A változásokról ezúttal László Gyulát, a Biocont agrármérnökét kérdeztük.
- A természetes alapú növényvédő szereket a magyar gazdáknak elemi érdekük megismerni, mert fokozatosan be kell majd illeszteniük a termesztés technológiájába. Az Európai Unió ugyanis azt tervezi, hogy 2013 után nem támogatja tovább az általános mezőgazdasági termelést, hanem csak a kifejezetten környezetkímélő technológiákat. Tehát meg kell ismerni őket. A másik ok, amiért érdemes ezekkel a technológiákkal foglalkozni, az, hogy egyre kevesebb növényvédő szer áll majd a termelők rendelkezésére, mert a régi típusú hatóanyagokat fokozatosan visszavonják. A jövőben a korábbi széles hatásspektrumú szerek helyett specializáltabb készítmények kerülnek forgalomba, melyek jelentős része biológiai jellegű lesz.
Az európai mezőgazdászok körében nem egyértelmű a jogszabálytervezet fogadtatása, hiszen előttük lebeg a feltételezett versenyhátrány rémképe.
- Gazdaságosság szempontjából általában attól függ, hogy mivel hasonlítjuk össze a biológiai növényvédő szereket. Ha a legalapvetőbb, környezetkárosító, régi típusú készítményekkel hasonlítjuk össze, azoknál jóval drágábbak. Ha azonban a korszerűbb kémiai készítményeket vesszük alapul, akkor a biológiai növényvédő szerek átlagos ára ezekkel összevethető.
Napjainkban Magyarországon egyre jobban terjed a bio-növényvédelem.
- Alapvetően a kertészeti kultúrákban alkalmazzák a biológiai növényvédelmet. Például a gyümölcstermesztésben a vegyszerterhelés csökkentésének egyik alapvető eszköze a feromoncsapda. Ez az alma esetében egy olyan eszköz, ami nemcsak az almamoly elleni védelem hatékonyságát fokozza, hanem a költségét is csökkenti. Úgy gondolom, hogy elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztésben van helye ezeknek a technológiáknak. A növényvédelmi hatékonyság-növelésen túl az is fontos, hogy szermaradvány-mentességet biztosítsunk a végtermékben. Márpedig a friss zöldség-, gyümölcsfelhasználás, illetve termelés esetén ez alapvető, tehát elsősorban ezekben az ágazatokban várható a biológiai növényvédelem terjedése.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/kornyezetkimelo_technologiak_elonyben_
