Milyen évet zárhatnak idén a hazai sertéstenyésztők?
- Sok jót sajnos nem tudok mondani. Soha nem látott mélypontra csökkent a hazai sertésállomány, a legutolsó állatszámlálás adatai szerint olyan 3,2 millió db sertés van az országban. Az árak alakulása év közben hullámzott, az év közepén inkább magas volt, most év végére elindult a csökkenés. A hazai árak mindig az EU tendenciákat követik, a tagállamok országainak átlaga szerint alakulnak, hol egy kicsit magasabbak, hol alacsonyabbak. Sajnálatos módon Magyarország elveszítette exportőr jellegét, nettó importőr országgá váltunk. Ez vonatkozik arra is, hogy elég sok élőállat érkezik be az országba, a hazai vágási igényeknek kb. 25-30%-a importból kerül kielégítésre. Én úgy gondolom, hogy a sertéspálya egészét vizsgálva eredményt el lehet érni ezen a területen, csak ennek a képződött jövedelemnek az eloszlása, illetve elosztása nem egyenletes. Nagyon kevés jut belőle a feldolgozóknak, termelőknek, a nagyobbik rész inkább a kereskedelemnél marad. Ez így van mindenhol a világban, csak nálunk az arányok mások.
Hogyan változott idén a sertéshús-fogyasztás hazánkban?
- Itt a válság, ami természetesen érintette a sertéshús-fogyasztást is. Nem azt mondom, hogy drasztikus, inkább minimális csökkenés történt.
A Hús Terméktanács titkáraként hogyan értékeli a 2009-es évet a húsfogyasztásunk területén?
- Én borzasztó nagy sikertelenségnek könyvelem el azt, hogy a félévben bekövetkezett áfa-emelésnél nem sikerült elérnünk, hogy a húsokat is alapvető élelmiszerként vegyék figyelembe, és inkább csökkenő áfát alkalmazzanak rájuk. Ezt azért is tartom igen hátrányosnak az élelmiszeripar egészére nézve - túllépve talán a húsiparon is -, mert a környező országokba, de az EU tagállamokat összességében is vizsgálva, mindenhol sokkal alacsonyabb az élelmiszeripari termékek áfája. Ez azt jelenti, hogy míg nálunk jelen pillanatban 25%, addig a környező országokban 10% körüli centrumszázalék érvényesül, és ez részben melegágya lehet a fekete-kereskedelem, részben pedig az import növekedésének.
Mennyire éreztette a válság a hatását a húsfogyasztásunkban?
- Pontosan annyiban, hogy jelentősen növekedett a munkanélküliség, tehát össztömegében csökkent a
vásárlóerő. A fogyasztói kosarat vizsgálva, a húsnak is kijutott a csökkenésből.
Az évközi áfaemelés mennyire hatott a húsok árára?
- Azt, hogy a húsok milyen áron kerülnek a fogyasztók asztalára, a kereskedelem határozza meg. A feldolgozók átadási áron értékesítenek a kereskedők felé, és a forgalom függvényében határozza meg a kereskedő azt, hogy milyen fogyasztói árat alkalmaz.
Miért olyan alacsony a szarvasmarha- és a juhhús-fogyasztás? Idén történt valami elmozdulás ezen a területen?
- Nem, és szerintem nem is fog, mert hosszú-hosszú időre visszanézve Magyarországon mindig is a sertéshús fogyasztását preferálták. Amikor 45 kg volt a sertéshús-fogyasztás Magyarországon, marhahúsból akkor is csak 7-8 kilót fogyasztottak. Volt egy nagy fogyasztáscsökkenés sertéshús tekintetében a 90-es évek elejétől, és az a lecsökkent 30 kiló körüli nagyságrend érvényesül ma is. Erről az évről még pontos adataink nincsenek, de több, mint valószínű, hogy a 2009-es évben 30 kiló alá ment a sertéshús-fogyasztás.
Hogyan értékeli az elmúlt évet a húsfeldolgozók oldaláról?
- Nem volt egy eredményes év, nem is lehetett, hiszen amikor a kereslet csökken, akkor soha nem az diktálja a piaci feltételeket, aki kínálja a termékeit.
Hogyan változott a húspiacon a feketegazdaság? Hány százalékot tesz ki jelenleg?
Sajnálatos módon – és itt megint visszatérnék az áfa emelésére – pontosan a növekvő áfa erősíti a feketegazdaságot, fekete-kereskedelmet. Amikor a fogyasztás csökken vagy fennáll a veszélye annak, hogy csökken, az megint csak a feketegazdaság malmára hajtja a vizet, hiszen az biztos, hogy olcsóbban tudják kínálni az árut. Mitől feketegazdaság? Attól, hogy az állatorvosi vizsgálatok nem olyan megbízhatók, a vágás, vagy feldolgozás helye nem felel meg a higiéniai követelményeknek, vagy esetleg olyan árat tudnak megszabni, amit a fogyasztó jobban el tud fogadni. Magyarországon a sertéshús tekintetében a feketegazdaság olyan 30-35% körüli, ami borzasztó magas részarány.
Várhatóan a jövőben hogy fog alakulni a hazai húsfogyasztásunk?
- Fogós kérdés. Ha a világtendenciát vesszük figyelembe, akkor nagyon-nagyon lassú növekedés várható, de ez attól is függ, hogy az ország mikor lábal ki a válságból.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/elfogynak_a_disznok
