A megfelelő takarmányozás mellett elengedhetetlen, hogy az állomány minden egyes egyede egészséges legyen, ehhez pedig rendszeresen vizsgálni kell az állatokat. A témáról két állatorvossal és egy állattartó gazdával beszélgettünk Herencsényben.
Az első kérdés dr. Hegedűs Szilárd hatósági állatorvoshoz magától adódik: vajon fáj-e az állatnak a vérvétel?
- Nem fáj. A szarvasmarha egyébként is eléggé indolens állat, tűri a fájdalmat.
- Izgult a vizsgálatok előtt?
- Nem volt okunk izgalomra, mert már 5 éve rendszeresen vizsgáltatjuk az állományt - válaszol a herencsényi gazda, Németh László. - Mivel zárt egységet képez a telep, a külső fertőződés veszélye sem nagyon áll fenn.
- Látszólag egyszerű ez a vizsgálat, hiszen egyikük vért vesz, másikuk pedig krotáliát tesz a tehenek fülébe. De hát gondolom, ettől sokkal bonyolultabb dologról van szó, már az előkészületekben is így látszott.
- A nagy létszámú, szabad tartású szarvasmarha-állományoknál többféle vizsgálatot is végzünk - mondja dr. Barna Róbert hatósági állatorvos. - Az egyik a tbc-szűrés, tehát a tuberkulin-vizsgálat, amelyet minden évben el kell végezni. A vérmintából pedig brucella-vizsgálatokat végezzük, illetve háromévente történik a leukózis szűrés. Itt most az előírt tbc-szűrést hajtjuk végre, összekötve vérvizsgálattal, amely a brucella, és a leukózis felderítésére irányul.
- Mit kell a gazdáknak tenni, hogy egészséges maradjon az állatállományuk?
- Ezek az előbb említett vizsgálatok a mentességet fenn tudják tartani. Emellett a tenyészállat utánpótlásukat olyan állományból kell beszerezniük, ahol az állatok ezektől a betegségektől mentesek. A szerződött állatorvosnak a dolga pedig az, hogy felügyeli az állatok egészségügyi állapotát. Ha valami változás történik, akkor ő megteszi a szükséges intézkedéseket.
- Némelyik jószág elég nyugtalan. Hogyan tudják ezeket a vizsgálatokat mégis megejteni?
- A megfelelő állatjóléti szabályokat kell betartani. Ehhez megvannak a szűkítő folyosók, és egy olyan szűkítő hely, ahol ezeket a vizsgálatokat balesetmentesen el tudjuk végezni. Ehhez még kell a rutin és az állatszeretet, amit a gondozók az állat felé tudnak sugallni.
- Miért pont a farokból vesznek vért? - fordulok dr. Hegedüs Szilárdhoz.
- A farokvénát lehet viszonylag könnyen megtalálni különféle rögzítő eszközök nélkül. Régebben a nyakvénából, leszorítás után vették a vért, de ez sokkal könnyebb így.
- Hogyan történik az elbírálás, és miről ad tájékoztatást a redők vastagsága?
- Az elbírálás az oltás után 72 óra múlva mért bőrredő vastagság, és az alapérték különbsége alapján történik. Amennyiben 2 milliméter alatt van, úgy a reakció negatív, amennyiben 2 és 4 milliméter között van, úgy kétes, ha pedig 4 milliméter fölött van, akkor pozitív a reakció.
S miközben az állatorvosok az állatokat szemlélik a gazda elmondja, hogy jelenleg 130 tehén van a birtokukban. Plusz bevállalták a Szent István Egyetem Dóra-majori állományát is bérlegeltetésben, mert ők nem rendelkeznek ilyen legelőterülettel. Tehát most 400 szarvasmarháról gondoskodnak.
- Tapasztalataik alapján ezen a vidéken egészségügyileg milyen állapotban van az állatállomány?
- Ez a megye tbc-, brucella- és leukózismentes állományokkal rendelkezik, tehát negatív - mondja befejezésül dr. Barna Róbert.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/vert_vesznek_a_marhaktol
