et ellenző társadalmi szervezetek is kiadtak egy ezzel ellentétes nyilatkozatot a fenti országokban.
A Monsanto évekkel ezelőtt tervezte egy a cég Roundup nevű gyomirtójára rezisztens GM-búzafajta előállítását, de a projektet 2004-ben beszüntette - többek között azért, mert szakértők szerint az amerikai búzaexportra kedvezőtlen hatással lett volna a GM-búza termesztése (az egyik legnagyobb felvevőpiacnak számító Japán például több alkalommal kifejezte nemtetszését), és ez elbizonytalanította az érdekelteket.
A történethez hozzátartozik, hogy júniusban a Dow AgroSciences nyilvánosságra hozta, a jövőben együttműködik a World Wide Wheat (W3) nevű gabonanemesítő céggel "új generációs" búzafajták kikísérletezése és forgalomba hozatal érdekében. A Dow közleménye szerint az együttműködés elsősorban GM-mentes búzafajták előállítására irányul (a W3 nem használ GM technológiát), de nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a későbbiekben a kutatás GM-fajták előállítására is kiterjedjen.
Következtetések
A GM búzafajták kereskedelmi forgalomba hozatala mögött az alábbi dilemma húzódik meg. A búza vetésterülete az USA-ban 1981 óta folyamatosan csökken, mert a kukorica és a szójabab termesztése gazdaságosabb részben a biotechnológia alkalmazása, részben a bioüzemanyagok térnyerése következtében.
A GM-búza szószólói szerint a búzát versenyképessé kell tenni a túlnyomórészt GM kukoricával és szójababbal szemben. Bizonyos kedvező tulajdonságok kialakításához - betegségekkel, kártevőkkel szembeni tolerancia, szárazságtűrés, nitrogénhatékonyság - a hagyományos nemesítés nem a megfelelő eszköz. Mindezt persze sokan cáfolják, elég csak példaként említenünk, hogy az idei World Food Prize díjazottja - dr. Gebisa Ejeta - éppen GM-mentes, szárazságtűrő hibrid cirokfajtákkal ért el kiváló eredményeket Afrikában.
Egy másik érv, hogy a búza hozamnövekedésének üteme elmarad a GM-fajták (kukorica, szójabab) által produkált növekedéstől. Az alábbi ábrából látható, hogy a GM-kukoricafajták bevezetésétől eltelt időszakot figyelembe véve a búza átlaghozama valóban csak enyhén, míg a kukoricáé ennél jelentősen gyorsabb ütemben emelkedett. Bár a tendencia valószínűleg több együttható eredménye, a biotechnológia pártfogói szerint ebben a GM-fajták elterjedésének kiemelkedő szerepe van.
Az érem másik oldala, hogy az amerikai búza igen nagy hányada - jellemzően 40-50 %-a, de a 2007/08-as gazdasági évben például 61 %-a - exportra kerül, melynek körülbelül fele olyan országokba irányul, amelyek fogyasztói a GM-mentességet preferálják. Hagyományosan jelentős exportpiacnak számít például Japán és Dél-Korea; a két ország együtt évente körülbelül 5 millió tonna amerikai búzát vesz fel. Ezért fennáll a veszély, hogy a GM-búza amerikai bevezetése esetén ezek az országok egyéb, GM-mentes régióból szerzik be gabonaszükségletüket (különösen, ha a kereskedők nem képesek megoldani az elkülönítéshez kapcsolódó problémákat).
A Monsanto washingtoni irodájával beszélve az alapvető érv a GM-búza újraindítása mellett az volt, hogy a legnagyobb búzatermesztő szervezetek igénylik a biotechnológia bevonását a nemesítésbe. 2004-ben a Monsanto többek között azért állt el a projekt folytatásától, mert a termesztők támogatása nem volt egységes, valamint nem volt megfelelő búzanemesítéssel foglalkozó partner. Mára a termelők nagyobb része hiányolja az innovációt az ágazatból, és jelen pillanatban úgy tűnik, a gabonatermesztő szövetségek kiállnak a biotechnológia mellett. Azonban a témában született korábbi tanulmányok[2] azt valószínűsítették, hogy az amerikai export visszaesése, és a csökkenő belföldi árak miatt a GM-búza elsősorban nem a termelőknek, hanem a biotechnológiai cégeknek lesz majd jövedelmező. Kérdés, hogy ez az érv a mai környezetben milyen relevanciával bír majd. Az sem mellékes, hogy a Kanadából és Ausztráliából érkező kedvező jelzések (lásd közös nyilatkozat a biotechnológia mellett) is csökkenthetik az amerikaiak aggodalmát. Ezen kívül a Monsanto megközelítési módja is változott. A saját gyomirtójára rezisztens fajta helyett univerzális tulajdonságok - szárazságtűrés, nitrogénhatékonyság - kifejlesztésére helyezi a hangsúlyt, ami elképzelésük szerint valamelyest növelheti az új búzafajta társadalmi elfogadottságát is.
Az első GM-búzafajták forgalomba hozataláig még hosszú idő fog eltelni. Amennyiben addig Magyarország megőrzi GM-mentességét, és a stratégiai exportpiacainkon a fogyasztók GM-mentességre irányuló preferenciája alakul ki, a magyar búzatermesztők a helyzetből még hasznot is húzhatnak. Kérdés, hogy 10 év múlva a keresleti és kínálati viszonyok mekkora prémiumot tesznek lehetővé a GM-mentes búzának, a gazdálkodók számára mennyire lesz majd gazdaságosabb a GM-fajták termesztése, és egyáltalán az új fajták termesztése mekkora relevanciával bír majd hazánkban.
--------------------------------------------------------------------------------
[1] National Association of Wheat Growers (USA), US Wheat Associates (USA), North american Millers Association (USA), Grain Growers of Canada (CAN), Western Canadian wheat Growers Association (CAN), Alberta Winter Wheat Producers Commission (CAN), Grtains Council of Australia (AUS), Grain Growers Association (AUS), Pastoralists and Graziers Association of Western Australia (AUS)
[2] Lásd például Richard D. Taylor, Eric A. deVuyst, Won W. Koo: Potential Impacts of GM Wheat on United States and Northern Plains Wheat Trade, North Dakota State University, 2003.
Dr. Tóth Attila
Forrás: www.fvm.hu
