Árnyként követi az emberiség jólétét az élelmiszerhiány és az éhezés, melyet nemzeti és globális szervezetek közel három évtizede próbálnak eredménytelenül visszaszorítani. A világon ma már több mint egymilliárdan éheznek, de Magyarországon is közel háromszázezer főre tehető az éhezők száma. Az élelmiszerhiány világméretű problémájára, a biztonságos élelmezés hazai lehetőségeire, továbbá a fenntartható élelmiszertermelés kihívásaira hívta fel a figyelmet október 12-én az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma által rendezett kerekasztal-konferencia, amely egyben a Magyarországi Élelmezési Világnap eseménysorozatának nyitórendezvénye.
Nemzeti kormányok és nemzetközi szervezetek 1990 óta újult erővel próbálják az éhezést és az élelmiszerhiányt látványosan csökkenteni és megszüntetni. A nagyszabású tervek ellenére évi 10-20 millióval, majd a 2008-as gazdasági válságot követően, több mint 100 millió fővel ugrásszerűen 1 milliárdra nőtt a világ éhezőinek száma. Magyarországon jelenleg a lakosság 3%-a, közel 300.000 fő éhezik, ez az arány messze elmarad ugyan az éhségövezetekben mértektől, mégis figyelmeztető jel a cselekvésre, hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével közösen megrendezett konferencián 2009. október 12-én.
Az Elképzelhető-e az élelmezésbiztonság a válság idején? című kerekasztal-konferencián olyan témákat tárgyaltak meg a szakemberek, mint a túlzott energia- és vegyszerhasználó nagybirtokok térhódítása, a nyersanyagforrások kimerülése, a vízhiány, a talajpusztulás és az élelmiszerminőség romlásának világméretű problémája, mely tényezők Magyarország élelmiszerbiztonságát is fenyegetik. Az élelemhiány megoldásának első lépéseként hazánk már évekkel ezelőtt létrehozta az Élelmiszerbankot, mely átveszi az élelmiszeripari gyártóknál és kereskedelmi vállalatoknál felhalmozódó, kereskedelmi forgalomba nem hozható, de fogyasztható termékeket, és karitatív céllal szétosztja azokat a rászorulók között.
„Az élelmiszerbiztonság nagy figyelmet és gyors cselekvést igényel. Nyitott, innovatív, fenntartható élelmiszertermelést – különösen gyümölcs- és zöldségtermesztést – kell megvalósítani, ami egyúttal a szociális hálót is erősítené. Az öntözés kiépítésével például olyan ökogazdaságok kiépítése lehetséges, amelyeknek a kisgazdaságok a főszereplői. Alapvető fontosságú továbbá, hogy elindulhasson az aktív K+F+I tevékenységen alapuló, biztonságos hazai élelmiszertermelés” – fogalmazta meg a célkitűzéseket Prof. Dr. Nagy János centrumelnök.
