Az egyik mintaterületen, a Tolna megyei Szeneslegelőn a közelmúltban fejezték be a gyepek helyreállítását. A program jelentőségéről Marticsek József programvezetőt (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) kérdeztük.
- Az elmúlt időszakban az állatlétszám jelentősen visszaesett. Ez különösen igaz a legeltetett állatokra, és látszik a gyepek állapotán is, nincsenek használva. Mivel kisebb az állatlétszám, értelemszerűen kevesebb takarmányra van szükség, ezért sok esetben nem éri meg ezeket a gyepeket fenntartani. És ilyenkor elindul egy olyan szubcessziós folyamat, ami kedvezőtlen irányba befolyásolja a gyepek természetességét, biodiverzitását. A programunknak az a lényege, hogy bemutassuk, és tudományos bizonyítékot tudjunk szolgáltatni a döntéshozók, a természetvédők, valamint a gazdálkodók számára, hogy mi az, ami a gyepek számára a legjobb.
A Nagydorog melletti Natura 2000-es Szeneslegelő az országos program egyik mintaterülete, ahol az ősgyep egy részét a ’70-es években dinnyével ültették be. Ezt a program eredményeként ismét gyepesítették a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében. Erről a munkáról Szendi József őrkerület-vezető (Duna-Dráva Nemzeti Park) adott tájékoztatást.
- Nem csak egy átlagos, megszokott gyeptelepítést terveztünk. Azt akartuk, hogy a környező területeken található gyepalkotó fajokat minél nagyobb számban, és minél rövidebb idő alatt vissza tudjuk telepíteni. Ezt mi komplex módon gondoltuk és úgy is hajtjuk végre. Amikor belevágtunk, a telepen már megtalálható volt a cikta juh, aminek a legeltetését ugyancsak beiktattuk a kaszálások mellett. Most már a gyep kezd teljes mértékben visszaalakulni. Ezt a módszert, amit itt mi kifejlesztettünk, bátran merjük ajánlani a környékbeli gazdáknak is. Főleg azokra a területekre, ahol gazdálkodás nem jövedelmező, és azoknak, akik megfelelő mennyiségű állattal rendelkeznek, és legeltetni tudják őket.
- A legeltetéses állattartás speciális tudást igényel, amit jó volna újra elterjeszteni – egészíti ki a hallottakat Marticsek József. - Ez ugyanis nem csak a munkaszervezés szempontjából különleges. A vállalkozási oldala is egészen máshogy működik, évente egyszer van árbevétele, s nagy az élőmunka igénye. Ha jövedelmező lenne, s a támogatások és az ágazati stratégiai is erre ösztönözne, akkor újra meg tudna erősödni a legeltetéses állattartás Magyarországon.
Parrag Tibor természetvédelmi osztályvezető (Duna-Dráva Nemzeti Park) szerint a programnak van egy úgynevezett tudás transzfer része is, amit internetes honlapjukon, és szakmai fórumokon szeretnének bemutatni a gazdálkodóknak. Ugyanakkor ez a 300 hektáros terület jó alkalmat nyújt ahhoz, hogy a környékbeli gazdák közvetlenül is „ellessék” ezt a régi-új módszert.
Az eredmények átadásának fontosságát Remo Savoia (Környezetvédelmi Főigazgatóság) az Európai Bizottság magyar származású ellenőre is megerősítette.
- A mi célunk nem az, hogy a projektnek egy év múlva legyen vége. Azt szeretnénk, hogy az eredményeinket megismerjék azok a döntéshozók is, akik majd ennek alapján hoznak olyan döntéseket, amik segítik a vidékfejlesztést.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/gyepesitettek_a_dinnyefoldet
