A téma kiváló ismerője Olajos Péter környezetvédelmi szakmérnök, az Európai Parlamenti előző ciklusának képviselője a minap egy szakmai fórumon a Zöld Magyarország fejlesztési modellt vázolta előadásában.
- Ez egy olyan komplex modell, ami a jelenlegi válságból is kivezethetne bennünket, és egyben megteremtené a magyar zöld ipart. Az utóbbi Magyarországon pillanatnyilag csak kezdetleges állapotban létezik. Megújuló energiatermelésben, energiahatékonyságban sereghajtói vagyunk Európának, ugyanakkor hatalmas a munkanélküliség Magyarországon. Ezt próbálja ez a modell jogszabályi környezetbe helyezni. Egyúttal egy olyan koncepciót vázol fel, aminek megvalósításával Magyarország öt-tíz év alatt eljuthatna az európai középmezőnyben, s mezőgazdasággal közösen kétszáz vagy ötszázezer munkahelyet is teremthetne.
Ugyanakkor az is látnunk kell, hogy a biodízel és bioetanol gyártásához termelt növények térhódítása világszerte élelmiszerdrágulást okozott.
- Nagyon sok hatása van annak, amikor a mezőgazdaságot energiatermelésre használjuk. De például arról sem feledkezhetünk meg, hogy nekünk több mint egymillió hektárt kell kivonnunk az élelmiszertermelésből. Magyarországon ugyanis több mint 750 ezer hektárnyi olyan földterület van, ami 12 aranykorona alatt van, tehát mezőgazdasági termelésre nem alkalmas. Egy nagyfokú erdősítési program keretében sok mindent megoldhatnánk vele, Magyarország vízgazdálkodásán is segíthetnénk, s lehűthetnénk a Kárpát-medencét, ami alapvető fontosságú, hiszen javában tart a felmelegedés.
Az alternatív energiahordozók előállítása legtöbbször még drágább, mint a kőolaj vagy a gáz.
- Az elmúlt egy évben a kőolajár 40 és 130 dollár között ingadozott. Tehát, ennek ismeretében erősen megkérdőjeleződhet mennyire hatékony, vagy mennyire éri meg bio-üzemanyaggal foglalkozni. Az Európai Unió éppen ezért nem a rövid távú áringadozások függvényében határozta el magát, hanem megmondta, hogy a következő tíz évben milyen arányban kell bekeverni az üzemanyagba a biokomponenst.
Az embereknek egyre nagyobb az energiaigényük, miközben a fosszilis energiahordozók tartalékai végesek. A hazai megújuló energiatermelésben megkérdőjelezhetetlenül elsődleges lehet a biomassza-felhasználás, főleg kisebb települések, közösségek ellátásában. Ezt vallja Kovács István, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke is.
- A biomassza, mint megújuló energiaforrás a legkedvezőbb, és legjobban kihasználható energiaforrásunk lehetne. Rengeteg hulladék van mind a mezőgazdaságban, mind az erdőgazdaságokban. Gondoljunk csak az erdők fái alatt található biomasszára. Magyarország nem annyira szerencsés, mint például Ausztria, ahol, ha jól tudom, percenként 50 köbméter ilyen anyag képződik. De nálunk is nagyon-nagyon sok képződik, ami ma nincsen kihasználva. Ennek hasznosítása egyrészt kötelességünk a környezettel szemben, másrészt a pénztárcánkkal szemben, mert a biomasszából előállítható energia sokkal olcsóbb, mintha valamilyen szénhidrogénből nyernénk. A biomasszára alapuló rendszer építésénél ugyanis a beruházás 60 százalékát is meg lehet pályázni. Ilyenkor a megtérülési idő 8-10 év, és az energia-előállítás költsége csak egyharmada, mintha ugyanezt szénhidrogénnel oldanák meg.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_jovo_az_alternativ_energiake
