A hazai fakitermelésnek közel 10%-át a bükkösök adják, de ezt meghaladó jelentőségő e fafaj a furnér és rétegelt lemezgyártásban (75%) és a fűrésziparban (21%). A bükk faanyag minősége szempontjából a legjelentősebb probléma a feldolgozott nagyszámú szakirodalom alapján az álgesztesedés. Az egészséges, gombafertőzés nélküli álgesztes bükköt a gyakorlatban "vörös bükk"-nek is nevezik. Az ún. szürke vagy csillagos álgeszt már gombafertőzött, korhadó faanyag, iparilag nem hasznosítható.
A feldolgozásban és értékesítésben érdekelt, gyakorlatban dolgozó szakemberek leggyakoribb kritikája az álgesztes faanyaggal szemben, hogy: - nem tartós - könnyen reped - egyenlőtlenül szárad - nehezen ragasztható - esztétikailag nem megfelelő mindezek miatt nehezen megmunkálható.
Miután az álgesztesedés a véghasználati fakitermelések rönk választékánál becslés szerint 60 - 70 %-os mértékű, e fahiba gazdasági kihatását nem szabad lebecsülni. Jól rámutat e probléma valódi nagyságára, hogy ha az évi nettó - 220.000 m3 bükk rönk - mennyiség árát szerényen 18.000.-Ft/m3- ben határozzuk meg akkor közel: 4.000.000.000,- Ft/év nemzetgazdasági jövedelem sorsáról beszélünk.
Nem mellékes tehát, hogy az erdőgazdálkodók által megtermelt értéknek mekkora hányadát lehet a továbbfeldolgozásba bevonni. A környezetvédelem elveit figyelembe vevő feldolgozás -mint folyamat- a rönk alapanyag, és számos abból keletkező másodlagos alapanyag bázis együttes hasznosítását jelenti.
E tudományos munka kizárólag a fűrészipari feldolgozásba vont bükkrönkből, másodlagos alapanyag bázisként keletkező fűrészelt álgesztes, vagy részben álgesztes fűrészáru tovább-feldolgozásával, illetve lehetőségeivel foglalkozik, valamint az e lehetőséget megteremtő anyagkutatás a fő célkitűzése. E munka során az "álgesztes bükk", illetve "álgesztes anyag" alatt a szerző mindig az egészséges álgesztű anyagra gondol, kívéve ott, ahol az külön jelzett.
A kutatási eredmények tézisszerű összefoglalása
I. Sokrétű fafizikai vizsgálataim eredményeként megállapítottam, hogy a juvenilis fától mentes álgesztes bükkfa anyagának [fizikai és mechanikai] tulajdonságai egyenértékűek a fehér részekével.
Megállapítottam, hogy a fizikai és mechanikai tulajdonságok tekintetében a juvenilis fától mentes álgesztes bükk faanyaga a gyakorlati felhasználó számára jobb vagy lényegében azonos a fehérbükkével, kivéve a dinamikus terhelésnek kitett helyzeteket [pl: szerszámnyél]. A gyakorlati felhasználó ezen egy megszorítással, felhasználhatja gyártástechnológiájában az álgesztes bükk faanyagát, és terméke az alkalmazott anyag következtében műszakilag csak jobb, esetleg lényegében azonos minőségű lehet a fehér bükkből készült termékhez viszonyítva.
II. Megállapítottam az álgesztes faanyag kopásállóságából és keménységéből fakadó alkalmazás technológiai előnyét a fehér bükk faanyagával szemben.
Bizonyítottam, hogy a juvenilis fától mentes álgesztes bükk faanyaga kopásállóság és keménység szempontjából addicionális előnyökkel bír a fehér bükk faanyagához képest, mivel e tulajdonságok tekintetében szignifikánsan jobb. Ezt az előnyt fokozni lehetséges az álgesztes farészek célirányos fűrészelésével és rajzolat szerinti osztályozásával. Így a gyakorlati felhasználó jobb, kopásállóbb termék előállítására képes.
III. A tartóssági vizsgálatok igazolták, hogy a jelentős thillisz és járulékos anyag berakódásokkal rendelkező álgesztes bükkfa anyagának tartóssága jobb vagy azonos a fehér bükkével.
Az időjárásállósági, kitettségi vizsgálatok azt igazolták, hogy a tömörebb szövetű álgesztes faanyag abiotikus tartóssága nagyobb mint a fehér bükké. A vizsgálati eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy gombaállóság szempontjából a fehér és az álgesztes anyag között a gyakorlati felhasználók számára nincs különbség. Mindkét faanyag fajtát bontják a gombák -bár gombafajonként- különböző mértékben és gyorsasággal. A felhasználó számára e tézis azt üzeni, hogy nem az álgesztes faanyag használata a veszélyforrás, hanem a gombafertőzés lehetőségének fenállása termékeik használatával kapcsolatban. Tehát ha a terméktervezés stádiumában eldöntjük, hogy céljainknak megfelel a gombáknak kevéssé ellenálló fafaj is, akkor bátran és egyenrangúan használható az álgesztes bükk fája.
IV. Megállapítottam, hogy az álgesztes és álgeszt mentes bükk szorpciós izotermái közel azonos futásuak és így a kétféle bükkfaanyag együtt szárítható.
Szorpciós laboratóriumi vizsgálatokkal és félüzemi kísérletekkel igazoltam, hogy az álgesztes bükk faanyaga együtt szárítható a fehér részekkel és magával a fehér bükk faanyagával. Megfelelő szárítási menetrenddel igazoltam, hogy e leírt tézis a gyakorlatban üzemi körülmények között is megvalósítható, a célként kitűzött végnedvesség biztonsággal elérhető.
V. Igazoltam a gőzölés színhomogenizáló hatását és e hatás korlátait.
Megállapítottam, hogy gőzöléssel a részben fehér és részben álgesztes anyag szineltérése -megfelelő gőzölési paraméterek betartása esetén csökkenthető. Ez objektív szinméréssel igazolt tény. Ugyanakkor az álgesztre jellemző sötét kontur gőzöléssel nem szüntethető meg.
A disszertáció teljes tartalma [83 oldal] innen elérhető (pdf).
Forrás: http://www.fataj.hu/2009/07/270/200907270_BukkGesztesedesHatasai.php
