Vállalta, hogy 2009– ig a nyerstejben lévő mikrobák aránya a 100.000 / ml-t nem haladja meg, valamint a szomatikus sejtszám aránya kisebb lesz 400.000 / ml– nél. Az EU által jóváhagyott mentességi időszak letelt, a vállalt minőségi követelményeket Románia nem tudta teljesíteni, emiatt 2009-től újabb két évet kértek és kaptak az Európai Uniótól a minőségi paraméterek betartására. Az átmeneti időszak alatt azon termelőktől származó nyerstejet, amely nem felel meg az EU-s paramétereknek, csak saját fogyasztásra illetve azon településen való értékesítésre használható, ahol az állatállomány van. Azon feldolgozók, akik felvásárolják a minőségnek nem megfelelő tejet, minimum 0,3 Leit adhatnak literenként, miközben a minőségileg megfelelő tejet 0,8- 1,2 Lei-ért veszik meg.
Előírta az Agrárminisztérium azt is, hogy a nem EU-konform tejből készült feldolgozott termékeket elkülönítve kell feldolgozni. Szakemberek véleménye alapján az újabb két év mentességi időszak alatt sem oldódnak meg a nyerstejjel kapcsolatos minőségi problémák Romániában. A szarvasmarha állomány évről-évre drasztikusan, átlagosan 8 %-al csökken. Elsősorban azon gazdák számolják fel állományukat, ahol az állatállomány nagysága nem éri el az 5 db-ot. Szakértők is beismerik, hogy ilyen kis állatlétszámok esetén nem gazdaságos azon beruházások elvégzése, amelyeket az EU előír. Romániában az elfogyasztott tej- és tejtermékek 70 %-a importból származik. Ez a tény súlyos agrárpolitikai krízist is eredményezett a tejtermelők és a kormány között. A tej minőségi ellenőrzését a begyűjtő valamint a feldolgozó helyeken végzik el az állategészségügyi szolgálathoz tartozó technikusi szolgálat munkatársai alkalmanként. Ugyancsak a szolgálat kapta feladatul a tejtermékek minőségi és élelmiszerbiztonsági ellenőrzését is, hiszen Romániában is megjelentek a hamisítások és a minőségileg nem megfelelő összetételű feldolgozott termékek.
Dr. Szabó József Andor
Forrás: www.fvm.hu
