Közismert, hogy a kedvező adottságainkat nem tudjuk kihasználni a zöldség- és gyümölcságazatban, az ugyancsak kedvező piaci lehetőségek ellenére sem.
Alelnök úr, milyen lehetőségeket lát az ágazat fejlesztésére a területalapú támogatásból elkülönítésre kerülő 10%-os keretből?
A 10%-os területalapú támogatásból 3,5%-ot lehet fordítani közvetlenül a termelés támogatására. Ezt indokolt lenne a nehéz helyzetben lévő tejtermelés megsegítésére fordítani. Úgy tudom, hogy 1,7%-kal a dohánytermelőket kívánja támogatni az agrártárca. A fennmaradó 4,8%-ból viszont reális lehetőséget látok a zöldség- és gyümölcstermelés egy-két akut problémájának kezelésére.
Mire gondol konkrétan?
A Magyar Agrárkamara és a FruitVeb közös álláspontját képviselem ebben a kérdésben. Úgy látjuk, hogy a mintegy 20 ezer hektár kézi betakarítású, intenzív zöldségtermelés (spárga, konzervuborka, szabadföldi paprika, káposzta, dinnyefélék, hajtatott zöldségek, stb.) és a legnagyobb mértékű kézimunkát igénylő 15 ezer hektár gyümölcsös (cseresznye, kajszibarack, meggy, őszibarack, körte, alma, málna, köszméte) további növekedési esélyeit jelentősen javítaná egy olyan támogatási konstrukció, amely a kézimunka-foglalkoztatáshoz kapcsolódna. Ez hasonló lehetne a dohánytermeléshez, és a bevonásra kerülő kör még pontosítható.
A foglalkoztatás támogatása hogyan segítené a kézimunka-igényes zöldség- és gyümölcskultúrák fejlesztését?
Úgy gondoljuk, hogy a javasolt támogatás ösztönöz a magasabb értéket képviselő áruszerkezet kialakítására. Emellett gyorsítja az ágazat szerkezetátalakítását, javítja a hatékonyságot és a versenyképességet. Az sem közömbös, hogy a foglalkoztatás bővítésével érdemben járulhat hozzá a vidéki munkahelyek teremtéséhez és megtartásához. Ez a konstrukció segíti a vidéki munkaerő, vagy a lakóhelyére visszakerült, elbocsátott emberek újbóli foglalkoztatását is. Hozzájárul a mezőgazdasági munkaerő-kiáramlás fékezéséhez és a legális foglalkoztatás bővítéséhez. Itt kell megemlítenem, hogy az élelmiszer-biztonság, a nyomonkövethetőség fokozódó jelentőséggel bír; ezt is szolgálná ez támogatási konstrukció. Ismeretes, hogy jelenleg 30%-os nagyságrendet képvisel a zöldség-gyümölcs forgalomból a feketekereskedelem; ez a támogatás elősegítheti a legális kereskedelem részarányának jelentős növelését.
Milyen egyéb támogatási formával javasolják elősegíteni a zöldség- és gyümölcságazat termelésbiztonságát és ezen keresztül az eredményességét?
Úgy gondoljuk, hogy a káreseményekhez kapcsolódó támogatásokkal javítani lehet a termelők biztonságát és ezen keresztül a kockázatviselő képességet is.
Milyen konkrét támogatási célok fogalmazhatók meg?
A káresemények megelőzésével kapcsolatban többféle konstrukció is szóba jöhet. Ilyen lehet a tavaszi fagyok 1-3 kritikus napján alkalmazható eszközök, berendezések és eljárások támogatása, vagy a jégháló-védelmi rendszerek kiépítése a magas technológiai igényességgel kivitelezett és jelentős értéket képviselő intenzív kultúrákban, mint például az alma, körte vagy a cseresznye. A jégkárok elhárítására, illetve mérséklésére elsősorban Siófokon, Somogy és Baranya megyében gondolunk.
Forrás: www.agrarhirek.hu
