Szabó Lajos, a Bács-Gazda Coop Kft ügyvezetője szerint alapvető tendencia, hogy a magyarországi burgonya vetésterület folyamatosan csökken. Ezen belül a vetőburgonya előállító terület egyharmadára csökkent. Ez gondot okozhat a vetőgumó-ellátásban, de ezt a mindenkori import mindig áthidalja. Azt tudomásul kell vennünk, hogy ma Magyarországon istenigazából jó vetőburgonyát minden 5 évben egyszer lehet csak előállítani. Ennek egyetlenegy oka van, mégpedig az, hogy nagyon nagy a levéltetű-fertőzés, és a levéltetű, mint vektor, a vírusérzékeny fajtákat tönkreteszi.
A jövőt tekintve Bédai Katalin, a Bédalin Kft. ügyvezetője optimista.
- A magyarországi illetékes minősítő intézetnek a fajtaválasztéka tekintélyes mértékben bővült. Ehhez hozzásegített bennünket az EU-hoz való csatlakozás is, ami elméletileg az összes, az unióban minősített fajtához való hozzáférést is jelenti. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindegyik sikeresen termeszthető Magyarországon. Ez gondos válogatást igényel, és próbatermesztést, de lényegében ma már mindenféle felhasználási célra kapható vagy elérhető a megfelelő szaporítóanyag.
Az 1930-as évektől több mint 40 éven keresztül Magyarország meghatározó fajtája volt a Gülbaba, a maga jellegzetes, hosszúkás formájával. Egy németországi génbankban megőrizték a fajta szaporítóanyagát.
- Az elmúlt évtizedben egyre többet került szóba, hogy léteztek régi, jó magyar fajták, amelyeknek kiváló volt az ízük, és mindenki nosztalgiával emlékezett ezekre a fajtákra –magyarázza dr. Mándi Lajosné, a Debreceni Egyetem burgonyanemesítője. - A tudomány előre haladtával a szövettenyésztés, a vírusmentesítési technológia a nemesítő rendelkezésére állt, és így sikerült a Gülbabát, mint génanyagot vírusmentesen visszahozni. Nagyon jó minőségű fajtát szeretnénk visszaadni a köztermesztésbe, mert az idősebb korosztály még jól emlékszik az ízére, a kiváló tulajdonságaira. Úgy gondolom, hogy a nemesítő, az új fajtákon túl, minden olyan alapanyagot próbáljon meg visszaadni a termelőnek és a fogyasztónak, amelyek számukra értéket képviselnek.
A Gülbabát nem annyira a köztermesztésbe, inkább a hobbikertészeknek szánják, bár hozamban ugyanazt tudja, mint a jelenleg termesztett fajták. Az előszaporítása a csíkszeredai intézettel karöltve, 1200 méter magasságban, tehát abszolút vírusmentes körülmények között, a Nyíregyházi Kutató Intézet által biztosított alapanyagból, megindult.
- Valamikor uralkodó fajta volt a Gülbaba – emlékezik vissza a kiskunmajsai Damu Kovács János. - Olyan volt, mint most a Kleopátra, vagy a Kondor. Napjainkban nagy a fajtaválaszték, nehéz kiválasztani az igazit. Pedig nekünk termelőknek valahogy meg kell tudnunk, hogy melyik való a homokos földekre, melyik a kötöttebb talajokra, különben nem sokra megyünk.
- A krumpli a második kenyér Cecén is, meg Szabolcs megyében is, meg mindenhol – veszi át a szót, Móré László, cecei burgonyatermelő. -. Tehát nagyon meg kell becsülni. A nemesítésekről az a véleményem, hogy ki kellene választani 2-3 fajtát, amit aztán nagyon ellenállóvá kellene tenni. Nem kellene kísérletezni 50-60 fajtával, azt a 3 fajtát nemesítsék ki úgy, hogy az egész országban elterjedjen. Ne termeljünk már 15 meg 20 féle krumplit egy ilyen kis országon belül. Mindenki próbálkozik velük kiskertben, nagy kertben hektárszámra, és a végén nem tudja eladni.
A fajtabemutatón elhangzottak szerint a legnagyobb problémának azt látják a szakemberek, hogy a fogyasztók vásárláskor nem kapnak tájékoztatást arról, milyen fajtájú burgonyát vásárolnak, és az milyen ételekhez használható. Mint mondták: nincs rossz krumpli, de más fajtából jó a rakott krumpli és megint másból a hasábburgonya.
Gazdakör
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/gulbaba_az_orokifju
