A túrán, illetve annak egyes eseményein részt vett többek között Kathleen Merrigan miniszterhelyettes, Lorraine Merrill New Hampshire mezőgazdasági minisztere, Roger Allbee Vermont mezőgazdasági minisztere, Jim Douglas Vermont kormányzója, és Jackie Folsom Vermont Farm Bureau elnöke (aki egyébként magyar felmenőkkel büszkélkedhet). A túrán a Nagykövetségünket Tóth Attila mezőgazdasági attasé képviselte.
Az alábbiakban egyes témák köré csoportosítva foglalom össze a túra tanulságait:
New Hampshire mezőgazdasága:
• New Hampshire –re elsősorban a kisebb méretű családi gazdaságok jellemzőek. Az átlagos farmméret 45,2 ha, amely jóval az országos átlag maradt, és 2002-höz képest jelentős (14 %-os) csökkenést mutat.
• A farmok használatában lévő mezőgazdasági földterület 188 ezer hektár, amely nőtt az utóbbi 5 évben.
• A farmok száma szintén erőteljes növekedést mutat. A 2007-es cenzus összesen 4166 farmot számlált a 2002-es 3363-hoz képest.
• A termelési értéket tekintve New Hampshire elmarad a mezőgazdasági szempontból jelentős államokhoz képest. Az értékesített növényi termékek piaci értéke 106 millió dollárt, míg az állati termékeké 92 millió dollárt ért el 2007-ben. A vezető termékcsoportok a virágkertészeti termékek, a tej és tejtermékek (körülbelül 151 millió liter tej/év), a zöldségek és gyümölcsök (alma, bogyós gyümölcsök).
• A New Hampshire-i élelmiszeripar évente körülbelül 4,5 Mrd dollár értékben állít elő terméket, ebből 47 millió $-nyi értékű áru kerül exportra.
• A zöldség-gyümölcs szektor értékesítésének jelentős részét képezi a közvetlen – farm-to-consumer – értékesítés.
• Az államban körülbelül 140 organikus farm működik.
Vermont mezőgazdasága:
• Vermont mezőgazdasága jóval nagyobb New Hampshire-nél. A mintegy 7000 farmból 3461 farmer esetén a mezőgazdaság az elsődleges bevételi forrás. Az átlagos farmméret – 69,6 ha - itt is jelentősen az USA-átlag (167 ha) alatt marad, de magasabb, mint New Hampshire-ben.
• A mezőgazdaságilag hasznosított termőterület 488 ezer ha.
• A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó árbevétel 2007-ben 674 millió USD volt. Ennek 77 %-a volt tejtermék, és összesen 85 %-a kapcsolódott a tejtermeléshez. A vermonti tejgazdaságok egyébként nagyobbak, mint New Hampshire-ben, azonban versenyképességüket csökkenti, hogy a takarmány egy részét a Középnyugatról kell szállítani, valamint méretük elmarad például a nagy kaliforniai üzemek méretétől. Mindez az utóbbi időben a vermonti farmok koncentrációját ösztönözte.
• Vermontban összesen 462 organikus farm működik, a tejgazdaságok 20 %-a organikus.
• Vermontban az egyik legerősebb a helyi termékek vásárlását ösztönző mozgalom. A direktértékesítés kilencszerese a nemzeti átlagnak.
• Vermont az USA legnagyobb juharszirup-termelő állama.
• Vermont 2025-re az államban felhasznált energia 25 %-át kívánja fenntartható forrásból biztosítani. Jelenleg ez az arány 5,8 %.
Organikus mezőgazdaság:
• Mindkét államban kiemelt jelentőséggel bír az organikus termelés, az organikus farmok száma egyre nő.
• Az organikus termékek jelentős prémiummal adhatók el (pékáruk esetén körülbelül 30 %-os, de tejtermékek esetén a 80 %-os prémium is gyakori). A termelés inputköltségei (például takarmány) is jellemzően magasak. Több organikus üzemet is meglátogattunk, de a profit mértékére vonatkozó kérdéseket általában kerülték.
• Az organikus farmok termelésének jelentős része kerül közvetlen értékesítési csatornákon keresztül piacra. Ez általában mintegy 25-40 %-ra tehető, de egyes – jellemzően kis - farmerek termelésük akár 80-90 %-át is valamely közvetlen értékesítési csatornán keresztül hozzák forgalomba. Az organikus értékesítés átlag 18 %-a farmer marketeken keresztül történik.
