ELINDULT AZ UNIÓS BORREFORM MÁSODIK. SZAKASZA
Megkezdődött az uniós borreform második szakasza augusztus elején Magyarországon. A reformot az EU azért kezdeményezte, hogy egyensúlyba hozza az unió borpiacát, és ezért számos reformintézkedést határozott el a közös agrárpiac szóban forgó szegmensében.
A mostani reformlépések közül az egyik legjelentősebb, hogy az új szabályozás értelmében az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzés megkülönböztetését is be kell vezetni Magyarországon. Így az eddig alkalmazott összes borkategória megváltozik, és a származási bizonyítvány is megújul.
További változás, hogy az ágazatban működő vállalkozásoknak teljes tevékenységüket ez év augusztus 1-jétől egy telephelyen kell nyilvántartaniuk akkor is, ha területileg széttagoltan működnek. Eddig Magyarországon a településenkénti rendszer volt érvényben. A termékek megnevezésének változása miatt pedig új termékleírásokat is készíteniük kell a borelőállítóknak.
Az uniós borpiaci reform első szakaszának leglényegesebb változása az volt – amely egy évvel ezelőtt, tavaly augusztusban lépett életbe – hogy az úgynevezett nemzeti borítékban az ország rendelkezésére álló támogatást, amely e területre szól, Magyarország saját hatáskörben oszthatja fel.
JELENTŐS ÉRVÁGÁS A FALUSI TURIZMUSNAK
A szakértők szerint jelentős érvágás lehet a falusi turizmus számára, ha a jövő év elejétől megszűnik a falusi vendéglátók adókedvezménye. A kormány javaslata szerint ugyanis 2010. január 1-jáétől megszűnne a jelenéeg érvényben lévő évi 800 ezer forintos adókedvezmény a vendéglátási tevékenységre. Továbbá nem járna az úgynevezett vendégasztal utáni 400 ezer forintos adókedvezmény sem.
A területet ismerő szakemberek szerint mindez súlyosan érintené azokat a vidéki gazdálkodókat, akik a falusi turizmust általában kiegészítő tevékenységként végzik a mezőgazdasági termelés mellett.
A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének adatai szerint hazánkban mintegy 1.700 falusi vendéglátással foglalkozó vendégház működik. A szakértői becslések szerint a magyar turisztikai ágazat forgalmából a falusi vendéglátás mintegy 5 százalékkal részesedik. A magyar turizmus éves árbevétele a becsült adatok alapján eléri az 1.000 milliárd forintot.
Egyes szakértők felhívják arra is a figyelmet, hogy míg a kormányzat egyik kezével el kíván venni a hazai falusi vendéglátástól – azaz meg kívánja szüntetni az adókedvezményt – addig a másik kezével az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében e tevékenységet erőteljesen ösztönzi.
BEFEJEZŐDÖTT AZ ARATÁS – KISEBB LETT A TERMÉS A TAVALYINÁL
Véget ért az idei aratás. Az előzetes adatok alapján mintegy 20-25 százalékkal kevesebb lett a termés, mint tavaly. Az előzetes becslésnél azonban több kalászos gabonát takarítottak be. A szakértők előzetesen ugyanis mintegy 5-6 millió tonna közé tették az aratást megelőzően az idei termést, ám az csaknem elérte a 6,5 millió tonnát.
Őszi búzából 1,138 millió hektárról összesen 4,31 millió tonnát takarítottak be. Az átlagtermés pedig elérte a hektáronkénti 3,82 tonnát. Az őszi árpa termésátlaga hektáronként 3,6 tonnát tett ki. Mintegy 200 ezer hektárról így valamivel több mint 700 ezer tonna volt a hozam. A rozs termőterülete 45 ezer hektár volt, míg a termésátlag 1,8 tonnát ért el hektáronként. Az össztermés pedig 74 ezer tonna volt. A repce hozama 2,1 tonna volt hektáronként, így a 262 ezer hektárról 561 ezer tonna került a magtárakba.
A szakemberek szerint az idei aratásra leginkább az volt a jellemző, hogy területenként igen eltérő mennyiségek kerültek a raktárakba. Emellett helyenként igen jelentős viharkárokat is okozott az időjárás.
ÚJ FOGYASZTÓVÉDELMI LAP A PIACON: A TESZT PLUSSZ
Új fogyasztóvédelmi lap a Teszt Plussz került augusztusban az újságárusokhoz a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. A havonta megjelenő újság költségeihez ugyanis az szociális tárca évente mintegy 25 millió forinttal járul hozzá.
Süth Miklós országos főállatorvos az FVM szakállamtitkára annak kapcsán, hogy az első lapszámban a szerkesztőség paprikateszet is közölt, a lapot bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy évente mintegy 3.000-3.500 zöldség- és gyümölcsmintát vizsgálnak meg az ellenőrök.- Ez összességében több tízezer analitikai vizsgálatot jelent. Tavaly a megvizsgált minták 1,8, míg az idén 1,4 százalékát kifogásolták a szakemberek. Jelezte: a mintákban előfordultak ugyan szermaradványok, de az nem volt jellemző, hogy tömegesen határérték feletti mennyiségben találtak volna szennyező anyagot az ellenőrök.
JELENLEG PANG A GABONAPIAC
A szakértők szerint jelenleg még pang a gabonapiac. A jelentős kínálat miatt ugyanis mintegy 10-20 százalékkal alacsonyabbak a mostani gabonaárak a múlt év hasonló időszakáénál.
A vásárlók a világpiacon sem keresik a gabonát, leginkább kivárnak. Ez a jellemző Magyarországon is. Leginkább a malmok veszik a búzát, ám csak kis mennyiségben, nem vásárolnak előre, azaz nem készleteznek több hónapra. Továbbá az exportpiacokon sem lehet még eladni a magyar búzát, ugyanis nincs rá jelentősebb kereslet. Mind a vevők, mind az eladók kivárnak. A kereslet hiányában pedig a tőzsdei jegyzések is folyamatosan csökkennek.
A szakemberek szerint az alacsony árakhoz nemcsak a kereslet hiánya, hanem az országban még fellelhető jelentős átmenő készlet is közrejátszik.
