A gödöllői Genetika Szent István Egyetem és Biotechnológiai Intézetében Gyulai Gábor docens és munkatársai az amerikai Alabama állambeli Auburn Egyetemmel együttműködve - a William Fullbright Alapítvány támogatásával - a globális felmelegedés genetikai hatásait vizsgálják különböző növényeken.
- Ismert, hogy a földi élet alapja a fotoszintézis, amelynek során a vízi és a szárazföldi növények, mint bio-napkollektorok, a természet ingyen napenergiáját kötik meg a klorofill segítségével – magyarázza Luther Waters, az Auburn Egyetem professzora. - A megkötött napenergiával a növények kiszűrik a légkörből az ember és az állatvilág számára mérgező szén-dioxidot, amelyet cukorrá alakítanak át a talajból felvett víz és tápsók felhasználásával. A folyamat melléktermékeként a növények oxigént bocsátanak ki, nem mellékesen lehetővé téve ezzel a földi életet.
A fotoszintézis minden egyes biokémiai lépését enzimek irányítják, melyeket gének kódolnak. A gének működése, mint minden szerves és szervetlen kémiai folyamat hőmérséklet-függő. Ezt könnyű belátni. Eltérő gyorsasággal nő egy trópusi kaucsukfa, összehasonlítva egy mérsékelt övi tölgyfával, vagy egy tajga övi fenyőfával. A növények a hárommilliárd éves földi élet során annyira hozzászoktak az éghajlati viszonyokhoz, hogy egy trópusi faj már életképtelen a mérsékelt övön, mert télen elfagy, még akkor is, ha minden génjükben azonosak. És fordítva. Egy mérsékelt, vagy hideg égövi faj megfő a trópusokon. Mégis, a napjainkban felerősödő légköri folyamat, a globális felmelegedés ilyen változások felé kényszeríti az élőlényeket. Ennek eredménye máris látszik. A mediterrán és szubtrópusi éghajlat kitolódik észak felé, a déli féltekén természetesen dél felé. Magyarország éghajlata is a mediterrán éghajlat felé tolódik el, ami turisztikailag előnyös lehet, ha a vegetáció felkészül rá, illetve, ha felkészítjük rá öntözéssel. Az öntözés persze jelentős költségnövekedéssel jár, főleg olyan területeken, ahol nem áll rendelkezésre természetes víznyerő hely.
Luther Waters professzor szerint kismértékű globális felmelegedés gyorsítja a fotoszintetikus reakciót. Ilyenkor a növény több szén-dioxidot köt meg, és több oxigént bocsát ki a levegőbe, amely előnyös lehet az ember és az állatok számára. Mindez azonban csak egy nagyon kismértékű eltérésig igaz, egy nagyobb hőstressz a növény pusztulásához vezet.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/felmelegedes_es_genetika
