2009.10.30. – Mintát és példát vehetünk tőle mi mindnyájan, emlékezők – hangsúlyozta Pálinkás József a Széchenyi Mauzóleumban. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte, erőt adó az a felelősségtudat és szellemi igényesség, amely Széchenyi István alkotóerejét jellemezte, s amellyel mindenkor a közjóra törekedett.
A nagycenki Széchenyi-kastély
Hagyományos megemlékezés és koszorúzási ünnepség zajlott idén is a Magyar Tudomány Ünnepének előnapján, 2009. október 30-án, a legnagyobb magyar emléke előtt tisztelegve Nagycenken, a Széchenyi kastélynál és környékén. November 3. a Magyar Tudomány Ünnepének a napja, hiszen 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel egyéves jövedelmét Széchenyi István gróf a Tudományos Akadémia létesítésére.
A 2000. évben, az MTA megalapításának 175. évfordulója alkalmából a Tanulmányi Erdőgazdaság Rt-vel karöltve 175 hársfa ültetésével emlékezett meg az Akadémia gróf Széchenyi Istvánról. Azóta minden évben gyarapodik az emlékerdő. Immár hagyományosan még a koszorúzás előtt bővítették az erdőt: ezúttal a 184. hársfát ültették el Sopronpusztán, itt Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese mondott beszédet.
A Széchenyi Mauzóleum
Az eseményt követően, a nagycenki kápolnában tartott megemlékezésen az Akadémia elnöke kiemelte: – Széchenyi emlékét akkor őrizzük kegyelettel, ha szeretetünket, energiánkat, hitünket ugyanúgy képesek leszünk sorsfordító vállalkozásokba fektetni nemzetünkért, ahogyan ő tette. Pálinkás József elmondta, a legnagyobb magyar által alapított intézmény elnökeként és felelős polgárként, de személyesen is fontos számára évről évre elzarándokolni erre a helyre – fejet hajtani és erőt meríteni.
Az emléknap végén rövid kerekasztal-beszélgetést tartottak az erdészeti kutatások helyzetéről, amelyet Németh Tamás, az MTA főtitkára nyitott meg.
Forrás: http://forestpress.hu/jie_hu/index.php?option=com_content&task=view&id=16311&Itemid=1
