Tokaj-Hegyalja védtelenségének legfőbb oka, hogy a területnek nincs igazán gazdája területfejlesztési és önkormányzati szempontból. A 27 hegyaljai település öt kistérségen osztozik, így az egységes cselekvés és fejlesztés szinte elképzelhetetlen. Erre a problémára legkomolyabban a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű felépítésének terve hívta fel a figyelmet. Ez a 2007-ben kipattant ügy hívta fel a figyelmet arra, hogy a térség borászai, turisztikai szereplői és települései hiába fektettek be a terület fejlesztésébe és értékeinek megőrzésébe a beruházásaik világörökségi cím ide vagy oda, nem védettek olyan tevékenységekkel szemben, mint a szerencsi kísérlet.
„Egyértelműen a borászok és a borok a főszereplői a térségnek, ennek köszönhetően alakult ki az építészeti kultúra és tájszerkezet, ez hozta magával a szolgáltatások fejlesztését is. Emiatt kézenfekvő, hogy a borászatok kell koordinálják a Hegyaljával kapcsolatos terveket” – mondta Takács András a Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség ügyvivője. A szövetség célja az, hogy a világhírű tokaji bor mellé felépítsék a borvidéket is. „Nagyon büszkék voltunk arra, hogy a világörökségi cím birtokosai vagyunk, de nem bontottuk ki az ebből fakadó lehetőségeket és fejlődési utakat. A szerencsi erőmű esetén is világörökségi címmel lehetett blokkolni az építést, ez rá mutatott arra, hogy nemcsak védekezésre, hanem építésre is használható a cím.”
Az erőmű fenyegető hatása mozgásba hozta a világörökségi területért tenni akaró civileket is. Az addig egymással nem kommunikáló borászok 2009-ban egységes érdekképviseletet hoztak létre, hogy esélyt adjanak a közös borvidéki politikát megvalósítani. A hét borászegyesületet tömörítő Tokaj-Hegyalja Fejlődéséért Szövetség legfőbb feladatának azt tartja, hogy elérje a terület egységes kezelését és fejlesztését. A hegyaljai borászat szinte ma is olyan sokszínű etnikailag, mint a középkorban, mikor betelepültek a vallon és német borászok. Takács András szerint azonban az idetelepülő külföldi tulajdonú borászatok éppúgy magukénak érzik a helyiek problémáit, mint a hazai borászdinasztiák. Nem egy esetben őket még könnyebb is meggyőzni az együttműködésről.
A világörökségi cím eddig semmilyen állami feladatot, felelőst nem rendelt maga mellé. „Sokszor felmerült kérdésként, hogy az állam miért nem fejleszti a Tokaj-Hegyaljai Borvidéket. Utólag már egyszerű a válasz: azért, mert nem kötelezi erre törvény. Ebben azonban változás léphet fel, ugyanis immár véleményezik a világörökségi törvényjavaslatot, ami feltehetőleg még ebben a ciklusban az országgyűlés elé kerülhet. Ez a törvény mind a nyolc hazai világörökségi terület értékmegőrzését és értékalapú fejlesztését állami feladattá tenné. A törvény egy fejlődési pályára állítaná a 27 borvidéki települést, és nem kellene a továbbiakban erőművek építésének megakadályozására pazarolni az energiánkat. – számolt be a legfrissebb eredményekről Takács András.
Fehér János
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/merre_tovabb_tokaj-hegyalja
