- Egyre növekszik az abiotikus és biotikus erdőkárok nagysága - vág a téma közepébe dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet zoológusa. - Egyre gyakrabban találkozunk új károkozókkal, kórokozókkal, tehát olyan fajokkal, amiket korábban kisebb jelentőségűnek tartottunk, illetve egyáltalán nem is tartottunk kártevőnek. Évről évre egyre több új faj jelentkezik erdeinkben, és az idegenhonos rovar- és kórokozó fajok terjeszkedésének is célpontjai vagyunk. Ennek nemcsak a klímaváltozás az oka, hanem a megnövekedett nemzetközi kereskedelmi forgalom is. De az a tény, hogy ezek meg tudnak telepedni nálunk, és el tudnak szaporodni, időnként károkat is tudnak okozni, ez már egyértelműen a klímaváltozással van összefüggésben. Az igazi kérdés az: hogyan tudjuk ezt kezelni, mit kell ez ügyben tennünk. Nekem szent meggyőződésem, hogy elsősorban az erdő immunrendszerének, önszabályzó képességének, öngyógyító képességének a növelése a lehetséges megoldás. Ez pedig nem más - nagyon leegyszerűsítve -, mint a természetesség, az elegyesség, vegyeskorúság, a holtfa jelenléte, a természetes megújulás lehetősége. Ezenkívül ahol ez kivitelezhető, ott fontos a folyamatos erdőborítás, a vadállomány megfelelő szinten tartása, illetve az elviselhető szintre való beállítása.
- A természetességi állapot javításának egyik legjobb eszköze a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás - fűzi tovább a gondolatsort Kondor István, a Heves Megyei Erdészeti Igazgatóság első embere. - Ennek a feltételeit biztosítani kell. Az egyik a szakmai továbbképzés, a másik az, hogy valamilyen szintű érdekeltséget teremtsünk a gazdálkodók számára. Ez napjainkban az Európai Uniós támogatásokon keresztül megvalósul. A harmadik legfontosabb az, hogy a vadállomány mértékét és darabszámát az erdei ökoszisztémában betöltött szerepéhez igazítsuk. A folyamatos erdőborítás érdekében a természeti folyamatokhoz igazítunk minden gazdálkodási tevékenységet. Ennek tulajdonképpen az a lényege, hogy - a természetből ellesve - a különböző fafajoknak a felújulási stratégiáját követjük, ahhoz igazítjuk eljárásainkat.
- A genetika sok ember számára egy elvont, laboratóriumban, Petri-csészében és Betser-fülkékben végzendő tevékenység - mondja dr. Burovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója. - Azonban, ha a Mátra domboldalaiba kisétálnánk, akkor az a tölgyes, ami ott van, vagy az északi oldalon lévő bükkös genetikai sokszínűsége, az a világ legmagasabb szintű változatossága egy adott területre vonatkoztatva. Tehát a tölgyeseink, a bükköseink genetikai világcsúcstartók. Az utóbbi évtizedekben fedeztük fel, hogy az egyébként helyhez kötött, és nagyon hosszú életciklusú növények, egy- és kétszikűnél egyaránt, többféle genetikai változat fenntartására rendezkedtek be. Ennek oka van. Ez egy evolúciós stratégia, ezzel lehet a fenntarthatóságot, az alkalmazkodó-képességet fokozni. Tehát van miből szelektálni, és mindig van egy-egy olyan példány, vannak olyan csoportok, amelyek alkalmazkodnak a változó környezethez is.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/klimavaltozas_az_erdokben
