A tíz tematikus terület a következő:
Egészség, jólét (bien-être, wellness), élelmezés és biotehnológia
A biotechnológiai kutatásokban tapasztalható lemaradás „behozása”
Kiválósági pólusok létrehozása és az eredmények átadása napjaink egészségügyi kihívásainak megoldása érdekében
Információs, kommunikációs és nanotechnológiák
A jövő internetes technológiájának kidolgozása és elsajátítása
A modellezési és számítási kapacitások fejlesztése, megosztása a kutatás és az innováció érdekében.
A nanotechnológia sikeres alkalmazása és az ezzel kapcsolatos kutatások ösztönzése
Környezetvédelem, öko-technológiák
A klímaváltozás és a szén nélküli energiák kihívása
A „zöld növekedés” megteremtése a környezeti rendszerek működésének megismerésére alapozva
A szállítási módok adaptálása az új környezetvédelmi elvárásokhoz
Az innováció feltételrendszerének javítása, erősítése
Az innovációs „ökoszisztéma” fölszabadítása
A technológia-transzfer gyorsítása
A teljes dokumentum megtekintése (32 oldal pdf formátumban francia nyelven)
Valérie Pécresse a nemzeti kutatási és innovációs stratégia közelmúltban nyilvánosságra hozott prioritásaihoz (1. egészségügy, élelmezés, biotechnológia, 2. környezetvédelem és ökotechnológiák, 3. információ-, kommunikáció- és nanotechnológiák) igazodva foglalta össze azt a 29. tervezett projektet, amit a fönt említett 10 tematikus területhez illesztve az egyik fő vonulatát képezi a tudománnyal kapcsolatos kormányzati elképzeléseknek.
Egészség, jólét (bien-être, wellness), élelmezés és biotehnológia
1. A tíz legjelentősebb, egészségügyi ápolási és kutatási pólusokat támogató alapítvány megerősítése (föltőkésítése) a nagy társadalmi kihívásokra adandó eredményes válaszlépések érdekében (neurodegeneratív és egyéb idegrendszeri betegségek, genetikai rendellenességek, szív- és érrendszeri, daganatos, ritka, fertőző betegségek, helyreállító sebészet és táplálkozás-tudomány). Ezen alapítványok feladata lesz az intézmények világszínvonalú műszerekkel történő fölszerelése, a műszerpark működtetése és a betegcsoportok figyelemmel kísérése.
2. Olyan innovatív demonstrációs berendezések építése a költségvetési és vállalati szféra együttműködésében, melyek lehetővé teszik a baktériumokban rejlő lehetőségek energetikai és vegyipari célra történő minél eredményesebb és szélesebb körű fölhasználását, kiváltva ezzel a legszennyezőbb és legenergiaigényesebb technológiákat.
3. A növények biológiai diverzitására irányuló kutatási kapacitás megkettőzése annak érdekében, hogy a bennük rejlő lehetőségeket a gazdaság minél eredményesebb szolgálatába lehessen állítani, elsősorban a környezetvédelemmel, mezőgazdasággal és szennyezés-mentesítéssel összefüggésben.
Környezetvédelem, öko-technológiák
A környezet és az ökotechnológiák kapcsolata
4. Műholdas illetve „in situ” környezetvédelmi obszervatóriumok építése és működtetése, annak érdekében, hogy minél jobban megérthessük a az emberi beavatkozások hatását a növény- és állatvilágra. Új, innovatív megfigyelési technikák kifejlesztése, különösen az ökoszisztémák automata megfigyelő berendezéseire, az alakzatban keringő műholdak nyújtotta lehetőségekre és a távérzékelés és az „in situ” megfigyelések eredményei közötti összefüggésekre.
5. Az adatfeldolgozó rendszerek kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy minél hatékonyabban lehessen modellezni az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásait és lehetőség legyen ezek tompítására. Az ilyen jellegű kutatásokat a költségvetési kutatóhelyek, a vállalati szféra és a különböző szintű területi önkormányzatok együttműködésében kell végezni annak érdekében, hogy minél eredményesebben ki lehessen használni bizonyos, a környezet nyújtotta „szolgáltatást”, mint pl. a szennyvizek filtrációját.