• Az amerikai organikus termelésben tiltott a GMO növények és az antibiotikumok használata is. Azonban amennyiben például keresztbeporzás miatt organikus termelő terményei a termelő önhibáján kívül GMO-val szennyezetté válnak, a terméket organikusként forgalomba hozhatja különböző korlátozások nélkül (!). Hasonló esetben nem engedélyezett permetszerre ellenben létezik egy 5 %-os toleranciaküszöb. Merrigan beszélgetés során elmondta, hogy tervezi a koegzisztencia szabályok szigorítását. Álláspontja szerint az intenzív termelés számára szükséges feltételeket meghatározni, hogy ne zavarják az organikus termelést (hasonlóan a nemdohányzók védelméhez). Merrigan-nel való beszélgetésből úgy tűnt, hogy az USA-ban a koegzisztenciával kapcsolatos kutatások még viszonylag kezdetleges szinten állnak, és a jövőbeni szabályozás koncepciója is kidolgozatlan.
• Merrigan pozitívan nyilatkozott egy esetleges USA-EU organikus ekvivalencia egyezményről, bár kiemelte, hogy léteznek jelentős eltérések a két rendszer között (például megkérdőjelezte az organikus standardok uniform végrehajtását az egyes tagországokban).
• Az organikus tejtermelés és állattartás számára igen komoly probléma, hogy a felhasznált takarmánynak 100 %-ban organikusnak kell lennie. Több farmer elmondása szerint az organikus takarmány beszerzése az utóbbi időben több esetben meglehetősen problematikus volt. A GMO növények elterjedésével az USA organikus takarmányimportra szorul. Jelenleg az organikus szója jelentős része Brazíliából származik, és a túra tapasztalatai alapján valószínűleg van igény organikus kukorica importjára is.
• A meglátogatott organikus tejüzemek tapasztalatai szerint az organikus termelésre való áttérést követően a tehenek életteljesítménye növekedett, a selejtezések és az állategészségügyi problémák gyakorisága csökkent. Az organikus tej felvásárlási ára egyébként az USA-ban az utóbbi 10 évben stabilan emelkedett, nélkülözte a hagyományos tej árára jellemző kilengéseket.
• Általános vélekedés szerint a Nemzeti Organikus Program (NOP) a republikánus kormányzat alatt alulfinanszírozott volt, a tendencia azonban Obamával megváltozott. A NOP megalkotójának tartott Merrigan miniszter-helyettessé történő kinevezése is azt támasztja alá, hogy az új kormányzat nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az egészséges táplálkozásra, és ezen belül az organikus termelésre. Az USDA-n belül nem tartják összeférhetetlennek az organikus termelés és a biotechnológiai fejlesztéseken alapuló monokultúrás nagyüzemi mezőgazdaság egyidejű támogatását.
• Az organikus termelés egyik nagy szószólója, Gary Hirshberg - a világ legnagyobb organikus joghurtgyártójának ügyvezető igazgatója – szerint az organikus termékekért kapható prémium csökkenni a fog az organikus termelés részarányának emelkedésével és a hatékonyság növekedésével. Hirshberg szerint az organikus termelés fejlődésének nincsenek korlátai, ellentétben a hagyományos termeléssel, ahol a fosszilis energia alapú inputok egyre nagyobb problémát jelentenek. Hirshberg szerint nincs szükség az organikus termelés támogatására, azonban szükséges, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek számára. Hirshberg egyébként a jövőben tagja lesz Obama elnök egy új tanácsadó testületének, melynek pontos szerepe még nem ismert.
• Kathleen Merrigan egyik beszélgetés alkalmával elmondta, hogy az USDA várakozásai szerint az organikus termékek értékesítése hosszabb távon eléri a teljes élelmiszer-eladások 10 %–át (jelenleg ez 3 % körül van). Fontosnak tartja, hogy felerősítsék azokat a kutatásokat, amelyek az organikus termékek egészségre kedvező hatását támasztják alá.
Közvetlen értékesítés, Locally Grown (helyben termesztett):
• A farm-to-public közvetlen értékesítés az USA-ban nagyon népszerűvé vált az utóbbi 10-15 évben, és népszerűsége egyre növekszik. A legújabb cenzus szerint a közvetlen értékesítés a 2002-es 812 millió USD-ről 1,2 Mrd USD-re emelkedett (49 %). Mindez a teljes értékesítésben elhanyagolható nagyságrendű (kb. 1-1,2 %), de a növekedés üteme jellemzi a tendenciát. A fenti időszak alatt a közvetlenül értékesítő farmok száma 17 %-kal emelkedett (136 ezer). Mind Tom Vilsack, mind Kathleen Merrigan a fenti értékesítési mód nagy támogatója. Az USA-ban általában az alábbi főbb direkt értékesítési módokat különböztetik meg:
• CSA (Community Supported Agriculture – Közösség Által Támogatott Mezőgazdaság): a fogyasztó a termelőnél részesedést vásárol/tagságot nyit, amely meghatározott mennyiségű terménnyel egyenlő (pl. egy doboz paradicsom, a hét zöldségei, gyümölcsei, húsfélék, sajtok). Ezt a részesedést – szezonfüggően - aztán a fogyasztó hetente megkapja (kiszállítják neki, vagy a farmon/CSA értékesítési ponton felveheti). A részesedések értékesítése már az év elején megkezdődik, a részesedés ellenértékét általában akkor ki is fizetik. A fogyasztó biztos lehet benne, hogy az általa megismert farmer jó minőségű áruját fogyaszthatja. A rendszerben egyik eleme a közös kockázatvállalás: a vásárló általában aláír egy nyilatkozatot, hogy kifogás nélkül elfogadja farmer által termelt terményt (gyakorlatilag elismeri a gyengébb termés vagy akár a teljes terméskiesés lehetőségét). Ennek ellenére CSA-k egy része törekszik arra, hogy a kiesett termést máshonnan pótolva kártalanítsa a fogyasztót.
