Tolna megyében 230 hektáron termelnek almát, zömében Lengyel, Kisvejke, Györköny, Dunaföldvár, Bátaszék és Szekszárd határában. Emellett alig akad olyan udvar, ahol ne lenne egy-egy almafa, melynek termése a család kamrájában pihen fogyasztásig. A vásárló csak azt látja, hogy a piacokon sőt a bevásárlóközpontok polcain is egy kiló almáért 150 - 310 forintot kérnek. Ezzel szemben a kiváló minőségű, kézzel szedett étkezési gyümölcsért a termelő 30 és 65 forintot kap, attól függően milyen fajtát termelt.
Az ipari alma kilójáért pedig mindössze 10 forintot fizetnek. Hogyan lesz a boltokban ennek a többszöröse, erre a kérdésre a terméktanács ügyvezető igazgatója dr. Mártonffy Béla sem tudott egyértelmű választ adni. Tavaly jó árat kaptak a termelők, akkor a terméktanács igazgatója azt mondta, a minőséget meg kell fizetni. Az idén hiába szép a termés, az ár rendkívül nyomott.
Dr. Mártonffy Béla elmondta, az agrárminisztérium munkatársaival folyamatosan egyeztetnek, keresik a megoldást. Az viszont már most biztos, hogy a technológiában is váltaniuk kell ahhoz, hogy sikeres legyen az ágazat.
A termelők viszont azt mondják ennyi idejük nincs, mert felélték a megtakarításukat.
Asztalos Antalnak Szekszárd határában van gazdatársaival együtt több hektáros ültetvénye. Ők egyet is értenének abban, hogy át kell alakítani az ágazatot, vagyis olyan almafajtákra kell váltani, melyeket a piacon jobban keresnek, illetve olyan technológiát kell kialakítani, amely olcsóbb és eredményesebb a jelenleginél.
De miből? - tették fel a kérdés. Most amikor fillérekért lehet értékesíteni a termést, miből lenne arra pénze a termelőknek, hogy kivágják az ültetvényüket, és új fákat ültessenek?! A legnagyobb gondot ők abban látják, hogy nincsenek olyan hazai üzemek, feldolgozók, konzervipari cégek, melyek átvennék a gyümölcsöt.
Franciaországban például az almabornak van nagy hagyománya, ott erre alapították a termelést. Nálunk, ha valaki almabort készítene, akkor pálinkaként adózna utána, az pedig akkora költség, mely eleve veszteségessé tenné a vállalkozást. Hiányzik tehát a feldolgozói háttér, és a törvények is, melyek segíthetnék a termelőket. Arra is választ várnak a gazdák, hogyan lehet a 30 forintos almából a boltokban 250 forintos áru.
A haszon miért csak a kereskedőket illeti meg, tették fel a kérdést a kajmádiak, a bátaszékiek és a kisvejkeiek is. A magas ár a fogyasztókat is érinti, hiszen az olcsón átvett almát, ha száz forint alatt értékesítenék, jóval több fogyna belőle. A legtöbb ültetvényesnek nincs saját hűtőháza, így a legtöbben a mórahalmi szövetkezethez szállítanak, amely 100 -150 kilométerre van megyénktől. Ráadásul az ország egyik legnagyobb TÉSZ-e (termelői és értékesítő szövetkezete) is a fennmaradásáért küzd, mert a jelenlegi feltételekkel még egymással szövetkezve sem éri meg gyümölcsöt termelni.
teol.hu
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/mar_ezzel_sem_eri_meg_foglalkozni