Klíma és energia
6. Klíma- és környezetkutatási pólus létrehozása a Saclay-ba tervezett tudományos projekt részeként, integrálva a költségvetés és vállalati kutatást, különös tekintettel az öko-technológiákra.
7. Megkettőzni az INES napenergia-kutató központ kapacitását négy, egymást kiegészítő kutatási irányra fókuszálva a napenergia átalakításától annak központosított fölfogásán át a raktározásig, valamint ezzel kapcsolatos pilot-projektek indítása.
8. Az elektromos autók akkumulátorainak fejlesztésére, gyártására és tesztelésére irányuló ipari kutatási program és elindítása és modellüzemek építése.
9. Második és harmadik generációs bio-üzemanyag-programok indítása és modellüzemek építése, különös tekintette a mikroalgákra és a repülőgép-üzemanyag előállításra.
10. A tengeri energiák kiaknázását lehetővé tévő kutatási platform létrehozása demonstrációs projektekkel együtt (úszó szélerőművek, hidrotermikus energia, áramlási erőművek, hullám-erőművek) az IFREMER vezetésével. A megújuló energiák hasznosítása Franciaország tengerentúli területein.
11. Az ASTRID negyedik generációs Na-hűtésű reaktor prototípusának kifejlesztése. 2012-ig el kell készíteni egy előzetes megvalósíthatósági tanulmányt és meg kell vizsgálni a szóba jöhető technológiai eljárásokat annak érdekében, hogy a kísérleti reaktor 2020-ig megépüljön.
12. Egy olyan integrált, kereskedelmi célú szoftver kifejlesztése, ami lehetővé teszi az épületek energia-gazdálkodásának optimalizálását és az energiafogyasztás csökkentését. A „Fondation Bâtiment Energie” alapítvány megerősítése, demonstrációs projektfölhívás megjelentetése.
Fönntartható közlekedés és szállítás
13. A városi mobilitás és az „intelligens út” kutatását szolgáló, kutatóintézeteket és kutatási platformokat tömörítő hálózat létrehozása annak érdekében, hogy biztonságosabbá és kevésbé környezetterhelővé váljon a szállítmányozás – mindezek érdekében egy kísérleti úthálózat kialakítása.
14. Új típusú, az alacsony energiafogyasztás szempontrendszerének megfelelő hajótestek és –motorok kifejlesztése, az „e-„ – és távolsági szolgáltatások kifejlesztése a hajózó személyzet számára.
15. Csökkentett méterarányú kísérleti modell megépítése az új generációs (Ariane-6) hordozórakéták kifejlesztése és a gyártásnál majdan alkalmazandó innovatív technológiai eljárások tesztelése érdekében.
16. Aeronautikai technológiai programok indítása:
könnyebb és kisebb hajtóanyag-igényű repülőgép-szerkezetek kifejlesztése,
kevésbé üzemanyag-igényes, halkabb és kevésbé szennyező repülőgépmotorok megalkotása,
a repülőgépek intelligens fedélzeti energiaellátó rendszerekkel történő fölszerelése,
úgy földi, mint a légi útvonalak biztonságot erősítő, ugyanakkor üzemanyag-takarékosabb tervezése.
Információs, kommunikációs és nanotechnológiák
Információ-tudományok
17. Nemzeti kutatási platform kiépítése együttműködési formában annak érdekében, hogy szimulálható legyen egy teljes, három színhely között megoszló internetes rendszer a jövő internetes technológiájának fejlesztése a barangoló felhasználás támogatásával és a numerikus rendszerek biztonságának növelésével.
18. Egy nagyon nagy sávszélességű adatátvitelt lehetővé tévő műholdas rendszer kifejlesztése és üzembe helyezése piaci körülmények között a teljes francia űripar (gyártók és üzemeltetők) részvételével.
19. A különböző számítási kapacitások erősítése ideértve az európai PRACE-programot, új, minden korábbinál hatékonyabb szuperszámítógépek építése.
20. Megosztott számítási platform létrehozása ipari-vállalati kutatási együttműködésben és annak támogatására.
21. A költségvetési matematikai kutatóhelyek kutatási eredményeinek vállalati alkalmazását elősegítő alapítvány létrehozása.
22. Az e-tudományt erősítő, a tudományos kutatást és eredmény-átadást gyorsító, a standard ill. kölcsönösen alkalmazott eljárásokat használó vállalati és költségvetési kutatóhelyeket összekapcsoló tudományos referencia-egységek létrehozása.