• Farmers market (termelői piac): több termelő összeáll, és hetente egy-kétszer piactereken, parkban, parkolóban, út szélén, áruházhoz közel árusítja a termékeit. Ennek egyik változata a ’farm stand’, ahol a farmhoz közel, az út szélén, vagy a farmon árulják az élelmiszert; általában utánfutóból, pickupból vagy kisebb standon.
• U-Pick vagy Pick-your-own: ez gyakorlatilag egy „szedd magad akció”, a farmer beengedi az érdeklődőket a farmjára, akik maguk szedhetik az almát, barackot stb.
• Élelmiszer-szövetkezetek (food coops): általában fogyasztói szövetkezetek, amelyek közvetlenül farmerektől vagy termelői értékesítési szövetkezetektől vásárolnak nagyobb tömegben árut tagjaik részére. Ide tartoznak például a vásárlói klubok (többen összeállnak egy szomszédságban, és közösen vásárolnak, így kedvezményeket tudnak elérni, valamint ismerik az élelmiszer forrását). Az élelmiszer-szövetkezetek egy része kiskereskedelmi üzletet is működtet.
• Locally grown (helyben termesztett): a locally grown áru felfutása egy viszonylag új jelenség, mely a környezettudatos életmód elterjedésére vezethető vissza. A fogyasztó többek között azért választja a helyben termesztett árut, mert az áru kevesebbet utazik, ezért kevésbé szennyezi a levegőt, kevesebb energiát használ fel. A locally grow brand olyan vonzó, hogy már a WalMart is jelentős mennyiségben forgalmaz helyben termesztett termékeket.
• Vermontban jelenleg körülbelül 4,5 millió dollárra tehető a farmerpiacokon értékesített áru értéke, és egyenletesen növekvő tendenciát mutat. Vermontban mintegy 80 farmers market működik, és az állam vezet az egy főre jutó farmerpiacok számát tekintve. Vermontban a közvetlen értékesítés mennyiségben az országos átlag kilencszerese.
• Mind New Hampshire-ben, mind Vermontban termelői oldalról a közvetlen értékesítés elterjedését elsősorban a hagyományos nagykereskedelmi értékesítés során elérhető nyomott árak, valamint késői fizetések indokolták.
• A túra során meglátogatott CSA-kra jellemző volt, hogy a termelők nem specializálódtak a CSA-n belül, hanem általában számos zöldségfajtát termesztettek. Ennek ellenére több CSA-tag kifejtette, hogy a jövőben kívánatosabb volna valamilyen specializáció, mert egyébként a termelés a CSA-n belül nem hatékony. A New Hampshire-i Local Harvest CSA tagjainak jelentős részének nem fő foglalkozása a mezőgazdaság.
• Vermontban idén pilot programot indítottak az elektronikus food stamp-kártyák leolvasására alkalmas készülékek bevezetésére a farmer piacokon, ami azért fontos, mert ezzel a közvetlen értékesítés is nagyobb szelethez juthat a belföldi élelmiszerprogramok lebonyolítása során.
• A farmers market és a locally grown termékekkel New Hampshire-ben – elsősorban az állam mérete miatt –kicsi a visszaélések veszélye. Merrigan elmondta, hogy országos szinten vannak visszaélések, elsősorban a locally grown jelöléssel. Példaként említette, hogy DC-ben is lehet vásárolni Kaliforniából származó, locally grown-ként forgalmazott termékeket. Ennek elsődleges oka, hogy nincs szövetségi szintű definíciója a helyben termesztettnek, így az egyes államokon múlik, mit tekintenek annak. Vermontban például csak az államban, illetve annak 30 mérföldes körzetében termelt árut lehet locally grown-ként megjelölni, de létezik olyan szabályozás is, amely szerint a 400 mérföldön (!) belül termelt áru is helyben termesztettnek minősülhet. Merrigan elképzelhetőnek tartja, hogy az USDA a jövőben az eddigieknél több figyelmet szentel a témának.
Dr. Tóth Attila
Forrás: www.fvm.hu
