Az intézkedések négy stratégiai tengely köré csoportosulnak. Az I. tengely intézkedéseihez 2.366 millió euró a közpénzből történő hozzájárulás; ebből az EMVA támogatás átlagos mértéke közel 72% és összege 1698 millió euró. A II. tengely intézkedéseihez 1.627 millió euró közpénz áll rendelkezésre, amelyből az EMVA mértéke közel 77%, összege 1.250 millió euró. A III. tengely intézkedéseinek megvalósítását mintegy 691 millió euró közpénz segíti, s ebből az EMVA támogatások mértéke átlagosan közel 72%, összege 496 millió euró. A IV. tengely intézkedéseihez összesen 272 millió euró közpénz áll rendelkezésre, s ebből az EMVA hozzájárulás mértéke átlagosan 77%, összege 209 millió euró.
Az ÚMVP jogcímeinek meghirdetésére első alkalommal 2007-ben került sor, és azóta rendszeresen jelennek meg a különböző pályázati kiírások és folyamatos a beérkezett támogatási kérelmek feldolgozása; a nyertes pályázók a megítélt támogatásokat a megvalósítással arányosan kapják meg.
Az ÚMVP sokirányú jogcímei közül ezúttal az erdőgazdálkodást érintő főbb programokat és támogatási lehetőségeket tekintjük át.
A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők többfunkciós szerepének megőrzése mellett fontos cél az erdőterületek gazdasági értékének növelése, a termelés magasabb fokú diverzifikációja, valamint a piaci lehetőségek javítása, mivel az erdőgazdálkodás fontos szerepet tölt be a vidék gazdasági tevékenységében. Az elmúlt időszakban az erdők 40%-át privatizálták; ezeken a területeken különösen súlyos gond a megfelelő tőkeellátottság hiánya, aminek következtében ezen erdők állapota nagyrészt leromlott, a meglévő gépállomány és az alkalmazott technológia korszerűsítésre és bővítésre szorul.
Az erdőterület bővítése és a faállomány hasznosítása a vonatkozó nemzeti jogszabályokon nyugvó erdőgazdálkodási és földhasználati tervekre épül. Kötelező előírás például a fiatal állományokat érintő állománynevelési munkák folyamatos elvégzése, mint pl. a nyesés és ápolás, a törzskiválasztó gyérítés és a tisztítás, amelyek hozzájárulnak az erdők gazdasági értékének növeléséhez azáltal, hogy javítják a faanyag minőségét és növelik a mennyiségét.
Az erdőgazdálkodás többfunkciós fejlesztését szolgáló programok öt intézkedési célba kerültek besorolásra. Ezek főbb jellemzőit az alábbiakban foglaljuk össze:
Mezőgazdasági területek első erdősítése
A mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatások célja, hogy növekedjen az erdővel borított terület, elsősorban a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken. Környezetvédelmi és gazdasági szempontok egyaránt indokolják, hogy növekedjen az ország erdővel borított területe, s ezzel erősödjön az erdő környezetvédelmi, társadalmi, közjóléti és gazdasági szerepe is. Ez a cél kapcsolódik a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek alternatív hasznosításához is, ami hozzájárul a vidéki lakosság foglalkoztatottsági szintjének növeléséhez. Támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági művelésből kivont területeken történő erdőtelepítésekhez; a telepítéssel járó feladatok mellett fontos a fiatal ültetvények gondos ápolása is, ezért ezen költségek fedezetére is kaphatnak támogatást az erdőgazdálkodók, legfeljebb 5 éves időtartamra; az erdősítés miatti jövedelemkiesés fedezésére legfeljebb 15 éves időtartamra adható támogatás, amelynek folyósítása évente történik. Ennek mértéke attól is függ, hogy az erdőtelepítés milyen művelési ágba tartozó területen történik, például szántón vagy gyepterületen. A telepítési támogatás területalapú és normatív, az első kivitel támogatási intenzitása 50-70%-os mértékű, attól függően, hogy milyen célállomány került telepítésre, és milyen mértékű a terület lejtése.
Támogatási kérelmek benyújtására évente május 1. és június 30. között van lehetőség.
A mezőgazdasági területek erdősítéséhez eddig beérkezett támogatási kérelmek száma 1.871 db, amelyből 1.741 db került pozitívan elbírálásra több mint 4 milliárd Ft támogatás odaítélése mellett. Az erdőtelepítésekkel párhuzamosan történnek a kifizetések; eddig 684 támogatási kérelemre közel 2 milliárd Ft támogatást folyósítottak.
Erdészeti potenciál helyreállítása
Az erdészeti potenciál helyreállítása intézkedéscsomag célja az erdők többfunkciós szerepének erősítése, az egyre több természeti katasztrófa hatásainak mérséklése, illetve a károk helyreállítása. Támogatás vehető igénybe például hó, jég, szél, belvíz, fagy, aszály, tűz, illetve árvíz által okozott erdőkárok helyreállításához és az erdészeti potenciál növelését szolgáló egyéb munkákhoz.
Az erdészeti potenciál helyreállítására eddig 96 támogatási kérelem érkezett be, amelyből 77-et bíráltak el kedvezően, mintegy 296 millió Ft támogatás odaítélése mellett. A támogatások kifizetése a megvalósulással párhuzamosan történik.
Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása
Az agrár-erdészeti rendszer intézkedéscsomag fontosabb céljai: a jövedelemszerzési lehetőségek bővítése és a környezetvédelmi értékek, a vidéki táj és a biodiverzitás nagyobb mértékű védelme. Ezen belül specifikus célként jelenik meg a mozaikos tájszerkezet kialakítása, vagy a hagyományos tájgazdálkodási formák fenntartása; emellett támogatható a mezőgazdasági területek alternatív hasznosítása, valamint a szél- és vízerózió elleni védelem is. Az intézkedésnek az is célja, hogy a vidéken élő emberek a mezőgazdasági területek tájjellegű hasznosításával helyben találják meg saját boldogulásukat.