Nanotechnológiák
23. A nano-INNOV projekt keretében a költségvetési és vállalati szféra kutatóit „egy fedél alatt” elhelyező három központ (Saclay, Toulouse, Grenoble) harmadik épületének megépítése Saclay-ban 2011-ig, a párizsi régió nano-szimulációs platformjának majdan otthont adó INRIA-épület bővítése, az integrációs központok kialakítása Grenoble-ban és Toulouse-ban. Ez utóbbi egyben a nanobiotudományok fejlesztését is lehetővé teszi az itt működő rákkutatási versenyképesség pólusban, a Canceropôle-ban.
24. A nanotechnológiai kutatási programok bővítése olyan új technológiai kutatási pályázati rendszer beindításával, ami dinamizálja a kutatást és ösztönzi a költségvetési és vállalati kutatóhelyek együttműködését különös tekintettel a már említett Nano-INNOV projekt három helyszínén.
25. A kutatók és egyetemi hallgatók rendelkezésére álló kutatási infrastruktúra fejlesztése úgy a nagy kutatási központokban, mint az egyetemeken a nanotudományok és a nanotechnológia eredményeinek alkalmazásának elterjesztése és az ezekhez kapcsolódó kockázat-menedzselés erősítése érdekében.
26. Az Institut d'Electronique Fondamentale (IEF, Orsay) és a Laboratoire de Physique et Nanostructures (LPN, Marcoussis) nanotechnológiai laboratóriumaira alapozva egy nanotechnológiai kutatóközpont létrehozása Saclay-ban legszélesebb körű nanotudományi alapkutatások valamint a Nano-INNOV itteni bázisa támogatása érdekében.
27. A Réseaux Thématiques de Recherche Avancée (RTRA) hálózatok nanotudományokhoz kapcsolódó alapítványainak támogatása a technológiai innovációs kapacitás bővítése érdekében. (Ezek: Sciences Mathématiques de Paris, Triangle de la Physique[1], Centre international de recherche aux frontières de la chimie et de ses interfaces[2], Nanosciences aux limites de la nanoélectronique[3], InNaBioSanté, Pierre Gilles de Gennes et Curie).
A kutatási eredmények hasznosítása, technológia-transzfer, a campus-program kiteljesedése
A campus-program fölgyorsításával lehetővé válik a hallgatók, kutatók és vállalati szakemberek, vezetők által közösen megfogalmazott kutatási programok beindítása és megvalósítása. A már említett campusok legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszik a kutatási és fölsőoktatási pólusok (PRES), az előrehaladott tematikus kutatási hálózatok és a versenyképességi pólusok közeledését és így a versenyképesség növelését.
28. A 12 legjelentősebb egyetemi póluson olyan, elsősorban technológia-transzfert megvalósító gazdasági társaságok létrehozása, amik az egyetemi kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásba való átültetését segítik elsősorban a megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozásával és az induló kutatás-hasznosító vállalkozások létrehozásának támogatásával. E gazdasági társaságok számára olyan mértékű tőkét biztosítanak, amivel 10 éven keresztül biztosítható működésük – ezen idő elegendő hosszúságú arra, hogy képessé váljanak az önfönntartásra.
29. A különböző kutatási intézmények kutatáshasznosító szervezeteit a 28. pont alapján létrehozandó társaságok szolgálatába kell állítani annak érdekében, hogy minél több szabadalom bejegyzésére kerülhessen sor, ugyanakkor meg kell erősíteni ezen társaságok pénzügyi hátterét, hogy képesek legyenek ezen eljárások előfinanszírozására.
A 29 projekt listája:
http://media.enseignementsup-recherche.gouv.fr/file/grand_emprunt/66/1/29_propositions_pour_le_Grand_emprunt_national_121661.pdf
[1] Létrehozói: CNRS, CEA, Université Paris XI Sud, École polytechnique, SupOptique, Supélec, ENSTA, ONERA
[2] Alapítói: CNRS, Université de Strasbourg, société Bruker France
[3] Alapítói: CEA, CNRS, Grenoble INP, Université Grenoble I Joseph Fourier
Somogyi Norbert, TéT attasé
Forrás: www.fvm.hu
