Ha megkérdeznénk a mai tizenéveseket, vajon mivel szeretnének foglalkozni felnőttként, egészen kevesen állítanák, hogy mezőgazdasági vállalkozást kívánnak létesíteni a középiskola végeztével, vagy a diplomaosztó után. Többnyire azok döntenek a gazdálkodás mellett, akiknek már a családja is a földből nyerte a megélhetést, de legalábbis a gyökerei a vidékhez húzzák vissza.
Hasonló történet a harmincas éveiben járó Gémes Lászlóé is, aki alig húszévesen vágott az agrárgazdaságba, mindössze egy használt traktorral. Gyermekként került el Szegvárról Budapestre, de később szüleit is rábeszélte, hogy költözzenek vissza az alföldi nagyközségbe. A kezdeti 7,5 hektár az elmúlt 15 év alatt 260 hektárra növekedett, de a szántóföldi gépek is szépen gyűltek a sikeres uniós pályázatok révén. Szegvár nem csak egy sikeres vállalkozót, de egy tenni vágyó polgármestert is nyert a visszatelepedéssel, így nem meglepő, hogy az ötezer lelkes településen a pályázatírás mindennapos tevékenység a helyi vállalkozók, civil szervezetek és lakosok körében is.
„Vállalkozóként és polgármesterként is azt gondolom, hogy terveknek mindig lapulniuk kell a fiókban, és amikor kiírnak egy lehetőséget támogatás elnyerésére, akkor a dolgunk „csak” annyi, hogy elővesszük a konkrét elképzelést, majd pillanatok alatt beadjuk a pályázatot.” – állítja Gémes László, akinek még számos terv lapul a tarsolyában gazdasága és Szegvár számára is.
Pál Gábor, Balmazújváros egyik ifjú, de annál sikeresebb gazdálkodója szintén gondosan építgeti a jövőt. Öt évvel ezelőtt száz tejelő jószággal kezdte, most pedig már százötven hektárján csirkék és juhok termelik a hasznot. Csirkefarmján csak a legmodernebb technológiát és a legjobb takarmányt használja; meggyőződése, hogy másképp nem érdemes belevágni. Minden adandó alkalommal pályázik ő is, hogy fejleszthesse telepeit: jelenlegi célja nem a további bővítés, hanem a korszerűsítés és a költségcsökkentés. „Meg tud élni egy család az agráriumból, ha odafigyelve, lelkiismeretesen dolgozik az ember.” – állítja Pál gazda, aki mai fejével is rászánná magát a vállalkozásra.
Aki a mai modern, ifjú gazdálkodók nyomdokain kíván haladni, szeptember 15. és október 15. között benyújthatja támogatási kérelmét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Az ÚMVP fiatal mezőgazdasági termelők elindulását segítő egyszeri, vissza nem térítendő támogatása a vállalt gazdaság méretének függvényében 20 és 40 ezer euró közötti összeg, azaz akár több mint 10 millió forint lehet. A feltételek között szerepel, hogy azok a 18 és 40 év közötti fiatalok igényelhetik a támogatást, akik legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkeznek, és az előző benyújtási időszakkal szemben most azok is pályázhatnak, akik az elmúlt 12 hónapban valamilyen gazdálkodást folytattak, illetve gazdasággal már rendelkeznek. Valamelyest változik az elbírálás pontrendszere is: elsősorban azok a 25 és 29 év közötti gazdálkodók részesülnek előnyben, akik vidéken élnek és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, továbbá a jelentkezők közül kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű térségben élők, valamint a 4000 fő alatti települések fiatal gazdái.
Az intézkedést először 2007-ben hirdette meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendkívül népszerű pályázatra 2500 kérelem érkezett, ebből 1400-at részesített támogatásban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott program. A támogatásról bővebb információt a www.umvp.eu oldalon olvashat.
(A cikk a Piac és Profit üzleti magazin interjúinak felhasználásával készült.)