Az agrár-erdészeti rendszer kialakítása kedvezőtlen adottságú területeken lényegében egy extenzív típusú földhasználati módszer megvalósítását jelenti; ennek lényege, hogy az adott földterületen részben fákat nevelnek, részben pedig mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, kialakítva a mezőgazdasági és erdőterületek mozaikjait. A rendelkezésre álló támogatások ezen rendszerek kialakításának költségeit fedezi. A földterületek többcélú hasznosítását jelentheti az ún. tághálózatú vagy fasor jellegű fásítások melletti extenzív állattartás folytatása. Emellett célszerű hasznosítási módokat jelent a helyi feltételeknek megfelelő fafajták és különböző gyógynövények telepítése is, vagy legelővédő cserje- és fasorok, illetve facsoportok kialakítása. Ezen faállományok olyan előnyöket biztosítanak, amelyek eredményesebbé tehetik a legeltetéses állattartást.
A gazdálkodók első alkalommal ez év július 1. és augusztus 31. között nyújthattak be kérelmeket; összesen 48 db pályázat érkezett be 1.162 hektáron történő agrár-erdészeti rendszer kialakítására. A kérelmek jelenleg feldolgozás alatt állnak.
Nem termelő beruházások erdőterületen – Szerkezetátalakítás
„Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről” szóló 139/2009. (X.22.) FVM rendelet határozza meg a nem termelő beruházásokhoz és szerkezetátalakításhoz igénybe vehető támogatások feltételrendszerét. Ennek az intézkedésnek az a fő célja, hogy az idegenhonos fafajok térnyerését visszaszorítsa, illetve a megfelelő térbeli szerkezet nélküli erdők kialakulását megakadályozza; ezzel párhuzamosan pedig segítse elő adott termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőtársulások kialakítását. Ezen intézkedési csoporton belül lehetőség van közjóléti létesítmények kialakításának támogatására is, amelynek célja, hogy az erdőgazdálkodók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a társadalom növekvő rekreációs szükségleteinek kielégítéséhez.
Támogatási kérelmeket ez évben október 26. és november 20. között nyújthattak be a pályázók. A továbbiakban évente október 1-31. között lehet támogatási kérelmeket benyújtani.
Erdő-környezetvédelmi intézkedések
Az ÚMVP erdő-környezetvédelmi intézkedései azokat az erdőgazdálkodókat segítik, akik a rövid távú gazdasági haszon helyett a környezet védelmét helyezik előtérbe, s az erdőben, mint hosszú távú befektetésben gondolkodnak. Növekszik ugyanis a társadalmi igény az erdő különböző célú szolgáltatásai iránt, nemcsak nálunk, de világszerte és ezért egyre inkább a környezetkímélő megoldások felé irányul a figyelem. Az EU ezzel a globális tendenciával összhangban szentel kiemelt figyelmet a magánerdők állapotára, a környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítésére és a hangsúlyosabb tájvédelemre.
Az ország erdősültsége már elérte a 20,3 %-ot, ami 1,9 millió hektár erdőt jelent; ennek 42%-a, azaz mintegy 800 ezer hektár a magánerdő. Ezen intézkedéscsomaggal egy minden eddiginél összetettebb programot sikerült összeállítani, amely komplexitásával bizonyára erőteljes lendületet ad a környezettudatos gazdálkodásra. A program készítői előre meghatározták a várható felhasználói kört, az Erdészeti Igazgatóság adattárára alapozva. Az erdő-környezetvédelmi intézkedés legfőbb célja olyan természetközeli erdőgazdálkodás megvalósítása, amely biztosítja a természet, a víz és talaj védelmét, valamint a genetikai sokféleség megőrzését.
A környezetkímélő erdőgazdálkodás támogatását a II. tengely forrásai biztosítják. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó programok közül az erdő-környezetvédelem fejlesztése rendelkezik a legátfogóbb cél- és eszközrendszerrel.
A pályázat benyújtásával és a munka megkezdésével kapcsolatban fontos szempont, hogy a határozat megérkezése előtt elvileg nem lehet elkezdeni a munkát. Ugyanakkor a nagyszámú pályázat elbírálása miatt a határozatok nem érkeznek meg minden esetben határidőn belül, a munkákat viszont az erdőgazdálkodóknak adott időszakban kell elvégezniük. Ennek az ellentmondásnak a feloldására beépítették a pályázati programba azt a lehetőséget, hogy a pályázó egy év haladékot kérhet a munkák elindítására.
A támogatási kérelmet benyújtó gazdálkodónak munkanaplót kell vezetnie az egyes munkaműveletek elvégzéséről, amelynek másolati példányát be kell nyújtani a területileg illetékes erdészeti hatósághoz.
Fontos követelmény a vegyszeres védekezés szabályozása. Ezek szerint csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni, a vonatkozó előírások betartásával és a kijuttatáshoz be kell szerezni a szükséges hatósági engedélyeket. Vegyszerhasználat pedig csak meghatározott esetekben engedélyezett, mint például: siskanád tippan (Calamagrostis epigeios) tömeges megjelenésekor vagy gyapjaslepke (Lymantria dispar) ellen közepes vagy erős fertőzése esetén. Emellett a nyertes erdőgazdálkodóknak meghatározott szakmai képzésen is részt kell venni a második kifizetési kérelem benyújtása előtt.
Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatóságának támogatásával.
Forrás: www.agrarhirek.hu
