A makói hagyma csaknem posztumusz elismerést kapott az Európai Uniótól. Mire védetté nyilvánították, szinte abbahagyták termesztését. Uniós csatlakozásunk előtt, még 2004-ben, több mint 100 ezer tonnát exportáltunk belőle Németországba, most meg majdnem hogy onnan jön az import hagyma, de legalábbis Ausztriából és Hollandiából. Természetesen jóval olcsóbban, mint ahogy azt Makón elő tudnák állítani. Pedig a hagyma jelentőségét Makón mi sem mutatja jobban, mint hogy 2001-ben szobrot is állítottak neki. A dughagymás, kétéves termesztéssel előállított, kiváló beltartalmú makói hagyma lett most, egy ötéves eljárás után eredetvédett termék az Európai Unióban. Ezt a megjelölést dr. Szanka László, a Hagyma Terméktanács jogásza a hungarikum elnevezéssel veti össze.
- Míg a hungarikum jogilag különösebb védelemben nem részesül, addig az eredet megjelölés, az Európai Unió egyéb tevékenységeihez hasonlóan, jogilag rendkívül jól körülszabályozott. Pontosan és részletesen meg van határozva minden eredetvédett termék esetében a termelésnek és a feldolgozásnak a módja. A késztermékhez egy speciális jelzés, egy úgynevezett logó társul, amelyet a terméknek a csomagolásán fel lehet tüntetni, s ami egyáltalán nem mellékes, jogi védelmet is biztosít a jogosulatlan névhasználókkal, illetve logóhasználókkal szemben.
Az egyik, hagymatermeléssel, hagymakereskedelemmel foglalkozó makói kisvállalkozás vezetője szerint késői az európai megjelölés.
- A kétéves hagyma, az aromás, sok ízanyaggal rendelkező, mondjuk úgy, hogy erős, büdös hagyma, ami nagyon jó főzési és konzervgyári alapanyagnak, illetve szárítmánynak –magyarázza Mágori Józsefné, a Stativum Bt. ügyvezetője. – A védetté nyilvánítást én posztumusz kitüntetésnek tartom sajnos, mert a termelése a rendszerváltás-korinak tizedére esett vissza. Azt, hogy egy ilyen beltartalmú hagymát elő tudunk állítani magas költségen, ezt nem fizeti meg a piac.
Volt idő, amikor az egykori Zöldért-telep 10, egyenként 2000 tonnás raktára majdnem tele volt vöröshagymával. Idén ezekből csak egyet tudott félig megtölteni a tájkörzet legnagyobb termelője.
- Tíz évvel ezelőtt 400 hektáron termeltünk hagymát, az elmúlt esztendőben már csak 100 hektáron – mondja Csatordai Mátyás, a makói Kossuth MgTsz. áruforgalmi vezetője. - Ebbe a raktárba 1000 tonnát tároltunk be, abból 200 tonnát ma eladtunk, tehát maradt 800 tonna. Jelenleg ennyi makói hagyma található a városban és környékén, illetve az országban.
Visszahozhat-e valamit a régi piaci részesedésből, árbevételből, hogy eredetvédett lett Európában a makói hagyma?
- Jelen pillanatban, véleményem szerint, semmit. Ez piacot nem jelent. A makói vöröshagyma két éven belül, gyanítom, hogy megszűnik.
A makói hagyma jövőjét Mágori Józsefné, hacsak kicsivel is, de optimistábban látja.
- Úgy gondolom, hogy megmarad. Ennek a hagymának Magyarországon belső piaci használata május közepétől augusztus 20-a körülig tart. Biztos látott már csomós főzőhagymát. Ezek hófehér gyönyörű hagymák zöld szárral, 5 összekötve. Na, az ebből a makói dughagymás hagymából van. Tehát megmarad egy piaci szegmense, de csak nagyon szűk időtérben.
A makóiak szerint lassan felnő egy új generáció, amely már nem is ismeri ezt a vöröshagymát. Ők már csak a vizes, kevésbé csípős, egyéves, magról termesztettet kóstolták, használták. Komoly nemesítési, és főként marketing munkára lesz szükség, hogy az Uniós eredetvédett megjelölésből piaci haszna is legyen a dughagymás vöröshagyma termelőinek.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/alig_van_mit_vedeni
