Egy kutatás szerint a világ lakosságának 60 százaléka 2025-re városokban él, de már ma is nagy nyomás nehezedik a környezetre, és romlik az élet minősége. Nem kell messzire mennünk, hogy saját szemünkkel is megtapasztaljuk, a vidéki élet a modernizáció következtében veszélybe került. A múlt század utolsó évtizedeiben a falvak elnéptelenedtek, a kiöregedett lakosság nem képes és nem is érdekelt a vidéki táj fenntartásában. Az elmúlt fél évszázad korszerűsítési törekvései, a könnyebb megélhetés reménye sikeresen meggyőzte a falvak lakosságát, hogy a felnövekvő nemzedékeknek a várososokban a helyük. A technikai és technológiai fejlesztések, az élelmiszertermelés ipari formái mellőzhetővé tették a tanyákon, falvakban élő közösségeket. Ennek következménye, hogy eltűntek a vidéki élet keretét adó ökológiai rendszerek, a legelők, a hajdan árgazdálkodással hasznosított vizes élőhelyek, és még a rókák is a kukákra fanyalodtak apróvad hiányában.
A kedvezőtlen változás hátrányai különösen most, a jelenlegi világválságban jól láthatók. A városlakók nehezebben birkóznak meg a napi gondokkal, mint azok a vidéken élők, akiknél még ma is létezik az önfenntartó életforma. Maga a tudat, hogy kevésbé függünk másoktól, hogy a magunk uraiként kevésbé vagyunk kiszolgáltatva, sokakat csábít ismét vidékre. Ez a szabadságvágy számos fiatal agrárszakembert motivál, s a szülői földekre alapozva korszerű családi gazdaság megvalósítását tervezi, hogy a maga ura lehessen. De a munkahelyek megszűnése, a szerényke nyugdíj is ösztönző a városi életforma felszámolására. Így azután nem kevés azok száma, akik az olcsóbb élet reményében a tanyasi, a falusi életfomát választják, maguk mögött hagyva az úgynevezett fogyasztói társadalmat, a városi életet.
Szerencsére az Európai Unió felismerte, hogy az ember által lakott ökológiai rendszerek fenntartása érdekében a vidéki élet támogatásra szorul és ma már euró milliárdokkal igyekeznek egy élhetőbb vidéket teremteni. Ezt szolgálja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) is, melynek keretében 2013-ig több száz milliárd forint fordítható a vidéki életminőség javítására.
Az új vidékfejlesztési politikának köszönhetően eddig soha nem látott mértékű forrás jut a vidéki mikro- és turisztikai vállalkozások fejlesztésére, jelentős összeg segíti a falumegújítási és helyi örökségvédelmi, továbbá az úgynevezett Leader programok végrehajtását. A tervek megvalósítása során elsőbbséget élvez a helyi munkahelyek megőrzése, illetve újak teremtése. Várhatóan erre fordítják a források egy jelentős hányadát. Emellett jut pénz munkaerőképzésre, szaktanácsadásra, kulturális programok szervezésére, falumegújításra, a helyi értékek megőrzésére is.
Természetesen folytatódnak a mezőgazdaság versenyképességének növelésére indított programok is. A mezőgazdasági és élelmiszer-termelésen túlmenően a tiszta levegő, a természetes környezet, az élővilág sokszínűségének megőrzése ugyancsak motiválja az unió vidékfejlesztési politikáját. Elég arra gondolni, hogy 2007 és 2013 között az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében összesen 46 milliárd forint használható fel természetvédelmi célokra. Emellett Brüsszel is támogatja a természetvédelmet: 2008-ban 63 természetvédelmi projektünk kapott 11,5 milliárd forint értékű uniós támogatást, valamint hét nemzeti park nyert uniós támogatást 4 milliárd forint értékű ökoturisztikai fejlesztésekre. Mindezek alapján a vidék felértékelődni látszik, amely megújuló energiatermelőként, a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében ugyancsak jelentős tényezőként szerepel a tervekben.
A modernizálás, a kutatások eredményeinek és a technika vívmányainak felhasználása mellett kardoskodókkal szemben számos szakértő szerint a válságból csak az ökológiai szemlélet meghonosodásával tudunk kilábalni. Ők azt vallják, hogy a gazdaság és társadalom érdekeit alá kell rendelni az ökológiai egyensúlynak, melynek fenntartása csak természetközeli életformával és tudatos természetvédelemmel lehetséges. Látva a természet- és környezetvédelemre fordított összegeket, a falvak és lakóik érdekében hozott intézkedéseket úgy tűnik kialakíthatók a helyes arányok, és ismét igazi otthonunkká válhat a tanya, a falusi porta, a vidék.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_videk_is_elni_akar
