Oltják, vagy vágják
A családi házak udvarában is pompázó, kiváló jövedelemi forrásnak számító gesztenyefák az Új Magyar Lexikon szerint 6-800 évig is elélnek, de a helybeliek szerint jobb, ha csak 2-300 évet számítunk. Úgy tudják, hogy Károly Róbert és Mátyás király korában, a Visegrádra hívott mesterek kezdték először telepíteni ezt a fát, amely 50-100 kilogrammnyi termést is hoz.
Amíg volt kereslet a termése iránt, kilónként 240 forintot adtak érte a felvásárlók. A termelők a pilismaróti feldolgozó üzembe is szállítottak, míg lehetett, meg a pesti utcákon sütögető árusoknak is. A Komárom-Esztergom-megyei Tát község szövetkezetében, mint azt Gula Gáspárné ügyvezető elnök közölte, évente 1400 tonna gesztenyepürét készítenek, de a kevés hazai mellett, nagyobb részt olaszországi alapanyagból.
Kár, hogy ma már a nagymarosi magaslatokon is csak foltokban láthatók gesztenyések, melyek gondozása a helybeliek szerint nem volt túl munkaigényes. A környezetüket kaszálták, gereblyével fűgátakat képeztek, hogy a lehullott gesztenyék ne guruljanak el. A szüret nagyobb része a földről való összeszedéssel történt.
A kéregrákra már 1992-ben felfigyeltek. A törzset körbevevő mélyedésben narancsszínű tenyésztelepek jelennek meg. Bessenbacher Géza mezőőr, 2001-ben a tulajdonosokhoz járva, kéregrák oltással igyekezett megállítani a romlást. Akkor tájékoztatott arról, hogy sok helyen már elkéstek. Az elszáradt fákat ki kell vágni, gyorsan eltüzelni, mert a szél, a rovarok, a madarak, tovább terjesztik a fertőzést. Akkor panaszolta el Gubacsi Sándorné és Matuk Zotánné is, hogy 13, illetve 60 fájuk ment tönkre.
Magyar-szlovák együttműködés
Murányi Zoltán, a nagymarosi önkormányzat városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy városuk és partnerük a szlovákiai Kékkő (Modrikamen), együttműködési megállapodás keretében, egy pályázaton nyert támogatásból a huszonnegyedik órában próbálja menteni a menthetőt, hiszen a kedvező klímájú vidékén történelmi nyoma is van a szelídgesztenye termesztésének. A nagymarosiak teljes költségvetése - a nagyjából 28 millió forintos önrésszel, a kormányzati és az Európai Uniós támogatással - összesen 105 100 euró lesz. A szlovákiai partnerek 86 ezer eurót költhetnek arra a programra, melynek két hivatalos elnevezése van. Úgymint: Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013; a projekt címe: A 24. órában - közösen a helyi szelídgesztenyések megmentéséért, Hu-Sk 2008/01/187.
A partneri szerződéseket megkötötték. A közbeszerző megbízása után, szeptembertől, a jövő szeptemberig folyik a még meglévő állomány és a kórokozó feltérképezése. Az önkormányzat tulajdonában lévő néhány hektáron mintaterületet hoznak létre, ahol az érdeklődő tulajdonosoknak bemutathatják a kezelés és védekezés módját.
Az ország legjobb szakembereit is felkérve, tanácsadó szolgálat segítségével ismertető programot szerveznek, amelyre eddig harmincan jelentkeztek, de szívesen látják a további jelentkezőket is. A tanácsadás anyaga felkerül az internetre, melynek megismerését remélhetőleg, a fiatal családtagok segítik majd. Később, a piacszerzés érdekében gesztenyefesztiválra, s más népszerűsítő programokra is gondolnak.
Uniós támogatással
Zeller Zoltán, a gödöllői Szent István Egyetem, természetvédelmi mérnök szakon végző levelező tagozatos hallgatója, lokálpatriótaként ebből a témából ír szakdolgozatot. Ismereteire a városházán is számítanak. Mint mondja, nekik is volt gesztenyésük. Közel 500, részben korábbi, részben mai tulajdonosról tud, s közülük van aki örül, van aki azt mondja: késő már a gesztenyésekkel foglalkozni. A fiatalok egy része, már azt sem tudja, hol találhatók. A hatvanas években még 10 gesztenyefajtát ismertek a város körzetében, mára csak hat maradt. Tavaly járt itt egy kadarkúti felvásárló, de azt mondta: nem éri meg többször ide jönnie. Különben is drága és kényes a termék tárolása.
- Társadalmi, gazdasági érdek, hogy meggyőzzék és érdekeltté tegyék az embereket - érvel Zeller Zoltán. - Tájképi, idegenforgalmi, kulturális haszna is lehet a programnak. Parkokat, tereket díszít, építőanyagnak is használható, részben gyógynövény is, de szerencsére tűzifának kevésbé alkalmas.
A védekezésről szólva, az a véleménye, hogy országos összefogás kellene a zalai, a Sopron-környéki, pécsváradi és más termőterületek gazdáival.
A gombabetegségnek sokféle fajtája van. Ezek változatai szerint kell kifejleszteni az oltóanyagot, melyet a kéreg alá fúrva kell behelyezni. Elég néhány fát beoltani, a szer hatása a többiekre is átterjed.
Az erdészet is védekezik
Közel hét hektárnyi területen védekezik az Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete is. Ezzel kapcsolatban Gáncs Viktor erdészetvezető azt nyilatkozta, hogy a kezelésükben lévő védett szelídgesztenyés megmentését az Ipoly Erdő Zrt. Pályázati forrásból végzi. A pályázat a KMOP-3.2.1/Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások című, Európai Uniós forrásból finanszírozott pályázati konstrukció. A gesztenyés megmentése a társaság pályázatának csupán egy részeleme. A módszer, biológiai védekezés, melynek lényege a szelídgesztenye kéregrák kórokozójának gyengült fertőzőképességű törzseinek kijuttatása a területre. A program 2010 júliusában fejeződik be a gyengült fertőzőképességű, hipovirulens-kórokozó törzsek biológiai kijuttatásával. Ezek elterjesztése a területen, már a természet dolga.
A védekezés kivitelezésében az erdészet partnere a Nyugat- Magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete. Vállalkozóként ők végzik a laboratóriumi vizsgálatokat és az oltóanyag előállítást, valamint a műveletek irányítását.
Kovács T. István
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/megmentik_a_nagymarosi_gesztenyest
