Az EU 7. Keretprogramjában aláírták a "SOLIBAM acronym" nevet viselő projekt szerződést, amely új organikus növénynemesítési, valamint integrált biotermék előállítási kutatási programot valósít meg. A hivatalosan EU FP7 nevet viselő keretprogram céljai és pályázatai az Európai Unióban a legfontosabb kutatási irányoknak megfelelően készültek el. Ezen a programon belül hirdették meg a "SOLIBAM" programot, amelynek célja a vegyszermentes növénytermesztési eljárások kidolgozása, illetve a feladatokhoz szükséges növénynemesítési kutatások támogatása. Bedő Zoltán az mta.hu kérdésére elmondta, munkájuk azért „integrált biotermék” kutatás, mert alapjában véve a teljes élelmiszerláncot vizsgálják. A nemesítési eljárások első lépésétől egészen addig, amíg a kész biotermék a fogyasztó asztalára kerül. A teljes élelmiszerlánc minden egyes szakaszát vizsgálják: a nemesítést, a termesztést, a feldolgozást, a kereskedelmet, és a fogyasztói szokásokat is. Az organikus növénynemesítés folyamatában olyan növényfajtákat állítanak elő, amelyek a nemesítések során alkalmasak lesznek arra, hogy sikeres biotermék váljon belőlük. Itt nem alkalmazhatnak bizonyos génmódosított fajtákat, mutációkat sem.
Franciaország legnagyobb agrárkutató hálózata, a nemzetközileg is nagy hagyományokkal rendelkező, elismert INRA vezetésével létrejött konzorcium keretében a résztvevő kutatók új növénynemesítési eljárásokat dolgoznak ki extenzív-, és biotermesztési rendszerekre, a fenntartható agroökológiai egyensúly megőrzése érdekében. A Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója elmondta, ennek értelmében céljuk, hogy az agrártermelés és az ökológiai környezet egyensúlyát kialakítsák. Fontos, hogy a növénytermesztés minél kisebb mértékben zavarja meg a természetben fennálló ökonómiai egyensúlyt: ezért nem alkalmaznak műtrágyákat, növényvédő szereket. Helyette olyan biotermesztési eljárásokkal kell próbálkozni, ami nem borítja föl a természeti egyensúlyt – mondta Bedő Zoltán. Az akadémikus azt is kiemelte, olyan technológiákat kell kidolgozniuk, amelyek nem okoznak visszafordíthatatlan károkat a környezetünkben, az alapvető cél hosszú távon a természet egyensúlyának a fenntartása.
Az intézetigazgató azt is hangsúlyozta, az Európában egyre népszerűbb biotermékek előállítása során segíteni szeretnék a terméshozam stabilizálását, a vegyszermentes biotermékek tápértékének, ízletességének javítását. Az organikus nemesítés során a régi magyar fajták kiemelkedő tulajdonságait tudják hasznosítani a kutatásban. Bedő Zoltán igényes célkitűzésnek nevezte, hogy a hazai növénytermesztésben az egykori magyar gyümölcs fajták, hagyományos zöldségfélék zamatát hozzák vissza. „Hiszen ezek híresek voltak a tápértékükről, ízletességükről – fogalmazott az intézet igazgatója, hozzátéve, hogy céljuk azoknak az íz anyagoknak a beépítése a biotermékekbe, amelyek a fogyasztókat a nagymama gyümölcsöskertjének ízeire emlékeztetik. A kutatók tehát a modern nemesítési eszközökkel a régi tápértéket és íz anyagot kívánják „visszacsempészni” a biotermékekbe.
A fenti program keretében Martonvásáron több mint fél millió eurós kutatási programot hajtanak végre –hangsúlyozta az akadémikus, kiemelve, hogy a két jelentős kutatási programot Kovács Géza és Rakszegi Mariann irányítja. Bedő Zoltán elmondta még, hogy 400 ezer eurót kaptak a kutatásra és további 100 ezret az intézetnek saját erőből kell előteremtenie. Mindenképpen törekszenek tehát az elkövetkezendő időszakban, hogy megfelelő további forrásokat találjanak. Végül az intézet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy más biogazdálkodási kutatásokat is végeznek. A biosör előállításával is foglalkoznak, valamint a biotej is szerepel programjukban. Organikus növényfajtákat is szelektáltak, mint az alakor búza (lásd képünkön). Ezek a kutatások Magyarországon egyedülállóak és nemzetközi szempontból is rendkívül sikeresek – összegezte Bedő Zoltán
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_nagymama_gyumolcsoskertjenek_izei
